Nánai kilátások 860 év után

Mint olyan település, mely a hadak mindenkori vonulásának vonalán található, Nána sok viszontagságot megélt. Környékén már a kőkorszakban megtelepedett az ember, de a réz-, a bronz- és a vaskor leletei, a rómaiak és a népvándorlás korabeli népek nyoma is megtalálható. Hont és Esztergom megyék határán, Esztergom városához való közelsége mindig meghatározó volt és lesz. Első írásos emléke abban az 1157-ben keletezett oklevélben maradt fenn, amelyben II. Géza Esztergomnak sóvámszedési jogot adott. A 14. század első harmadáig a Nána-Beszter család birtoka, 1347-től az esztergomi káptalan az ura. A 16. században a káptalan mellett a Nyáry család is birtokos volt itt, majd szomorú idők következtek. 1530-ban az oszmán hódoltság alatt teljesen kihalt a falu, csak a török másfél száz éves uralma után népesítették be újra délvidéki szerbekkel, akik később elmagyarosodtak. A 19. században a vasút a falu növekedését is magával hozta, a 20. század elején több mint ezer lakosa volt, ma 1200 körül.

Pozitív változás

Molnár Dezső, Nána első választási időszakát töltő polgármestere szerint fiatalodik a falu. „Egyre többen keresnek nálunk ingatlant, sokan kiköltöztek a szomszédos Párkányból, de jönnek ide fiatalok a szomszéd falvakból is. Eladó ingatlan alig van, bár egyre magasabb az eladási ár, gyorsan elkel. Nána fekvése kitűnő, a Hegyfarok, a remek bortermés, a Garam, a Duna, Párkány és Esztergom közelsége, azaz stabil munkahelyek kínálata, és a vidék szépsége is csábító. 2014-ben adtuk át az új bérlakásokat, de ez a tizenkét lakásos korántsem elégítette ki az igényeket, még legalább kétszer ennyire lenne szükség. Terveink közt van a közművesített területen egy lakásépítési program, két bérházat tervezünk a már meglévő mellé. Ennek pályázati-finanszírozási lehetőségeit kell megtalálni, mert önerőből nem telne rá. 2014-es megválasztásom óta sikerült konszolidálni a falu gazdálkodását, a mintegy 160 ezer eurós adóssághalmazt megtérítettük, de ez csak nagyon szigorú spórolással sikerülhetett. Én azt tartom, nem azzal kell foglalkozni, ki milyen hibát vétett, hanem előre kell menni. A falu pénzügyeinél pedig ugyanúgy kell gondolkodni, mint egy családi költségvetésnél, átgondoltan visszafogni azokat a kiadásokat, amelyek nem létszükségszerűek annak érdekében, hogy esély nyíljon a község fejlesztésére, az itt élő emberek életszínvonalának emelésére, esetleg a nagyobb tervek megvalósítására. Ma már érezhetőek a kezdetben nehezen elfogadott intézkedések eredményei, Nána minden számláját időben fizeti, adósságunk a banki kölcsönökre korlátozódik, hogy úgy mondjam, pluszos lett a falu, hitel- és pályázatképesek vagyunk. Tudunk tervezni, jövőt elképzelni, építkezni, persze, egyelőre a lehetőségekhez képest” – mondja Molnár Dezső, aki korábban huszonöt évig a határrendészeten dolgozott. Jelenleg is több új pályázat benyújtása a kiemelt feladat. Azt is komoly eredményként könyveli el, hogy a lakásépítési program első fázisának befejezése mellett az elmúlt években szintén pályázati forrásból sikerült felszámolniuk az illegális szemétlerakatok egy részét a község területén. A polgármester az óvoda fenntartását és modernizációját is kiemelt feladatként kezeli, pályázati pénzből, 36,5 ezer euróból sikerült kivitelezni a nyílászárók cseréjét, önköltségből az étkezde modernizálását, berendezését és felszerelését. Szükség volt rá, hiszen a gyerekek létszáma örvendetesen emelkedik, problémamentes ellátásukhoz az előírások is megkövetelték a modernizálást. Kellemes gondjaik vannak a helyi magyar nyelvű kisiskola működtetésével, ahol az összevont 1–4. osztályban idén 27 kisdiák kezdi meg a tanévet. Évről évre emelkedik a létszám, most már helyhiánnyal küzdenek, bővíteni kellene az épületet, hogy egy magyar gyerek se vesszen el.

