Kép Shutterstock
Most olyan, mintha nem tudnánk, merre vagyunk előre. Nem látjuk az utat, a lehetőséget, kicsit olyan, mintha most nem is létezne előre. Minden egyhelyben áll, nem akar menni, alakulni, változni. Nyögvenyelős az élet.
Ha ez van, még a szerencsések közé tartozol, s valójában jól éled az életedet. Hogy miért? Mert most energetikailag minden stagnál, tényleg nem látszik az előre, s az sem ritka, hogy olyan, mintha a dolgok elindultak volna, csak nem a jövő felé, hanem vissza, a múlt irányába. A stagnálás jelenleg szerencse, ugyanis vannak olyanok, akiket most mélyebben érint a változás.
Ha körülnézel, te is biztosan látsz, hallasz a magad szűk környezetében olyanokról, akiknek most nem az igazi. Betegségek, csapások, balesetek, komoly, megoldandó élethelyzetek, válságok. Ehhez képest a stagnálás szerencsés állapot.
Energia azonban sosem azért jön, mert rosszat akar nekünk. Akkor csap erősebbet, ha már sokadjára figyelmeztet. Igaz, ha valamelyik figyelmeztetésből nem tanultunk, abban szinte bizonyosak lehetünk, a következő erőteljesebb lesz. Mindaddig jön, amíg nem változtatunk azon a helyzeten, amire felhívja a figyelmet. Ha pedig mélyen belenézünk magunkba, ott mindig tudjuk, mi az, amire figyelmeztet.
A stagnálás most szerencsés állapot. Hamarosan azonban beindulnak az erők, megmozdul az élet, s ha jól csináltuk, jó irányba mozdulunk majd mi is. Ha nem, tudjuk, min kell változtatni.
Szöveg Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.