A környezetvédelem tízparancsolata

1. Tudd, hogy az élet a Földön egyedi csoda! 

A földi élet sokszínűsége egyedi jelenség a világűrben. Az évmillliárdok során a létezés ezernyi formája jött létre bolygónkon, a biodiverzitás révén biztosítva a stabilitást. Az ember kizsákmányoló tevékenysége azonban ezzel ellentétes folyamat: bolygónk a szegényedés – s ezáltal az instabilitás – felé tart. A holnap biztonságát hajszoltuk, s közben ellenkező hatást értünk el: a jövőnk bizonytalanná vált. Ne feledd, a földi élet veszélyben van, ezért bármit is teszel, azt a biológiai sokféleség, a biodiverzitás fenntartása jegyében tedd!

2. Ne élj nagy lábon, ne pazarolj! 

Attól, hogy sok pénzed és ennek megfelelően sokféle lehetőséged van, nem szűkítheted mások lehetőségeit. Amikor pazarlóan élsz, amikor mohó fogyasztóként viselkedsz, akkor nem a sajátodat használod, hanem egy másik embercsoport forrásait, és szinte biztosan a következő generációk éléskamráját éled föl! Ne csak a Földön élj, hanem a földdel is: a természettel való kapcsolatodat ne az jelentse, hogy telerakod a bevásárlókosaradat – hanem az, hogy a lelkedet telíted meg. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a kényelmes élet nem jelent egyet a minőségi élettel, pedig erre a veszélyre fajok ezrei fizettek már rá. Aki minden nap a fotelben ül, annak gerincproblémái lesznek. Aki pedig kiirtja a körülötte élő állat- és növényfajokat, annak a tiszta levegővel, a vízzel és a talajjal lesznek gondjai. Örülünk, hogy megtisztítottuk a tájat a gyomoktól? Korai öröm. Mert ennek az ára egy steril környezet, amely csak egyetlen faj – az ember – kényelmét szolgálja. Légy alázatosabb, és tanulj meg másokra gondolni térben és időben!

3. Tiszteld a természetet!

Minden élőlényre tekints úgy, hogy társaid egy hajóúton – nem pedig a hajódat hajtó rabszolgák. Nézz a tájra úgy, mint valami olyasmire, aminek te is a része vagy. Senki sem azt kéri tőled, hogy mindent dédelgetve szeress, de fogadd el – sőt: értékeld! – a másságot, azt, hogy veled együtt él ezen a bolygón ezernyi, más módon létező élőlény. Hagyd őket élni, hogy te is minőségi életet élhess. Mert minden egyes faj kiirtásával a Föld túlélési esélyeit csökkented. Amikor hozzányúlsz a tájhoz, soha ne feledd, hogy ember vagy. Nem tudod ezt jobban csinálni, mint maga a Föld, amely már évmilliók óta gondoskodik magáról. S ami ilyen régóta jól működik nélkülünk, azt nem tudja a néhány ezer éve létező ember jobban csinálni. Mindig tudatosítsuk, mi a szerepünk és hol van a helyünk az élővilágban: az ember csak egy a sok faj közül!

4. Állj ki más fajokért!

Az utolsó orrszarvú nem tudja magáról, hogy az utolsó, ezért nem fog emiatt harcba szállni magáért. A Homo sapiens az a faj, amely veszélybe sodor más fajokat, de arra is képes, hogy utána ezen siránkozzon. Mitől olyan egyedi az agyunk? Attól, hogy képesek vagyunk eszközöket kitalálni? Hiszen erre egyes állatok is képesek. Nem, sokkal inkább attól vagyunk különlegesek, hogy képesek vagyunk belátni és átérezni tetteink következményeit! Ezt a képességünket kellene erősítenünk. A tavasz hiánya nem a vörösbegyet fogja nyomasztani, hanem a te lelkedet!

5. Merj változtatni!

Tudatosítsd, hogy nem az autód, a ruhád, a külföldi utazásod tesz téged egyedivé, hanem az, hogy képes vagy újszerűen és felelősen gondolkodni. Bármelyik madár tud szép tollazatban díszelegni és utazni. Te ember vagy, lépj szintet! Ha számodra természetes, hogy jogod van a szavazáshoz vagy a korlátlan anyagi javakhoz, akkor tudd, hogy a vadonhoz, a darvak röptéhez, a tiszta vízhez is jogod van – ezek ugyanis sokkal fontosabbak számodra, mint a tárgyaid és a társadalmi státuszod! De hogyan akarsz tiszta környezetet, ha azoknak az élőlényeknek, amelyek ezt biztosítanák, nem adsz jogot az élethez? Gondolkodj el ezen. Ez volna ugyanis a Föld etikájának az alapja. Követeld ki ezt a minimumot azoktól, akik a törvényeket hozzák! A politikus nem környezetvédő, de irányítani tudod a döntéseit, mert politikusként tőled függ, hiszen tőled kapja a szavazatot. Ne tudatos fogyasztó legyél, hanem tudatos polgár!

