Canva/Facebook
Rögtön a hogy vagy után mondja is: a temetőből jövök, eligazgattam az uramat, tudod, ilyenkor egyik ide teszi, a másik oda az ilyen-olyan virágot, átraktam a kicsiket a lábhoz, a szép nagyokat középre, mutasson azért valamit az a sír, a kis mécseseket meg le is b...k..tam, vettem olyan szépet, te, jó nagy, angyalkák, csillagok, rózsa a másik oldalán, három napig ég, és egy szép műcsokrot, nem szarakodok az élővel, hogy még cserélgessem is rajta a vizet...
A temetői konténerek meg alig bírják elnyelni a sok művacak maradványát.
Hallod-e, mondja, régen már olyan hidegek voltak ilyenkor, hogy alig bírtuk leszurkálni anyánk sopa alatt gyönygyörgetett krizantémjait a fagyos síron. S milyen huncutok is voltunk, mikor este az egész család gyertyákat égetett a temetőben, mi, unokatestvérek meg gyűjtöttük a faggyút, azzal mókáztunk. Nevetnek, nevetgélnek...
Zörögve csapódik fel a redőny, hamarosan pisiltetni viszi a kutyáját. Hideg van, mondja a másik pisiltetőnek, de még kifutok a temetőbe, kaptam egy olyan helyes kicsi műfát, kiviszem az uramra, feldíszítem, legyen neki is karácsonya, van itthon annyi frincfranc.
Súg-búg a szél, öreg fotelemben olvasgatok, néha tévézek, s csak jönnek a „kedvenc” reklámok, hogy vegyél ilyen gyógyszert, vegyél olyat, ha fáj, ha puffad, ha görcsöl, ha, ha, ha, vegyél emilyet, ha nem bírod már a sok evést, bekapod, s azonnal elmúlik minden, ehetsz tovább, ehetsz bármit, csak vegyél... Mű élvezet, mű élet, hamarosan már az ételt is csak műanyag bogyók formájában eheted. Persze, olyan reklám nincs, hogy ne egyél már annyi kacsacombot, inkább gyümölcsöt, zöldséget, és mozogj, mozogj, ne gombnyomással rendelj meg minden marhaságot.
Műköröm és műszempilla, vehemensen szidja az iskolakonyhát, tízóraira csipszet vitt a fiam, azt szereti, mondja a barátnőjének, akkor már csak legyen nekem rendes az az ebéd, ne egy kecsupos tészta valami zöldséglevessel, mondja a barátnőjének.
Hallod-e, mondja, régen már olyan hidegek voltak ilyenkor, hogy a seggünk is majdnem befagyott, de én az ilyen divatos bumfordi kabátban megfulladtam volna. Most meg mindenki kismacinak néz ki. Azért csak lesz idén jó sok hó, mert még a végén divatba jön a műhóember is. Nevetnek, nevetgélnek...
Húsvétig találok a szőnyegben apró tűleveleket, amiket a száradó kis karácsonyfánk potyogat bele minden éven, de azért csak kiszorítja mindig a praktikusabb műfát.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/46. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.