Ki keres itt 853 eurót?

Ha régebben valakinek 750 koronával emelték a fizetését, és abból az adózás után 480-at hazavihetett, nagyon elégedett volt. Ma a 25 eurós emelés után 16 eurót utalnak a számlánkra, amit szinte észre sem veszünk, mert egy hétköznapi bevásárláskor otthagyjuk az élelmiszerboltban. Ugyanakkor az is igaz, hogy bár minden objektív adat szerint jobban élünk, mint az euró 2009-es bevezetése előtt, ezt a lakosság kétharmada nem tapasztalja, mert 352 eurós minimálbért kap. Az elemzők még egy mutatóval dolgoznak, amely sokkal pontosabban kifejezi a valóságot: ez az úgynevezett medián vagy középérték. Tavaly 708 euró volt. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakosság fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres 708 eurónál.

Keleten az igazgatók bére is kisebb

A nyáron végzett felmérés szerint a Pozsonyi kerületben élők keresnek a legjobban – 1171 euró a havi jövedelmük. Az Eperjesi kerület lakói a sereghajtók 735 euróval, amely a pozsonyi fizetéseknek csupán a 60 százaléka! Az utóbbi hat évben Pozsony környékén 156 euróval növekedtek a bérek, míg az eperjesi régióban csupán 88-cal. Nyilván senkit sem lep meg, hogy a legjobban még mindig a csúcsmenedzserek keresnek, a fővárosban a havi kétezer eurót is meghaladja a bérük, a középmenedzsereké 1200 körüli. Kelet felé haladva a menedzserek fizetése is csökken, sőt annál nagyobbak a különbségek, minél magasabb beosztásban van valaki. Vagyis egy szenci és egy nagymihályi elárusítónő havi jövedelme között nincs akkora különbség, mint az ugyanebben a két városban dolgozó vezérigazgatók fizetésében.

A hiányszakmákat jól megfizetik

A legtöbbet minden régióban a cégvezetők, informatikusok és a hiányszakmák művelői keresnek. A közeljövőben biztosan a feldolgozóiparban, pénzügyi, biztosítási és ingatlanszférában, nagykereskedelemben, áram-, víz- és gázszállításban, valamint közlekedésben lesz a legkönnyebb elhelyezkedni, mert ezek a leginkább fejlődő ágazatok. Sajnos, nálunk sem az iskolai képzés, sem az állam munkahely-teremtési és befektetőtámogatási politikája nem tartja szem előtt, mire van igénye a munkapiacnak, és hol volna esély elhelyezni a több százezernyi munkanélkülit. Akik jobb esetben nem csak minimálbérért dolgoznának, hanem esélyük lenne legalább megközelíteni a 700 eurós átlagot.

Kisebb alapbér, több kedvezmény

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014 január–júniusában Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300 forint volt – az árfolyam lapzártánk idején 314,35 Ft/ €, így átszámítva 738,98 euró –, 114 euróval kevesebb, mint a szlovákiai. Az adat azonban csalóka, mert az átlagbérhez nem számolják hozzá a családi adókedvezményt és más, az adó- és járulékterheket kompenzáló juttatásokat. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a közszférában 201 300 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt.

Az egészségügy lemarad

A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágakban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (470 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-és gőzellátás, légkondicionálás) követte (399 000 forint). Legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (136 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 300 forint), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 100 forint) ágakban dolgozók kerestek – derül ki a KSH legfrissebb közleményéből.

Gazdag Budapest, szegény Nógrád

Tavaly is Budapesten volt a legmagasabb a magánszemélyek által bevallott átlagjövedelem, 228 941 forint, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Beregben, 132 309 forint, 171 590 forintos országos átlag mellett – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból. A csúcsjövedelmek a múlt évben jelentősen nőttek a NAV adatai szerint, az összevonás alá eső jövedelmek közül a 2012. évi 760 millióval szemben 3 milliárd forint, a külön adózók közül pedig a 2012. évi 5 milliárddal szemben 10 milliárd forint volt a legmagasabb jövedelem. Egyedül Nógrádban csökkent az egy főre jutó havi kereset – 0,2 százalékkal –, míg Tolnában nőtt leginkább: 7,1 százalékkal. Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1 százaléka, 3076,3 milliárd forint. A többi megye részesedése az adóalapból továbbra is mindenhol 6 százalék alatti, a sereghajtó Nógrádé 1,6 százalék.

A legjobban kereső szakmák átlagjövedelme

• Vezérigazgató      42 160 euró
• Gazdasági és pénzügyi igazgató       3162 euró
• Marketingigazgató        2867 euró
• Kereskedelmi igazgató  2671 euró
• IT-tervező  2587 euró
• IT-menedzser       2507 euró
• Pénzügyi menedzser      2464 euró
• Ügyvezető igazgató       2377 euró
• Termelési igazgató        2254 euró
• Senior projektmenedzser                 2252 euró
• IT-projektmenedzser     2031 euró
• Ügyvéd      1958 euró

Nagyobb cégnél a fizetés is nagyobb

• 11–20 alkalmazott                 769 euró
• 21–50 alkalmazott                 892 euró
• 51–250 alkalmazott      994 euró
• 251–1000 alkalmazott  1001 euró
• több mint 1000 alkalmazott   1044 euró

A minimálbér növekedése az utóbbi négy évben

                                      2010           2011           2012           2013           2014

Havi minimálbér  307,70        317,00        327,20        337,70        352,00

Minimális órabér 1768           1822           1880           1941           2023

Abszolút növekedés euróban  9,30            10,20          10,50          14,30

Százalékos növekedés           3,02%         3,22%         3,21%         4,23%

(Forrás: statisztikai hivatal)