Mit mond a szakember? A lázról és a gyermeklázmérőkről

A tartósan magas láz azonban káros és veszélyes, mivel nagyon megterheli a szervezetet. A test hőmérsékletét lázmérő segítségével lehet megállapítani, így ez elengedhetetlen tartozéka minden kisgyermekes család házi patikájának.

2009 áprilisával a higanytartalmú lázmérők gyártását és forgalmazását az egész Európai Unióban betiltották, főként egészségkárosító hatásuk miatt. A hagyományosak után teret kaptak a digitális elemmel működők is. Közülük a legegyszerűbbek a testtel közvetlenül érintkezve mérik a hőmérsékletét (hónaljban, szájban vagy végbélben). Általában a hozzá szükséges időben különböznek, vannak 60 másodpercesek, 10 vagy akár 1 másodperc alatt mérők is. Nagy előnyük tehát a gyorsaság. Használatuk egyszerű, bekapcsolás után hangjelzés tudatja a mérés kezdetét, ugyanúgy a végét is. Az érték könnyen leolvasható róluk, pontossága 0,1 °C. A készülékek memóriája tárolni tudja az utolsó mért adatot. A művelet befejeztével automatikusan kikapcsolnak. A lázmérés módjának (helyének) megválasztásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát. Egyéves kor alatt a kicsiknél ajánlott végbélben (rektálisan) mérni, mivel így viselik el a legjobban. Ennél a módszernél nagy előny az eszköz hajlékony vége. Hároméves korig a végbél mellett akár már a hónaljban is történhet a lázmérés, ennél nagyobb gyerekeknél pedig inkább hónaljban ajánlott. A szülők leggyakrabban a testtel érintkező digitális lázmérőket választják, mivel rengeteg előnyös tulajdonságuk mellett viszonylag olcsón kaphatók a gyógyszertárakban.

Kisgyermekeknél praktikus a cumis lázmérő is. A kicsi szájában méri a hőmérsékletet; az eredmény a cumi számkijelzőjéről olvasható le. Alkalmazása nem jár kényelmetlenségekkel, bár a kapott érték gyakran pontatlan.

A korszerű megoldások egyike a testtel nem érintkező digitális lázmérő. Előnye a többcélú felhasználás: a testhőmérsékleten kívül a cumisüvegben levő tej felszíni hőmérséklete vagy a csecsemő fürdővizéé is megállapítható vele. A homlokból és a tárgyakból kisugárzó infravörös energiát méri. Gyorsan kapunk vele eredményt, nem vált ki ellenérzést a gyermekből, és akkor is alkalmazhatjuk, ha a kicsi alszik. De mivel inkább a bőr, mint a test hőmérsékletét mutatja, nem tekinthető a legpontosabbnak. Hasonló elven működik a fülhőmérő is, mellyel a mérés a külső hallójáratban történik. Csak féléves kor felett alkalmazható, amikor a külső hallójárat megfelelő átmérőjű.

Bármelyik fajtát választják is a szülők, fontos, hogy a használati útmutatóban leírtaknak megfelelően történjen a mérés, így érhető el a leggyorsabb és legpontosabb eredmény. 

Pár fontos lázmérési tudnivaló az anyukáknak

• A megemelkedett testhőmérséklet 38 °C-ig hőemelkedésnek számít; ilyenkor a mérést óránként kell ismételni.
• 38 °C felett már láznak minősül, amelyet csillapítani kell.
• A test különböző területein nem egyforma értékeket mérünk, s a normál testhőmérséklet függ a mérés helyétől és idejétől is. Legmagasabb a test hőmérséklete este, a legalacsonyabb kb. egy órával felkelés előtt. Normál testhőmérséklet: hónaljban 34,7–37,7 °C; szájban 35,5–37,5 °C; végbélben 36,6–38,0 °C.
• A végbélben mért hőmérséklet a legmagasabb (láz csak 38,5 °C felett).
• Végbélbe helyezés előtt a lázmérő végét vazelinnel be lehet kenni.
• Ha három hónaposnál fiatalabb babánál lázat mér, továbbá lázgörcs esetén (általában ötéves korig), mihamarabb forduljon gyermekorvoshoz.

* A szerző gyógyszerész

Anyaságom története

„2012 januárjában döntöttük el, hogy most szeretnénk babát, azazhogy elkezdünk próbálkozni. Nagyon féltünk, hogy a fogantatás nem fog sikerülni, mert nekem policisztás petefészek-szindrómám (PCOS) van, a párom pedig többször is kemoterápiát kapott, amely köztudottan nem tesz jót a spermiumoknak. Hogy hátrafelé hajló méhem van, és ettől is nehezedik a teherbe esés, azt már csak állapotosan tudtam meg, szerencsére. A babát akaró párokat úton-útfélen a meddőséggel, a terméketlenséggel ijesztgetik, a csapból is az folyik, hogy senkinek nem sikerül természetes úton megfogannia. Mi is erre számítottunk, főleg ilyen előzményekkel. Ráadásul az apuka negyvenegy éves volt akkor, én harmincöt, úgyhogy jöttek még a korunk miatt is a különféle statisztikai adatok a termékenységnek az életkor előrehaladtával való csökkenéséről. Ehhez képest január végén eldöntöttük, hogy gyermeket szeretnénk, március végén már a hathetes baba szívecskéje dobogott bennem, novemberben pedig megszületett a csodálatos kisfiunk. Azért mondom el a történetemet, mert szeretném, ha sok párhoz eljutna, hogy ne csak a negatív sztorikat olvassák, hanem igenis lássanak jót is! Hajrá!” Hadarits Diána

Egyedül a kisbabámmal

„Nagyon megörültem, amikor láttam a felhívást, hogy őszintén vallhatunk érzelmeinkről, melyeket senkinek nem mondhattunk el. Nekem szomorú a történetem. Öröm és bánat. A gyermek születése öröm, a várakozás ideje bánat. Ez jutott nekem. Tizenkilenc évesen férjhez mentem, és húszesztendősen megszületett a gyermekem. Igen, azért írom egyes számban, mert a kilenc hónap alatt csak én voltam neki, és ő nekem. Az apja nem törődött velünk, a barátok voltak az elsők, meg a barátnő, aki minden vágyát kielégítette a terhességem alatt és után. A lányom így apa nélkül nőtt fel. Nem volt apás szülés és miegymás. Bevitt a szülészetre, és ott már csak az én rokonságom látogatott. Amikor hazamentünk a kórházból, akkor is maradtak a barátok, a barátnő, ezért nemsokára elváltunk. A kislányt mindig tanítgattam az apa szóra, de hiába. Egyszer templomból jöttünk hazafelé; a kislány az ujjával mutatott, és azt mondta: »Apu! Apu!« Ő megfordult, de nem állt meg. Akkor, huszonhárom évesen infarktust kaptam az éjjel. Jöttek a gyógyulási fázisaim, szüleim segítettek, így huszonkilenc évesen újra férjhez mentem. Azóta elmúlt negyvenhat esztendő, a lányom diplomás nővér lett, két gyereket nevelt, már felnőttek. Apja is elment a fény útjára, nem búcsúzott el sem a lányától, sem tőlem. Pedig elmondhatom: nekem Ő volt az első férfi az életemben, a nagy szerelem.” Márti