Füleken tudják, mit akarnak

Fülek a maga 10 400 lakosával kisvárosnak számít Losonc és Salgótarján közvetlen szomszédságában, mégis időtlen idők óta a régió egyik központi települése

A föléje emelkedő impozáns várrom, ipara, gazdag kulturális élete és civil szférája a tájékán lakókat és a turistákat egyaránt vonzza. A szocializmus fénykorában a környéken szinte minden út Fülekre vezetett, hisz a Kovosmalt, valamint a bútorgyár időnként akár ötezer embert is foglalkoztatott, s mind a Losonci, mind a Rimaszombati járás nem egy településének szinte teljes lakossága itt találta meg megélhetését.

Vállalkozói inkubátor
„Noha ezek a vállalatok megszűntek vagy átalakultak, munkalehetőség ma is akad, hiszen 2500-an dolgoznak az iparban. S bár a gazdasági válság miatt 10-15 százalékuk felmondást kapott, azért remélem, hogy idővel újrateremtődnek a munkahelyek” – közli beszélgetésünk elején Agócs József, a város első embere, aki lassan második megbízatási időszakát zárja. Ahogy elnyerte a polgármesteri posztot, rögtön új osztályt nyitott a városi hivatalban; fő feladata a pályázatírás, a régiófejlesztés és a városrendezés lett. Első polgármestersége idején csaknem 60 millió koronát sikerült uniós pályázatokból szerezni. A sikeresek között említi a vállalkozói inkubátor, a idősotthon és az információs központ létrehozását és a papréti alapiskola felújítását, amelyre 40 millió koronát kaptak. A nyugdíjasotthon összesen 53 polgárnak biztosít lakhatási lehetőséget – saját konyhája és orvosi rendelője is van. A polgármester szerint kiemelt szempont, hogy a többnyire magyar anyanyelvű lakók magyar környezetben töltsék el életük hátralévő részét. A napokban adták át a második nagy bevásárlóközpontot, s a harmadiknak az építése is folyamatban van. Agócs Józseftől megtudjuk, hogy a városban jelentős számú roma közösség él. Többnyire magyar anyanyelvűnek vallják magukat, és foglalkoztatottságuk, sajnos, minimális. A munkanélküliség Füleken 24 százalék körül mozog, s a városvezetőség minden lehetőséget megragad arra, hogy a romáknak is segítsen áthidalni ezt a nehéz időszakot. A közhangulat nem rossz – jelzi ezt az is, hogy a települést elkerülték a komolyabb bűncselekmények. Kilenctagú városi rendőrséget tartanak fenn két szolgálati autóval, és öt térfigyelő kamerát is elhelyeztek.

Várjátékok
A várnak és a gazdag kulturális életnek köszönhetően rohamosan emelkedett a látogatók száma: tavaly csak az erődítményt 16 ezren tekintették meg. Ez utóbbinak az állagmegóvására csaknem 12 millió koronát költöttek az elmúlt esztendőkben. Idén sikerült a Bebek-torony kerengőjét is felújítani, s létrehozták a Vármúzeumot, amely rendszeres kiállításoknak is helyet ad. Ezáltal megemelkedett a városban szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma, s így bővültek a munkalehetőségek. A fejlődés tapasztalható a városközpontban is – a vállalkozók itt nagyjából 80 millió koronát építettek be saját létesítményeikbe. Javultak a szálláslehetőségek, a Pepita és a Bebek Panzión kívül a Magyar Közösségi Házban és a Nógrádi Turisztikai Információs Központban is van már vendégszoba. Bátonyterenyével és Szécsénnyel testvérvárosi szerződést írtak alá, s kiemelt feladatuknak tartják a határon átnyúló közös pályázatok kidolgozását. A város egyik büszkesége a Nógrád-Novohrad Geopark, amelyet Jozef Klinda ötlete nyomán hoztak létre. A munkába 28 szlovákiai és 63 magyar település kapcsolódott be. Ha bekerül az Európai Geoparkok Szövetségébe, Fülek és a régió még több turistára számíthat, s ez újabb fejlesztési lehetőségeket teremthet. Az elmúlt ciklus egyik hozadéka a Nógrádi Turisztikai Információs Központ, amelynek elsődleges célja az információk gyűjtése és közvetítése mind a helyieknek, mind a belföldi és külföldi érdeklődőknek. Hatásköre főleg a Besztercebányai megye déli és a magyarországi Nógrád megye északi részére terjed ki, de országos viszonylatban is hasznos tájékoztatással tud szolgálni.

