„Üdvözöljük egy korlátok nélküli világban, ahol a lehetőségek is korlátlanok” – hirdeti a jelszó. A XIV. paralimpia lángja szerdán egyszerre négy brit hegycsúcson lobban fel.
„Üdvözöljük egy korlátok nélküli világban, ahol a lehetőségek is korlátlanok” – hirdeti a jelszó. A XIV. paralimpia lángja szerdán egyszerre négy brit hegycsúcson lobban fel.
A pár napja véget ért londoni olimpia megnyitója előtt még nagy volt a titkolózás; a fogyatékkal élő sportolók augusztus 29-én kezdődő és szeptember 9-ig tartó fesztiválját megelőzően árulták el a szervezők, hogy az angliai Scafell Pike-on, a walesi Snowdonon, a skóciai Ben Nevisen és az észak-írországi Sileve Donardon cserkészek gyújtják meg a játékok jelképét. Lord Sebastian Coe, aki mindkét szervező bizottság elnöke, elmondta: így kívánják érzékeltetni, hogy valamennyi hazai nemzet rendezőként képviselteti magát a paralimpiai mozgalomban. A fáklyákat a négy fővárosba, aztán a Londontól északnyugatra fekvő Stoke Mandeville-be viszik. Innen indult a fogyatékkal élők sportmozgalma: az 1948-es londoni olimpián kerekes székes íjászok számára rendeztek versenyt az ottani idegsebészeti kórház 12 gerincsérüléses hadirokkantja számára. Az idei paralimpia kabalafigurája így kapta a Mandeville nevet. Ebben a községben egyesül a négy láng, s augusztus 28-án este London utcáin 24 órás váltófutás kezdődik, részvevői juttatják el a játékok jelképét az Olimpiai Stadionban másnap sorra kerülő nyitóünnepségre.
Dőlnek a rekordok
Mesés nyári játékokként emlegetik a pár napja befejeződött londoni olimpiát, s a paralimpia sem marad el mögötte. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) azt ígéri, hogy minden idők legnagyobb játékának ad otthont a brit főváros, ahová 165 ország küldi el versenyzőit. Négy esztendővel ezelőtt Pekingben 146 volt jelen, 16 idén szerepel először a rendezvényen. Az indulók száma is rekord: 4200-an versengenek. Az első paralimpiai játékokon, 1964-ben Tokióban 22 országból 390 sportoló vett részt. Az éremtáblázaton kezdetben Európa dominált, manapság egyre jobban előtérbe kerül Afrika és Ázsia. Szlovákiát most 32 sportoló képviseli (néggyel kevesebb, mint Pekingben), ennek harmada először mutatkozik be, Magyarországot, hasonlóan a négy évvel ezelőttihez, 33. A kínai fővárosban a szlovákok is, magyarok is 6 érmet szereztek; előbbiek 2 aranyat, 3 ezüstöt és 1 bronzot, utóbbiak 1 aranyat és 5 bronzot.
Az olimpia befejeztével az olimpiai faluban és a versenyek színhelyén azonnal hozzáláttak az épületek akadálymentesítéséhez. A sok-sok dicséretet arató önkéntesek száma csökken, de 30 százalékban maradnak azok, akik előzőleg is tevékenykedtek. Néhány előző helyszín árván marad – így Wimbledon (a kerekes székes tornát az Olimpiai Parkban lévő Eton Mannonban rendezik), a BMX- és a díjlovagló-pálya, a vízilabdatornák színhelye –, az öttusaversenyek helyszínére a csörgőlabdások költöznek, az országúti kerékpárosok Kentben, a Brands Hatch-i pályán döntenek az érmek sorsáról. Az idei versenyekre 2,5 millió jegyet adtak el, s a rendezők úgy nyilatkoztak, hogy a londoni lehet a nyári paralimpiák történetének első telt házas rendezvénye.
Újvári fiú a legfiatalabb
A hazai küldöttségben 4 szlovákiai magyar sportoló van: a 2004-es paralimpia íjász bajnoka, Lyócsa Imre, a Sydneyben, Athénben, majd Pekingben 4 érmet nyerő asztaliteniszező, Csejtey Richárd, a nagy dobásra váró, ugyanebben a sportban induló Mészáros András, valamint Kemény Viktor úszó, aki először indul paralimpián. Míg az ötvenhez közeledő, Szepsiben élő Lyócsa az idősebbek közé tartozik, az érsekújvári Kemény a maga 16 évével az egyik legfiatalabb.
