Túlélhető a villámcsapás?

Nem volt ilyen szerencséje egy cseh turista házaspárnak, a Kis-Fátrában a 43 éves asszonynak már nem tudtak segíteni a mentők. Misén történt tragédia július 25-én az ország keleti részében lévő Kluknavában. A villám a templom előtti hatalmas hársfába csapott, amely alatt több hívő keresett menedéket. Egy 39 éves asszony meghalt, heten megsérültek. Sportpályán, szabadban nagy a veszély. Tavaly egy kiránduló család barlangba húzódott a vihar elől, de a villám oda is betalált, s az anya és karjában lévő pici gyermeke életét vesztette.

A földön naponta mintegy 45 ezer zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, erdőtüzeket okoz.

A villám a légköri elektromosság kisülése. 100 millió voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20-30 ezer amper, de néha meghaladja a 100 ezret is. Hogy jobban megértsük, milyen erő ez: a villanyégőkben csak néhány tized amper mérhető!

Nem véletlen, hogy rettegéssel tölt el bennünket a villámlás és a mennydörgés. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés – mondják, mivel tőlünk független fizikai folyamatok eredményeként keletkezik. Azonban a károkat és a sérülés veszélyét odafigyeléssel csökkenteni lehet.

Hogyan kerüljük el a veszélyt a szabadban?

1. Ha lehet, húzódjunk be valahová, de ne magányosan álló fa alá.
2. Ha szabad téren ér a zivatar, kerüljük azokat a pontokat, amelyek gyakrabban vonzanak kisülést: ne menjünk magányos fa alá, kerüljük a kiugró sziklacsúcsokat, hegygerinceket, kilátókat, kiálló fémtárgyak közelségét.
3. Ne álldogáljunk egy mező közepén, sík terepen, s főleg ne esernyővel vagy horgászbottal a kézben.
4. Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket, s azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
5. Kerüljük a kőomlásveszélyes szakadékokat.
6. Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha legalább 1,5 méter mély.
7. Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk benne.
8. Heves villámláskor menedékünkben guggoljunk le zárt lábakkal és térdekkel, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel. Ha kéznél van, tegyünk a talpunk alá 10–30 cm vastag szigetelő réteget (ruha, esőköpeny, száraz kő). Hogyha van nálunk alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy a talajjal ne érintkezzen.
9. Ha közel van a gépkocsi (ún. Faraday-kalitka), persze nem vászontetős, abban kereshetünk menedéket, zárt ablak mögött. Amikor villámcsapás ér egy autót, a villám a jármű fémkarosszériáján át jut a földbe, ezért ha viharban autóban ülünk, ne dőljünk az ajtóhoz.
10.  Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb.
11.  Ha biciklin megyünk kirándulni, tartsuk biztos távolságban magunktól, legalább 50 méterre.

Mi a teendő otthon?

• Ne álljunk ablakba! Vihar idejére zárjuk be az összeset!
• Maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtóktól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont – a telefonhuzal jól vezeti az elektromosságot –, a kézmosót, zuhanyzót, fürdőkádat.
•  Kapcsoljuk ki az összes villamos készüléket, húzzuk ki az elektromos és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, s ezektől is maradjunk távol.
• Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak utána folytassuk tevékenységünket.
• Az ablaknál húzzuk be a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd bennünket a szétrepülő szilánkoktól.

Elsősegély villámcsapás esetén

* Azonnal hívjunk mentőt!

* A mentők érkeztéig az a legfontosabb, hogy ellenőrizzük a sérült személy alapvető életfunkcióit – légzés, keringés –, felmérjük, hogy tudatánál van-e, és ha szükséges, megkezdjük az újraélesztését.

* Ha eszméleténél van, helyezzük stabil oldalfekvésbe. Közben figyeljünk, hogy rendesen lélegzik-e.

* Az égési sérüléseket fedjük be steril sebkötöző anyaggal, ha csonttörés is történt, ne nyúljunk az érintett testrészekhez.

* Ha a légzés leállt, de a pulzus érezhető, lélegeztessük a beteget szájból szájba; ha a pulzus nem tapintható ki, alkalmazzunk szívmasszázst.

Tévhitek

• Nem igaz, hogy mozgó emberbe könnyebben belecsap a villám. Nem azért csap valakibe, mert az illető mozog. A sétálás, futás, biciklizés önmagában még nem növeli a kockázatot. Ha viszont sík terepen mozgunk, vagyis a környezetünkben nincs kiugróan magas pont, megnő annak veszélye, hogy elér bennünket a villám.
• Nem igaz, hogy az ékszerek, mobiltelefonok, MP3 lejátszók, órák, esernyők fémrészei vonzzák a villámot – a magas, hegyes forma, az önállóan álló tárgyak, épületek, fák azok, amik vonzzák. A fémtárgyak jelenléte nem befolyásolja ezt. Ha közeleg a vihar, azonnal keressünk menedéket, és ne vesztegessük az időt a fémtárgyak eltávolítására. Bár a fém önmagában nem vonzza a villámot, mégse menjünk fémkerítések, korlátok, fémből épült lelátók közelébe. A mobiltelefonban aránylag kevés a fém, nyugodtan használhatjuk segítségkérésre, ha szükséges!
• Nem igaz, hogy nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért. Az áram a testfelületen keresztül a földbe jut, nem „sugároz vissza”, és nem rázza meg azt, aki a baleset után a szerencsétlenül járt ember segítségére siet.
• Nem igaz, hogy villámláskor le kell hasalni. Ha ezt tesszük, nagyobb testfelületünk lesz kitéve a természeti hatásoknak.
• Nem igaz, hogy a villám kétszer nem csap le ugyanarra a helyre. Az Empire State Building épületébe egy alkalommal 15 percen belül 15 alkalommal csapott be.
• Részben igaz, hogy repülőben nem lehet bántódásunk, de csak akkor, ha maga a gép nem sérül meg – például a villám nem teszi tönkre a kerozinnal teli szárnyat.

Ha csónakban ülünk

Ha közeledik a vihar, nem szabad a csónakban maradni. Minél előbb térjünk vissza a partra. Ha erre nincs semmi esély, a következő szabályok megtartásával csökkenthető a villámcsapás veszélye:

1. Minél alacsonyabban maradjunk a csónakban, s az evezőket ne tartsuk magasan.

2. Tilos a vízbe lógatni kezet vagy lábat.

3. A vizes ruhát le kell vetni.

4. Az elektromos készülékeket ki kell kapcsolni, antennájukat behúzni.