No, vajon ez most megfelelő cím lesz-e az online világában? Mert az a kritika ért, hogy egy olyanra, mint Véget vetni, a kutya, aki nem tudja, ki az a Cs. Liszka Györgyi (márpedig azt nem sokan tudják), szóval a kutya nem kattint rá, annyira semmitmondó. Igaz lehet, mert én sem kattintok rá ilyenekre. Ám az is igaz, hogy én olyanokra sem kattintok, amelyek hatást vadásznak, ha kattintok, csak azért, mert érdekel a konkrét szerző véleménye. Most meglátjuk, hívószó lesz-e a mézesmadzag (mert a cigányokkal, az biztosan nem, ugye?). No de maradjunk mi most itt a jó öreg nyomtatott felületen, ahol elmondom, mi bántott hazafelé menet. Ki tiltja meg?
Vrabec Marival beszélgettem magamban, mert bántott, igen, valahogy ült a lelkemen a múltkori Témájában egy érv, amit én úgy hagytam (mert a vélemény szabad), mert igaz is valahol, csak érvnek sántít, ha komoly demokraták vagyunk, humánus emberek. A Fasiszta kormány fenyeget című nagyszerű összefoglalójában kitér azokra a magyarokra, akik a szlovák fasiszta pártra kívánnak szavazni azzal az indokkal, hogy végre valaki teremtsen itt rendet, fegyelmezze meg a romákat, tisztítsa meg az országot az ingyenélőktől, a korruptaktól, tolvajoktól (és itt persze mindenki a saját ellenségére, utált ellenfelére gondol), és ezeket a magyarokat figyelmezteti, mármint Vrabec Mária, hogy ne legyenek illúzióik, mert nem az ő ellenségeik lesznek eltakarítva, de ha igen is, azzal nem áll meg a menet, a sorban mi következünk, magyarok. Előttünk a hitleri példa. A magyarok után jönnek a zsidók, a muszlimok, a melegek, a hidegek, a rokkantak, a gyengék, közben meg a bármilyen vagyonosok, akiktől einstandolni lehet, és beleülni utánuk a készbe. Ez a hitleri példa, igen, mégis volt bennem egy fura érzés, hogy nem egészen jó így ez az érvelés, hogy nem helyes. Itt, minálunk, a Vasárnapban semmiképp. Hogy úgy mondjam, sánta ez az érv, legalábbis félszemű, vak vezet világtalant, vagyis jókora bizonytalanságba visz. Arról nem beszélve, hogy rohadtul önző. Mert ha a romákkal befejeződne a rendtevés, vagy ha minket, magyarokat ezek a bakancsos legények békén hagynának, ne adj' isten, maguk mellé emelnének (süllyesztenének!), akkor minden rendben volna velük? Persze, ez a kérdés nem Vrabec Marinak szól, ha valaki, hát ő pontosan tudja, miért kell az ilyenektől elhatárolódni, ő mozgósítani próbálja a szürkeállomány alvó sejtjeit, felrázni azokat, akik nem látnak a saját szemüktől, ő a tovább is van, mondjam még? típusú népművelő. A kérdés magamnak szólt, meg annak, hogy legalább itt, a vezérben érinthettem volna ennek a problémás látószögét. Hát, ez bántott hazafelé menet, és mint megtapasztaltam, egyáltalán nem alaptalan, mert ott meg mit láttam? Az online világában ezt a nagyon fontos cikkünket mindenki azzal a szöveggel, címmel, sőt hosszabb kommenttel osztotta meg, ami csak egy kétszavas félmondat volt benne: a cigányok után mi jövünk, magyarok. Szóval most úgy cseng az egész, úgy kering a világhálón, mintha a magunk féltése volna az egyetlen okunk, amiért fasisztákra nem szavazunk. Az összes többiek, egyetemes értékek nem számítanak, csak az, hogy mi jövünk. Hát, pedig nagyon nem ezt képviseljük a Vasárnappal, meg külön-külön személy szerint sem vasárnaposok, még akkor sem, ha ez esetleg így több kattintást hoz, mint akár az összes semmilyen című, Véget vetni-szerű akármik együtt.
Aztán jött egy következő adag, mi újra bántani tudott, a populista előretörés, nyugdíjak föl, pályadíjak le, fizetni majd szinte semmiért nem kell, viszont pénzt, azt kapunk sokat. Ki hallott már ilyet! Ehhez is Vrabec Mari kell, hogy elmondja, miért mese ez az egész? Hogy ha senki nem fizet, akkor nincsen miből fizetni mindenkinek, ezt tényleg nem érti meg a jónép? Hát, elmondtam, mi bántott hazafelé menet, minek utána megérkezvén kezembe vettem a Denník N aznapi számát, és mit látok benne? Mégpedig Liszka József tollából, aki nekünk is szokott Naplót írni itt-ott? Azt, hogy mennyire idegesíti, amikor valaki azzal érvel a fasiszták ellen, hogy a romák után mi jövünk, magyarok. Aszta! Ez a vér volna?
Nem válik vízzé.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
József Attila: Levegőt!
Ki hallott már olyat, hogy valaki gyalog kézbesít egy egész köteg vizitkártyát Belgravia és Mayfair teljes területén? Mi több, VASÁRNAP délelőtt?
Emma Donoghue: Hétpecsétes titok
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.