Freskók, tölgyek, banyabál

Aki Gelle (Holice) nevét hallja, annak elsőnek valószínűleg a falu XIII. századi temploma jut eszébe. A község közepén álló, kősisakkal borított kéttornyú, Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelt római katolikus templom a Csallóköz egyik legértékesebb épített emléke. Bár az idők során több változáson átesett, magát a szentélyt ma is az ősi falak alkotják, ráadásul nemrég értékes freskókat fedeztek fel benne. Művészettörténészeti elemzésük és restaurálásuk még hátravan, annyi azonban biztos, hogy a 14. század után készültek. Maga a község is csinosodik a templom körül, az épület mögött álló több száz éves tölgyfa pedig párját ritkítja a környéken. A templomot alapos munkával szigetelték, egy hónapon keresztül húsz helybeli férfi dolgozott rajta, nem beszélve az itteni vállalkozók anyagi hozzájárulásáról, ami a gelleiek helytállásáról tanúskodik. Jellemző, hogy az új padlózat márványlapjaira szükséges anyagiak összegyűjtésére egyetlen délután elég volt!

Január 1-jétől: Gelle
Logikusnak tűnik, hogy maga a község, lévén régi templomos (egyházas) hely, szintén patinás település. Pontosabban nem is egy, hanem több falu (Egyházgelle, Ógelle, Beketfa, Pósfa, Nagy- és Kisbudafa, Cséfa, Csentőfa) egyesüléséből alakult ki. A „bokor” központja, Egyházgelle az ún. Gelleszer templomos faluja volt, a középkorban több oklevél oppidumként (mezőváros) említi. Gellén természetesen nemcsak a templomot érdemes megtekinteni. A zegzugos, otthonos hangulatú település lakóinak száma lassan, de biztosan eléri a 2000-et – árulja el Vajas Imre mérnök, a község 2010-ben megválasztott új polgármestere, aki szerint a kétezres szám nemcsak mágikus jelentőségű, hanem a pályázati lehetőségek szempontjából sem elhanyagolható. Azonnal hozzáteszi, hogy január elsejétől a falu neve Egyházgelle helyett hivatalosan: Gelle. A módosításra azért volt szükség, mert a hosszabb alak csak a mai községet alkotó falvak egyikének a neve volt, így pedig az egész település kapott új, egyszerűbb megnevezést.
Bár bő egy év nem nagy idő, s nem kérhető számon az új vezetésen sok eredmény, Vajas úrnak azért van miről beszámolnia. Hosszan sorolja, mi mindent sikerült ezalatt és az előző önkormányzat által elkezdett munkákból megvalósítaniuk. Csak a fontosabbakat említve: átadták a felújított templomteret az új buszmegállóval, felújították a közvilágítást és az egészségügyi központot, utóbbinak az emeletére lakások épültek. Ugyancsak átadták az új hulladék-osztályozó telepet a község peremén.

