A tanú című Bacsó Péter-filmben Pelikán József dunai gátőr titokban levágja egyetlen disznaját, Dezsőt. Miközben a pincében zajlik a feketevágás, a gátőr gyerekei torkuk szakadtából mozgalmi indulókat énekelnek, hogy elnyomják a sertés visításának zaját. Ma már nincs ekkora kalandnak kitéve, aki otthon disznót akar vágni, az állat bőrét és a zsír egy részét sem kell leadnia, mint a szocializmusban, de azért a vágást jelentenie kell a helyileg illetékes regionális állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnak.
Vizsgáltassuk meg a húst
Aki nem teljesíti ezt a kötelességét, az négyszáztól ezer euróig terjedő bírságra számíthat. Márpedig a gazdák nagy része ma sem jelenti, hogy vágni készül. „A többség úgy gondolja, hogy az ő disznaja, ő hizlalta, ő fogja megenni, semmi köze hozzá az államnak – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő böllér, aki szabad idejében disznóvágással egészíti ki a keresetét. – Én nem szólok bele, nem is az én dolgom, hogy feljelentsem őket. Egyet tudok: ebben a szezonban már levágtam vagy 40 hízót, de jó, ha közülük négyet bejelentettek” – állítja.
Úgy véli, a bejelentésnek csak akkor van értelme, ha a sertéseket járvány fenyegeti, vagy a tenyésztő trichinellózisra gyanakszik. A fonálféreg ugyanis fertőzött nyers hússal bekerülhet az emberi szervezetbe, és rendkívül súlyos megbetegedést, akár halált is okozhat, így minden elővigyázatosság indokolt. Ezt a tenyésztők is tudják, s azt az állatot, amelyet konyhai hulladékkal etetnek, vagy amely kapcsolatba kerülhetett vaddisznókkal, esetleg hasmenése van, meg szokták vizsgáltatni állatorvossal, aki általában az ajánlja, hogy küldjenek mintát vizsgálatra. Amint Ján Chladnýtól, a Nyitrai Regionális Állategészségügyi hivatal igazgatójától megtudtuk, a dió nagyságú húst a böllér is kiveheti, és nejlonzacskóban hűtőben kell tárolni, lefagyasztani nem szabad. „A leadott mintát az illetékes hivatalban három napon belül megvizsgáljuk. Csak akkor küldünk ki értesítést, ha az eredmény pozitív, vagyis fonalférget találtunk benne, de mindenképp érdemes megvárni a három napot és addig nem fogyasztani nyers disznóhúsból készült termékeket.”
Kevesen jelentik
A nyitrai állategészségügyi hivatalban november elejétől január 22-éig ötvenhárom disznóvágást jelentettek be, Galántán néhány tucatnyit, Léván 46-ot s az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal adatai szerint a többi régióban sem jobb a helyzet. A valóságban ennek legalább a háromszorosa lehet a valóban levágott sertések száma, és még több az, amelynek a tartását be sem jelentették. A bejelentési kötelezettség ugyan 2007. február 1-jétől van érvényben, de sokan csak most szereztek tudomást róla, mert a Magyarországon és Romániában felbukkant sertéspestis miatt az önkormányzatok is figyelmeztetik a tenyésztőket.
„Nálunk is kihirdették a hangosbemondón, hogy be kell jelenteni, ki tart otthon sertést. Ha már ezt bejelentettem, akkor bejelentem a vágást is, nehogy bajom legyen belőle” – mondja a kiscétényi Németh Lajos. Évekkel ezelőtt azért vágta le a disznaját, mert az állat eltörte a lábát. Akkor az állatorvos figyelmeztette, hogy jó volna mintát küldeni vizsgálatra. „Ennek köszönhetjük, hogy nem betegedtünk meg mind, mert bizony a legjobban nyersen szeretjük a füstölt kolbászt” – teszi hozzá.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.