A színjátszástól a tekecsapatig
Nagyon gazdag a helyi civil élet: nagyjából 35 kulturális, 8-10 társadalmi s 6 nonprofit szervezet működik, amelyek az élet minden területét lefedik, és minimális városi támogatással figyelemre méltó értékeket tudnak teremteni. Létrehoztak egy civil alapot (idén 420 ezer koronának megfelelő euróval) – amolyan gyorssegélyforrás a civil szervezetek számára. Nincs rá lehetőség, hogy az összes kulturális intézményt felsoroljuk, de még e szűk keretek között is meg kell említenünk a Mázik István vezette Zsákszínházat, amely augusztusban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az elmúlt évtizedek alatt a társulat számtalan fesztiváldíjat söpört be, s mi mással is melegíthetett volna az idei ünnepségekre, mint a Jókai-napokon begyűjtött újabb fődíjjal? Szintén hosszú évek óta öregbíti a város hírnevét a gimnázium Apropó kisszínpada: 1993 óta dolgozik töretlenül Szvorák Zsuzsa vezetésével. Ő irányítja a Csemadok helyi alapszervezetét is, amely egyebeken kívül a közösségi házat működteti. A hagyományos kulturális rendezvények közül hadd említsük még meg a magyar bált, a palóc húsvétot, a gulyásfőző és borfesztivált, a palóc napokat, az elszármazottak találkozóját, az Eszterlánc gyermek-néptáncfesztivált, valamint a megzenésített versek fesztiválját, amelyet kétévente tartanak. De a kóruséneklésnek is jelentős hagyománya van: a Tódor Sándor vezette Pro Cultura férfikar jövőre ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, az Agócs Mária irányításával működő Melódia női kórus pedig tavaly volt 30 éves. A népi hagyományok ápolásáról a Motolla kézművesműhely, a Palóc táncműhely, a Rakonca egyesület, Fülek és környéke kultúrtörténeti, építészeti és természeti értékeinek feltérképezéséről, illetve megőrzéséről az Oppidum Fileck, a régmúlt feltámasztásáról pedig a Koháry Polgári Társulás gondoskodik; utóbbi a napokban tizedik alkalommal rendezte meg a várjátékokat. A kulturális pezsgés mellett a sportéletet sem hanyagolják el. A labdarúgócsapat a 3. ligában szerepel; ez évi 2 millió 100 ezer koronájába kerül a városnak. Hazai mérkőzéseire átlagosan 600 néző kíváncsi. De I. ligás sakk- és tekecsapatukra is büszkék lehetnek.

Több lett az óvodás
Füleken 11 iskola működik, közülük nyolcat az önkormányzat tart fenn. Két szlovák és két magyar alapiskola mellett két óvoda, művészeti alapiskola meg szabadidőközpont tartozik a fennhatósága alá, míg a megye speciális alapiskolát, gimnáziumot és szakközépiskolát működtet. Az Ifjúság utcai alapiskolába 600, a paprétibe 260 gyerek jár. Az utóbbi időben ugyan csökkent a tanulók száma, az óvodában azonban növekedés mutatkozott. Ennek köszönhetően új magyar osztályt nyitottak. Az oktatási intézmények nemcsak a városból, hanem legalább 20-30 kilométeres körzetből vonzzák a tanulókat. A két alapiskola a régió összes rendezvényébe bekapcsolódik. Álljon itt egy friss siker: az Ifjúság utcai tanintézménybe járó Fehérvári Román bekerült azok közé a tudósjelöltek közé, akik a Fiatal Tudósok Olimpiáján, Bakuban Szlovákiát képviselik.

Az egész család a városért
A polgármester azt sem rejti véka alá, hogy az elért eredményeket sokan nem nézik jó szemmel. S ha más támadási felület nem akad, azzal hozakodnak elő, hogy az „Agócs Kft.” irányítja a települést – arra utalva, hogy lánya és fia is a városi hivatal alkalmazottja. A bírálók persze elfelejtik, hogy szakterületükön mindketten elismert szakemberek, és erénynek számít, hogy számos egyéb ajánlat ellenére hazajöttek, és itthon dolgoznak.
A város vezetősége természetesen nem elégedett az elért eredményekkel, jelenleg is több pályázatuk van versenyben az európai uniós alapoknál. Közülük csak kettőt emeljünk ki: szeretnék megoldani a Malom utca csatornázását és építeni egy víztisztítót. Tervezik ezenkívül a park felújítását, új járdákat, kerékpárutakat, játszóteret, továbbá a közvilágítás korszerűsítését.
Kamasz koromban nagyon sok időt töltöttem Füleken, ennek köszönhetően össze tudom vetni az elmúlt évtizedeket, s noha a munkalehetőségek némileg beszűkültek, a környék számos településével ellentétben a város él és virágzik. Központja is teljesen megújult, új arculatot kapott. Ezt a turisták is értékelik, egyre nagyobb számban látogatják, és viszik jó hírét szerte a világba.