70 ezer éve hordunk ruhát – legalábbis a fejtetű és a ruhatetű összehasonlító DNS-vizsgálata szerint, amelyet a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó kutatói végeztek el.
70 ezer éve hordunk ruhát – legalábbis a fejtetű és a ruhatetű összehasonlító DNS-vizsgálata szerint, amelyet a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó kutatói végeztek el. Az emberen élősködő rágótetvek különböző családjainak élőhelyváltoztatása a ruhaviselés kialakulásával függ össze. A ruha megjelenésével ugyanis a fejtetvek egyik fajtája ruhánkba költözött, és így ruhatetűvé vált. A kormeghatározás a rágótetvek genetikai diverzifikáltsága alapján lehetséges – ugyanis minél változatosabb egy tetűfajta genetikai állománya, annál idősebb. A legdiverzifikáltabb génállományú afrikai tetvek a legidősebbek. A fejtetvek pedig jóval diverzifikáltabb génállományúak, mint a belőlük kialakult ruhatetvek. Ugyanilyen módon a hajtetvek genetikai vizsgálata mutathatja meg, mikor indult meg az ember szőrtelenedése, mely leválasztotta e fajtát a tetű rokonságról. Régészeti és genetikai bizonyítékok szerint az ember 50-100 ezer éve hagyta el Afrikát, épp az emberi tetű kialakulásának idején. Egy agyagba ragadt ruhadarab tanúsága szerint a szövés kialakulása 27 ezer éve történhetett, a legrégibb varrótű pedig 40 ezer éves. *
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.