Ha nem jön a baba

Számukra jelenthet esélyt a mesterséges megtermékenyítés, amely Szlovákiában állami és magánellátásban is elérhető. Milyen út vezet a gyermekáldásig? Mekkora esélyük van a gyermektelen pároknak? Erről is kérdeztük Bagócsi Tamás asszisztált reprodukciós specialistát.

Világszerte 15–20 százalék a meddő párok aránya. Szlovákiában is hasonló a helyzet?

Igen, itt is ezzel találkozunk. Ki kell deríteni, mi okozza a fő problémát, amelynek kezelése nyomán elindulhatunk. Nálunk korábban azzal találkoztunk, hogy az orvosok megmondták a pácienseknek, hogy mit kell tenniük. Németországban már azt tanultam, át kell adni a tényeket, hogy mivel állnak szemben, és melyik úton milyen esélyek várnak rájuk, de a pár dönt arról, merre tovább. A páciensé az utolsó szó, én csak tanácsadó vagyok. Sokszor látom, hogy a párok nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy maguk döntsenek. Szakmailag és lelkileg is támogatni kell őket, hogy meglegyen bennük az elszántság, hogy folytassák a kezelést, ha annak látjuk értelmét. 

A pároknál átlagban milyen arányban okoz gondot a női vagy a férfi terméketlenség?

A meddőségnek különböző okai vannak a női és a férfi oldalon, továbbá kombinált tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a genetika. Az európai tanulmányok azt mutatják, hogy a meddő párok mintegy harmadánál a női, a másik harmadánál a férfi, a harmadik harmadnál pedig kombinált tényezők állnak a csökkent termékenység mögött.

Egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás, a kezelések pedig tovább odázhatják. Harmincöt év felett azonban csökken a női termékenység. Milyen esély van életkortól függően a sikeres kezelésre?

A nő életkora minden egyes kezelés sikerességének alfája és omegája. Ez a legfontosabb és egyben nem módosítható kockázati tényező. Harmincöt éves kortól jelentősen csökken a petesejtek minősége, vagyis az a képesség, hogy sikeresen megtermékenyüljön, létrejöjjön beültethető életképes embrió. Negyvenegy–negyvenhárom éves korra nagyrészt kimerül a petesejtállomány, nehéz elindulni a saját sejtes megtermékenyítés útján. Negyvenöt év felett pedig már nem nagyon tudunk terhességet elérni saját petesejttel. 

A férfiaknál is mérvadó az életkor?

Férfiaknál ez nem játszik ekkora szerepet, negyvenöt–ötven éves kor környékén lassan elkezd csökkenni a spermiumok minősége. Globális probléma, hogy egyre kevesebb az életképes spermium. Rengeteg káros környezeti hatásnak vagyunk kitéve, ösztrogén hatású hormonok találhatók egyebek mellett az ivóvízben, ott vannak a peszticidek vagy a szervezetben is jelen lévő mikroműanyagok, s ez a hímivarsejtek mennyiségében is megmutatkozik. De erre már fel vagyunk készülve, több millió hímivarsejtből kell kiválasztani a néhány legjobbat, és vannak különböző akadálypályáink, amelyek által kiszűrjük ezeket.

Előrehaladott korban donorsejtek felhasználására is van lehetőség?

Igen, a szlovákiai törvényhozás lehetővé teszi.

Mennyire nehéz megbékélni ezzel a pároknak?

Ez lehetőség, amit felkínálunk. Nem mindenki tudja elfogadni. A pároknak is meg kell találniuk hozzá az utat. Létezik pszichológiai tanácsadás, ún. reprodukciós couching, amely során lelkileg próbálják őket felkészíteni. Magyarországon is népszerű, a párok tapasztalatot cserélnek, megbeszélik a legnagyobb gátlásokat. Fontos része a kezelésnek, de még nincs annyi szakember, ahány képes volna ezt ellátni. Igény viszont van rá. A lombikozás nagyon megterheli a párok életét.

Ha egy pár bejelentkezik, átlagosan milyen eséllyel tudnak rajtuk segíteni?

A nő életkora a mérvadó. Ezenkívül van egy fontos mutató, amely arra utal, mekkora a valószínűsége annak, hogy valaki egyetlen lombikos nekifutás után megszüli a gyermekét. Ez az arány harmincéves korig 30–40 százalék között mozog, negyvenéves korban már csak 10 százalék, negyvenöt éves korban 1 százalék, negyvenöt év felett nincsenek statisztikák.  

Beszéljünk a folyamatról: idejön egy pár konzultációra, melyek azok a lépések, amelyeket abszolválni kell?

Szerencsés, ha a konzultációk előtt a pár már túl van az alapvizsgálatokon, és kiértékelhetjük az eredményeket. A férfiaknál ez a spermiogram, a nőknél pedig a vérből megállapított hormonális profil, amely utal a petefészkek és a női hormonháztartás állapotára. Az egyéni, párra szabott konzultáció során már ismerhetjük a legfontosabb adatokat – van-e elegendő petesejt, állandó-e a ciklus, van-e elegendő hímivarsejt. 

