Mit köszönhetünk az alkoholnak?

Úgy készült, hogy árpát vagy búzát vízben áztattak, majd hagyták kicsírázni a napon, ezt követően pedig megerjesztették. A suméroknak 15 különböző sörre volt szavuk.

A szeszes italok világszerte ismertek különböző formáikban. Készítésükhöz az alapanyagok gyümölcsök, gabonafélék, méz, valamint különböző élesztőgombatörzsek, amelyek az előzőekben levő cukrokat alkohollá erjesztik. Mivel a vad élesztőgomba természeténél fogva előfordul a szőlőhéjon és a gabonamagvakon, a bor, valamint a sör olyan szőlőléből és zabkásából lett, amelyet nem fogyasztottak el azonnal. Így születhetett meg az első alkoholos ital. Az ember a kezdetektől fogva jó megfigyelő, a szeszes italok pedig elég finomnak találtattak ahhoz, hogy idővel a véletlenből tudatossá fejlődjön a készítésük.

És hogy lett ebből kenyér? Az emberiség születése óta a gabona a legfontosabb ételünk. Őseink felismerték, hogy a gabonákat őrléssel, vízzel elegyítve és utána való sütéssel még ízletesebbé tehetik. A lepénykenyerek, kukoricalepények még mindig ezzel a technikával készülnek.

Az élesztőt több ezer év óta használják a kenyérsütéshez. Pedig akkor még nem tudhatták, hogy az élesztőgomba milyen jót tesz a gabonával – az ember javára. Csökkenti azoknak az összetevőknek a mennyiségét, melyek bizonyos élelmiszerekben (pl. hüvelyesek, gabonafélék, zöldségek) előfordulva akadályozzák a tápanyagok (kalcium, vas, cink, magnézium) bélben történő felszívódását.

Belekerült egy kis időbe, míg a tudomány felnőtt ennek megértéséhez. 1676-ban egy holland lencsekészítő, Anton Leeuwenhoek kifejlesztette az első mikroszkópot. 1859-ben Louis Pasteur, a modern mikrobiológia atyja pedig felfedezte, miként is dolgozik az élesztőgomba: A liszt keményítőjéből származó cukrot felhasználva szén-dioxidot termel. Ez a gáz kitágítja a gluténfehérjét a lisztben, és megkeleszti a tésztát. És mára már a kenyérsütés művészetté vált.