Minden osztályba jut problémás gyerek

Aki legyintene erre, és azt mondaná, hogy minden korban úgy látták: a gyerekek rosszabbak, mint egy-két nemzedékkel korábban voltak, annak figyelmébe ajánljuk az oktatási minisztérium felmérését. E szerint csaknem minden alapiskolai osztályba jut már magatartászavaros diák, aki nemcsak a pedagógusok idegeit teszi próbára, hanem társait is akadályozza a tanulásban.

60 ezernek kell pszichológus

A felmérésben az összes szlovákiai alapiskola háromnegyede vett részt, vagyis az eredmény reprezentatív, és mint a projekt szakmai védnöke, Štefan Matula pszichológus, a Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Intézet igazgatója fogalmazott, döbbenetes. A pedagógusok mintegy 60 ezer gyermeknél észleltek olyan magatartásbeli zavarokat, amelyek miatt pszichológiai tanácsadóhoz küldenék őket, ám a legtöbb esetben vagy nincs hová, vagy a szülők egyszerűen figyelmen kívül hagyják az ajánlást. Több mint 36 százalékuk nem is tudja, hogy magatartászavaros gyermekével szakemberhez fordulhat. A pedagógusok által kitöltött kérdőívekből az is kiderült, hogy a legtöbb esetben viselkedési és beszédzavarról, a tanulási készség zavaráról, a hátrányos környezet következményeiről van szó, elvétve igen tehetséges gyerekekről, akik szintén különcnek számítanak. Az eredmények alapján az iskolai tanácsadók öt évre előre tervezhetnének – kérdés, bírják-e munkaerővel, mert sok járásban csak két iskolai pszichológus dolgozik, holott a problémás gyermekek száma alapján harmincra is szükség volna.

Hol gyakoribb a viselkedészavar?

A pedagógusok megfigyelése szerint a legtöbb problémás gyermek a Kassai , Eperjesi és Besztercebányai kerületben van. Nyugatról kelet felé haladva a negativisztikus és impulzív viselkedéshez antiszociális magatartás és problémás – drogos, alkoholista, szélsőséges – csoportokhoz való kötődés is társul. Az ilyen gyermekek jelentős hányada szegregált területen lakik, és bár a felmérés etnikai tényezőket nem vizsgált, feltehető, hogy ezek többnyire roma telepek. A viselkedési zavarokkal küzdők fele él hátrányos szociális körülmények között, vagyis legalább az egyik szülője szociális segélyt kap, régóta munkanélküli és csupán alapfokú végzettségű. „Ezek a gyermekek szinte kivétel nélkül rossz higiéniai viszonyok között élnek, nem sajátították el az alapvető tisztálkodási szabályokat és viselkedési normákat, ráadásul szüleikkel más nyelven beszélnek, mint az oktatás nyelve. Az iskolai követelmények meghaladják képességeiket, felzárkóztatásra volna szükségük, de ehhez nálunk hiányzik a kellő szakmai háttér” – mondja Štefan Matula, aki szerint a mélyszegénységben felnőtt gyermekek között több a viselkedészavaros. Ennek oka elsősorban az ingerszegény környezet, másrészt az, hogy nem kapnak idejében segítséget.

Iskolát kerülnek, bűnöznek

Szlovákiában mintegy 160 ezren élnek roma telepeken, de problémásak nemcsak innen kerülnek ki. A mélyszegénység Gömörben és Kelet-Szlovákiában általában komoly probléma, és az ilyen családok gyermekei gyakran semmilyen nevelést sem kapnak otthon. Akinek pedig gond van a viselkedésével, az a tanulásra sem tud összpontosítani, nehezen illeszkedik be társai közé, és semmi sem köti le tartósan az érdeklődését. „Az első figyelmeztető jel, ha az órákon túl izgága, a szünetekben agresszív, igazolatlanul hiányzik. Ahol a problémák hátterét is vizsgálták a pedagógusok, kiderült, hogy ezeknek a gyerekeknek a jelentős része cigarettázik, iszik, sokuk ellen rendőrségi vizsgálat is indult. A mintegy 60 ezer problémás közül 621-re bűncselekményt is bizonyítottak” – folytatja a szakember. Leginkább az alapiskolák alsó tagozatán nőtt a viselkedészavarosak száma, köztük a lányoké is. Külső szemlélő mindebből gyakran csak annyit lát, hogy a gyermek fegyelmezhetetlen, indulatos, ez azonban nem szándékos rosszaság, inkább szeretetéhség.

Problémásból depressziós tini

A viselkedészavaros gyermekek állandó odafigyelésre, a velük való foglalkozásra vágynak, és mivel nem kapják meg, belőlük lesznek később a depressziós tinik. Az oktatási minisztérium statisztikai adatai szerint egyre több tizenéves küzd szorongásokkal, depresszióval, a jövőtől való félelemmel. 2000-ben 4300, a felsorolt tünetek miatt kezelt iskoláskorút tartottak nyilván, jelenleg számuk csaknem eléri a 20 ezret. Ezek a fiatalok később is nehezen találják meg helyüket az életben, mert még ha a felsorolt tüneteknek csak egy része van is jelen náluk, az már elég, hogy elhiggyék magukról: ők a csoportban a legrosszabbak, leghaszontalanabbak, semmire se jók, senki sem szereti őket. Az alacsony önértékelés pedig másodlagos tünetként depressziót, apátiát, devianciát, szorongást, reménytelenségérzést okozhat, majd az alkohol, gyógyszer túlzott fogyasztásához vezethet. A megoldás az lehetne, hogy minden rászoruló gyermek idejében eljutna pszichológushoz – vagyis: hogy az állam is komolyan venné a problémát, és átszervezné az iskolai tanácsadók hálózatát. Ennek azonban kicsi az esélye; sokkal valószínűbb, hogy mint más esetekben, itt is inkább a statisztikák összeállításának módszerein változtatnak, hogy a legközelebbi felméréskor jobbak legyenek az eredmények.