Milyen költségei vannak a lombikkezelésnek Szlovákiában? Az egészségügyi biztosítók is hozzájárulnak?

A szlovák egészségügyi biztosítók három próbálkozást támogatnak a nő negyvenedik életévéig. Ez körülbelül 1200 euró támogatást jelent, és a gyógyszerekre is van némi engedmény. A fennmaradó költségeket a párnak kell fizetnie, mintegy 1000–1500 eurót. Ha valaki túl van a negyvenen, vagy már kimerítette a biztosító által nyújtott lehetőséget, akkor önerőből kell térítenie a kezelés költségeit, mintegy 2000–4000 eurót. Az ár a kezelés során alkalmazott kiegészítő eljárásoktól függ.

Beszélnek a párok a nehézségeikről? Vagy ez még mindig tabutéma?

Nagyon sok magyar, cseh, osztrák, német páciensünk van, a szlovákiai párok elég konzervatívak. Nehezebben kérdeznek, nehezebben fogadják el a komolyabb diagnózist. A fiatalok tájékozottabbak. Az internetes tapasztalatcsere is rengeteget segít, hiszen sokan vannak, akik hasonló cipőben járnak.

A gyermekvállalás egyre kitolódik, viszont ha egy nő nem szeretne a csökkenő petesejtszám miatt aggódni, akkor lefagyaszthatja a petesejtjeit. Mennyire népszerű ez a lehetőség?

A trend szintén nyugatról jön, az Egyesült Államokban már tíz–tizenöt éve élhettek vele. Itt is megjelenik az oktatás szerepe, magam is részt veszek egy csehországi projektben, amely arról szól, hogy a jövőben gyermeket tervező fiatalok tudatosítsák, nem lehet korlátlan ideig halogatni a gyermekvállalást. Angliában ez tizenöt éve az iskolai tananyag része. Nincs annál szomorúbb, amikor egy hölgy negyvenöt évesen elkezdené a kezelést, de már nincs petesejtje, ő pedig nem is tud róla. A petesejt lefagyasztása preventív beavatkozás, amely megragadja a reprodukciós képességeket. Ezt csak támogatni tudom, viszont nem szabad, hogy ahhoz vezessen, mindenki negyven–negyvenöt évesen vállaljon gyereket. 

Tartják magukat azok a tévhitek, hogy a mesterséges megtermékenyítés hosszú ideig tart, elhízást okoz, és nem is biztos, hogy sikeres lesz? Mennyire vagyunk tisztában a mellékhatásokkal?

A mesterséges megtermékenyítést rengeteg mítosz övezi. A hatékony lombikkezelés érdekében azt akarjuk elérni, hogy a természetes női ciklustól eltérően egy-két petesejt helyett egyszerre öt–tíz–tizenöt érjen be. Ennek eléréséhez a ciklus során jelen lévő női hormonokat használjuk, csak nagyobb mennyiségben. A precízen összeállított hormonkészítmények huszonnégy óra után kiválasztódnak a szervezetből. A kezelés biztonságos, évente több millióan használják a világban.  Eddig körülbelül tízmillió gyermek született lombikkezelésekből világszerte. Rövid távon, vagyis a kezelés tíz–tizenöt napja alatt lehet hormonális ingadozás, amely fejfájást, alhasi diszkomfortot, mellfeszülést okozhat. Terhességet akarunk előidézni a hormonokkal, ez a tíznapos állapot össze sem hasonlítható azzal, amit a várandósság kilenc hónapja során megélnek a nők.

Nemzetközi viszonylatban milyen a szlovákiai magánellátás?

Nagyon magas szinten van a szlovák és a cseh ellátás is. Nálunk – összehasonlítva a környező országokkal – nincsenek művileg létrehozott, komolyabb törvényi akadályok. Az embrió genetikai vizsgálatával, valamint donorsejtekkel is lehet segíteni a sikeres kezelést. Magyarországon szigorúbbak a törvények, ott ezért a nálunk elérhető lehetőségek nagy része nem áll rendelkezésre. Németországban és Ausztriában is találkozunk hasonló limitáló keretekkel.

Magyarországon már csak állami ellátásban elérhető a lombikkezelés, ezért is sok a magyar páciens?

Igen. Az állami ellátás ugyan sok előnnyel jár, hiszen ingyenes, a gyógyszerekért sem kell fizetni, de megvan a hátránya is. Hosszabbak a várólisták, limitált a kapacitás. Kevesebb technikai és jogi lehetőség van a bonyolultabb esetek kezelésére. Akik nagyon gyorsan akarnak lépni, azok nem szeretnének fél–egy évet várni a konzultációra.

Mi volt a legemlékezetesebb esete a praxisa során?

Voltak párok, akik több éven keresztül próbálkoztak, és végül sikerült, megfogant a gyermek. Ilyenkor még nekem is vissza kell tartanom a könnycseppet. De előfordulnak olyan esetek is, amelyek szívfájdalmat okoznak. Empátia kell, hiszen egy rossz szóval világokat rombolhatunk le. Mi azért is vagyunk itt, hogy támogassuk a párokat, és reményt adjunk nekik.

KÉPALÁHOZ