„Az íjászok között is egyre több a fiatal az utóbbi években – mondja a kerekes székes Lyócsa Imre is. – Jön az új nemzedék. Ezáltal egy kicsit nehezebb lesz a dolgunk. Érdekes lesz, mert a fiatal szellem és az idősek tapasztalata kerül szembe, meglátjuk, hogy alakul a dolog. Úgy veszem észre, hogy idős fejjel egyre nehezebb a koncentráció, nehéz versenyre számítok. Peking óta minden évben részt vettem a világbajnokságon, figyelem, mi történik a sportomban.” Imre nemcsak paralimpiai győztes, hanem kétszeres világbajnok is (1998, 2003), Pekingben a 7. hely jutott neki, érmes helyen világversenyen legutóbb 2007-ben végzett. A londoni verseny új esély a sikerre. „Jelenleg 7–8. vagyok a világranglistán; ha most sikerülne bejutnom a legjobb nyolc közé, annak örülnék, ha meg még feljebb, az csak ráadás lenne.”
Csejtey Richárd 14 évesen kezdett asztaliteniszezni Dunaszerdahelyen. A 33 éves, többszörös világbajnok fiatalember 2000-ben Sydneyben, majd nyolc évre rá Pekingben is ezüstérmes volt csapatban, a közbeeső játékokon, Athénban egyéniben is, csapatban is a dobogó harmadik fokán állt. Már csak az arany hiányzik. „Londonra nagyon készült mindenki, nem lesz könnyű – jósolja. – A világversenyeken meggyőződhettünk róla, hogy a mezőny egyre bővül, s minden évben erősebb: jönnek a húszéves fiatalok. De igyekszem mindent megtenni, hogy megszerezzem azt az aranyat. Az esély megvan, csak élni kell vele. Legutóbb Pozsonyban volt egy nemzetközi rendezvény, ahol az egész paralimpiai élmezőny indult, azon második lettem egy kínai mögött. Asztaliteniszben ők képviselik a csúcsot. Megpróbáljuk letörni a szarvukat, de nem lesz könnyű.”
Mészáros András Pekingben kóstolt bele a paralimpiai légkörbe, s ha érmet nem szerzett is, óriási élmény volt számára. Londonra négy évvel tapasztaltabb, bár ez az esztendő kicsit szerencsétlenül kezdődött számára. „Az év felét átbetegeskedtem, négy hónapig feküdtem, egyetlen versenyen sem tudtam részt venni. Csak júliusban kezdtem el edzeni – kezdi a 37 éves, nagylúcsi születésű pingpongozó, aki az ezredfordulón szenvedett balesete után kényszerült tolószékbe. – Az elvárások ezért kicsit óvatosabbak, de – ami Pekingben nem sikerült – most mindenképpen szeretnék továbbjutni a csoportból. Tavaly Európa-bajnokságon a 3. helyen végeztünk a társammal, Peter Mihálikkal. Szerencsém volt, mivel decemberben zárták le a világranglistát, s 17. helyemmel még épp befértem a paralimpián részvételi jogot nyerő tizennyolcba.” Mészáros egyesben és párosban is indul Londonban.
A 16 éves Kemény Viktor élete felét a vízben töltötte. Az érsekújvári fiú, aki 100 méteres mellúszásban áll rajthoz, a tavalyi berlini Európa-bajnokságon már indult – 6. lett. A nevezés meglepetés volt neki magának is. Bevallja, hogy gyerekként el sem képzelte, hogy egyszer paralimpián vehet részt. „Most, hogy utazhatok, örülök, tudom, hogy nagyon kevés embernek adatik meg hasonló lehetőség. – Újoncként sem azzal vág neki a nagy kalandnak, hogy csak tapasztalatokat szerez: – Legjobb lenne, ha érmet hoznék. Ha jó időt úszok, akkor ez reális.” Bár az edzésfeltételei nem ideálisak, a fedett uszoda csak télen működik Újvárban, nyaranta a strandon edz. A felkészülés során mindent megtett a sikerért. A többi már a pillanatnyi formán és egy kicsit a szerencsén is múlik.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.