6. Segíts visszaállítani az ember és természet közötti egyensúlyt!

Ne gondold túl. Elég elültetni egy fát. Jókor, jó helyre. A környezetvédelem nagyon egyszerű tud lenni! Sokszor elég megtennünk az első lépést, s a természet bámulatosan gyorsan reagál. Te legyél az, aki alkalmazkodik az éghajlathoz, ne várd el az ellenkezőjét! Ne telepíts – merő egoizmusból – idegen fajokat a tájba. Ha ott lenne a helyük, a természet ezt már megoldotta volna. Amikor pedig beavatkozol egy tájba, mindig gondolj arra, hogy a táj képét alakítod ezzel, s ezt a képet fogod látni minden nap. Abban a tájban fogsz élni, amit megalkottál. S ha egy steril táj szerinted jó, akkor a kirándulásaid, kikapcsolódásaid, elvonulásaid alkalmával vajon miért utazol el ebből a tájból? A mindennapi élet környezete is lehet zöld. A 21. század embere vagy, már nem kell minden nap megharcolnod a természettel, mint kellett egykor vadász-gyűjtögetőként a zsákmányért és parasztként a földterület betöréséért. Erre már nincs szükséged. Akkor miért viselkedsz parasztként?

7. Találj vissza a természetbe!

Honnan származnak a vagyontárgyaid? Mit eszel? Miből elégíted ki a szükségleteidet? Gondolkozz el ezen, s rá fogsz jönni, hogy teljesen rá vagy utalva a természetre. Egy radiátor mellett könnyű elfelejteni, honnan jön a meleg. A természet lényeit ne az alapján ítéld meg, hogy miben különböznek tőlünk. A másság elítélése csak rémtetteket szül. Minden háborúnk arra vezethető vissza, hogy különbözőnek láttunk egy másik embercsoportot. Lásd meg a hasonlóságot! Csak tőled függ, mit keresel, s mit hogyan értelmezel – éppígy tőled függ az is, hogy mit látsz a természetben.

8. Fogadd el, hogy nem te irányítasz!

Vajon mivé silányodna Piroska története a farkas nélkül? A királyfi útja kalandos maradna, ha nem lenne ott a sárkány? Gyerekkorod óta meghatározó részét képezi életednek a sok „fenevad“. Tudat alatt kellenek nekünk a „szörnyeink“. Miért? Mert szeretjük a kalandos sztorikat, szeretünk izgulni. Kipusztítanád a szereplőket? A farkast és a medvét is? Ilyenkor gondolj arra, hogy az erdő egy a medvével. A medve adja meg a titokzatosságát, a lényegét. Az agyunk odavarázsolja a medvét az erdő minden apró részletébe. Ha nem látjuk is, tudjuk, hogy ott lehet. De megtanulhatnánk helyesen kezelni a félelmeinket. A négysávos útra vajon kilépsz anélkül, hogy szétnéznél? Biztosan nem. Hiszen autók járnak ott! Éppígy érvényes az is, hogy az erdőben pedig medvék járnak. Úgyhogy viselkedj ott az erdő szabályai szerint, vendégként, vagy még inkább a táj egyik szereplőjeként. Nem tiéd az irányítás, nem te vagy a rendező, de még csak a főszereplő sem. Mint ahogy a városban sem. S ha ott be tudod tartani ezt az elemi szabályt, akkor a természetben miért nem?

9. Tanulj meg kellően messzire látni!

Ez érvényes a múltadra, a jelenedre s a jövődre is. A történelemkönyvek a teljes képnek csak egy kis részét mutatják meg. Neked is javadra válik, ha kellő magasságból, felülnézetből szemléled a mindennapjaidat – ez segít meglátni a helyedet. Ha pedig szem előtt tartod a távoli jövőt, az felelősséget ébreszt benned, s ebből több generáció is profitálhat.

10. Adj hálát a Földért!

A Föld napján megajándékozhatjuk a Földet, megtisztíthatjuk vizeit, erdőit, levegőjét. Ezek igazán szép és hasznos tettek. De a Földnek nem erre az egy napra van szüksége, nem ajándékokra! Ahogy naponta gondoskodunk magunkról, hozzátartozóinkról, házunkról, udvarunkról, úgy kellene a tágabb környezetünkről való gondoskodást is mindennapivá tenni. Mert szép dolog tartani egy napot a Földért, de sokkal fontosabb az, hogy hogyan telnek a mindennapjaink a Földön. Álljunk meg egy pillanatra, nézzünk fel az égre, érintsünk meg egy fatörzset, simítsunk végig egy levélen, csodáljunk meg egy madarat vagy egyetlen apró vízcseppet, ahogy megcsillan rajta a napfény! S érezzünk hálát azért, hogy mindez körbevesz bennünket. S ha így érzünk, az a legjobb a Földnek. Mert akkor vigyázni fogunk rá. Minden nap.

Fodor Péter

A szerző természetfotós, tanár, környezetvédő