<p>A régi óvoda épületébe szólt a meghívás, és miután Pozbát megtaláltuk, rögtön helyben is voltunk. Ám a terembe belépve több meglepetés is fogadott. Ott volt például az egész iskola! Bizony, mind a nyolc gyerek. És egy nagyon kedves verses, mesés műsorral kedveskedtek nekünk.</p>
Egyiküket kivéve, az elsőst, aki a világért nem akarta elárulni, mi az ő mondanivalója. Eljött Veresegyházról (!) a falu egykori szülöttje, Ujváriné Császár Éva, akit a Vasárnap olvasói is jól ismerhetnek, hiszen logopédusként bennünket is segít, tőle kérhettek és még kérhetnek mindig tanácsot a beszédproblémákkal küzdők. Ott volt a Koperta rovat ifjú tudósítója, Tóth Krisztián és sok-sok mosolygós arc, mind Vasárnap-olvasók. Pedig, ahogy a polgármester asszony mondta, Pozba kis falu alig 500 lakossal, amiben a szlovák, cseh és német nemzetiségűek is beletartoznak, a Vasárnapot mégis, a nagy magyar falvakat is megszégyenítően sokan olvassák. És még ha csak olvasnák, de szeretik, és megtiszteltek azzal, hogy péntek délután olyan sokan eljöttek, hogy személyesen is megismerkedjenek velünk, hogy meghallgassák, hogyan készül a Vasárnap. Pozbán csak és kizárólag dicséretet kaptunk, meg persze, köszönetet, mosolyt és biztatást, de kritikát nem mondtak, szerintük minden úgy jó, ahogy van, merthogy állandóan megújul a lap, mindig hoz valami mást, nincs idő megunni benne semmit. Isten tartsa meg a pozbaiakat, és terjessze, sokasítsa a szemléletüket!
Képriport a Vasárnap 13. számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.