Tervek a jövőre

Nána számára kiemelten fontos az egykori kaszárnya területén létesített ipari park és szolgáltató központ. A laktanya komplexumát – amely a vasútállomáshoz vezető út mellett épült még a szovjet hadsereg számára 1968 után – nem a legjobb állapotban kapták meg. Kezdetben súlyos problémák voltak, alkalmanként még ma is előfordulnak gondok az energiaszolgáltatás, azok elszámolása, mérése, a vezetékek elavult állapota miatt. Molnár Dezső szerint a Nána Invest Kft. mint helyi vállalkozás kiemelt fontosságú, ezen is múlhat a falu jövője, hiszen a bérleti díjakból, egyéb bevételekből származó összeg a község pénztárába fut. Jelenleg 70-80 magánvállalkozás, cég és gazdasági társaság bérel itt ingatlant. „A lehető legjobb megoldást kell megtalálnunk az ipari park energetikai problémáinak megoldására, de sajnos köt minket egy 10 évre aláírt szerződés. Már körvonalazódik az új helyzet. Pár népszerűtlen döntést itt is meg kellett hozni, de vallom, ahol fát vágnak, ott hullik a forgács is. Ha terveink vannak, ahhoz pénz kell, azt pedig a bevételekből és pályázatokból tudjuk előteremteni. A lakásépítés mellett multifunkciós játszóteret szeretnénk, a pályázatunk elbírálás alatt. Kész van, benyújtottuk, szintén elbírálás alatt áll a kultúrház teljes felújításához szükséges összes dokumentáció és engedély, a községi térfigyelőkamera-rendszer telepítésének pályáztatása. A sportszervezet épületeinek felújítása pedig már el is kezdődött, amit a külső nyílászárók cseréjével kezdünk a Nána Invest Kft. hathatós támogatásával. Jelenleg viszonylag kevés az állástalan, mert vagy helyi vállalkozásban, vagy a közeli Esztergom ipari vállalatainál dolgoznak az emberek. Ez egyrészt nagyon jó, másrészt a falu csak nehezen tud a törvények által szabályozott módon a közterületek fenntartását végző, megfelelő munkavállalót alkalmazni. Közterület pedig van elég, így az óvoda udvara, a park, a temető, az utcák zöldsávjai, a templom környéke. Jó lenne már teljesen befejezni a csatornázást is, erre is pályázati forrást kell keresni, hogy a teljes közműhálózat az egész településen szolgálhassa az itt lakókat” – teszi hozzá Molnár Dezső, aki végig kalauzolt a falun.

A múlt és a jelen értékei

Nánán a 18. századi újranépesítés korában, 1791-ben épült meg a római katolikus templom egy korábbi kápolna falait is magába foglalva. Patrónusa Szent Vendel, a pásztorok védőszentje, akinek a régi iskolaépület előtt 1906-ban egy hangulatos szobrot is állítottak a hívek. A templom mellett, az egykori káptalani uradalmi központ tatarozása közeleg a végéhez, egy esztergomi vállalkozó látott fantáziát a megmentésében, hogy szállodát, vendéglőt, borozót alakítson ki benne. A térség a párkányi termálfürdőnek köszönhetően felkapott idegenforgalmi célpont. A közelmúltban számos emlékművet, kopjafát avattak itt, ami élénk civil életről tanúskodik. A polgármester szerint a helyi mintegy másfél száz tagot számláló Csemadok, a nyugdíjasok és rokkantak civil szerveződései, a Lengyelfalusy Juhász Mária vezette Nánai Színjátszók, a labdarúgócsapat és a kajak-kenu klub tagjai, szimpatizánsai mind sokat tesznek a falu érdekében. „Az idei 860. évfordulóra egy kiadványt is megjelentettünk, Dániel Erzsébet pedig több helytörténeti munkában is megörökítette Nána történetét. Azt szeretnénk, hogy a lakosság gyarapodjon, létszámban, anyagi és szellemi javakban egyaránt. Hogy büszkék legyenek Nánára, és itt képzeljék el a jövőjüket. Mert nánainak lenni jó!” – mondja Molnár Dezső.