Sürgős teendők
A legsürgősebb teendők közül a polgármester a gellei óvoda épületének felújítását említi. Két ilyen intézmény is van a községben: Nagybudafán és Gellén; utóbbi immár balesetveszélyes, ezért a munka nem tűr halasztást. Valószínű, hogy az egészségügyi központ mintájára itt is ráépítést alkalmaznak majd (12 lakással), ráadásul úgy, hogy a beruházó az óvoda felújítását is elvégzi. Egyébként a két oviban 55 gyerkőc tölti a napjait. A gellei magyar oktatási nyelvű alapiskolában közel kétszázan tanulnak, így a környék legnagyobb iskolája. Megtartása létkérdés, ráadásul nemcsak a község, hanem a környező falvak számára is, hiszen a királyfiakarcsai és a lúcsi gyermekek is ide járnak. A kedvező létszámmal biztosítani tudják a fennmaradását. A művelődési ház, amelyet lapos tetővel építettek a „békebeli” időkben, ugyancsak felújításra vár. A terv már vagy három éve elkészült hozzá, de a költségek (csaknem egymillió euró) meghaladják a község lehetőségeit, ezért először valószínűleg csak új tetőzetet kap, a szigetelés, ablakok cseréje stb. később következhet majd. Utóbbiak finanszírozását fokozatos telekeladásokkal akarja megoldani az önkormányzat. Az épülő új utca közművesítését ugyanis a régi vezetőség nagyon bölcsen uniós pályázati támogatásból végezte, míg maguk a telkek a község tulajdonát képezik, s eladásukból bevétele lesz a falunak, legalább negyedmillió euró. Az elképzelések között van a művelődési ház mellé tervezett piactér kiépítése. Már több mint 90 ezer eurót sikerült rá pályázati úton szerezni. A községen keresztül vezető állami főutak megjavítására ígéretet kaptak, azonban két-három évet várni kell, míg leülepszik a csatornarendszer árkaiban a föld. Apróságnak tűnik, de végre utcanevek is lesznek Gellén, ami – lévén sok utca – véget vet a káosznak. Aztán a ravatalozókat is korszerűsíteni kell. Hét van belőlük, akárcsak temetőből. Minden évben egy kerül sorra közülük.
A helyi munkanélküliek aránya jóval az országos átlag alatti (kb. 50-en lehetnek), hiszen a település közel van a fővároshoz. A földműves-szövetkezet csodával határos módon megmaradt, a tagság a tulajdonosa. Vannak magángazdák is, de az egykori fóliázás, zöldségtermesztés a múlté. A szövetkezetnek a mezőgazdasági termelés mellett ma is van tehenészete, és sertéstenyésztéssel is foglalkozik. Itt napjainkban is 40-50 ember találja meg a megélhetését.

Kulturális pezsgés
Sikerült megújítani a Csemadok helyi szervezetét, amely színvonalas megemlékezést tartott március 15-én, és a költészet napját is besorolta az új hagyományok közé. Ugyancsak fergeteges sikere volt a Gellei Szupersztár című rendezvénynek, amelynek fellépői között a legkülönbözőbb korosztályok képviseltették magukat . Kiemelkedő szerepet játszik a község kulturális életében a Rózsa(szín)ház, amelyet régi hagyományok nyomán 2004-ben a Regence Egyesület és a Gelle Szék Polgári Társulás hívott életre, s amelynek jelenlegi működtetője a Csemadok helyi szervezete. Az amatőr társulat sikerei közé tartozik, hogy a szepsi Egressy Béni Színjátszófesztiválról tavaly több díjat is hozott haza (Mészáros Mária – Szepsi város polgármesterének díja; Iván András – különdíj a kiemelkedő alakításért; Méry Mária – a legígéretesebb tehetség díja). Említést érdemel a már említett Gelle Szék Polgári Társulás Kondorosi napok című hagyományőrző rendezvénye, de aktívan dolgozik a Regence Egyesület is, amely például tavaly sikeres batyubált rendezett. A falu pezsgő életéből nem maradhat el az újszülöttek rendszeres köszöntése, az anyák napja, a gyermeknap, a mozgássérültek sportnapja, a nyugdíjasok napja és a karácsonyi ünnepkör rendezvényei sem. Természetesen itt is közkedvelt a labdarúgás, amely kiemelt támogatást élvez, de a többi szervezetet is támogatja az önkormányzat. A futball azért fontos, mert nagy tömeget mozgat meg, a felnőtt-, ifi-, diák-, öregfiúcsapat mellett van női labdarúgócsapat is! Jellemző adat: csak a buszköltség 5800 eurójába került tavaly a községnek. Oroszlánrészét a csapatok utaztatása tette ki. A polgármester hozzáteszi: a jövőben szeretnének egy bartercégtől autóbuszt vásárolni, vételára öt év alatt megtérülne. A futballistákon kívül vele utazhatnának a nyugdíjasok (színházba, különböző rendezvényekre), a színjátszók vagy az iskola kézilabdacsapata is.

Könyvek, képek, tölgyek
A civil szervezeteknél tartva említést kell tennünk a természetbarátok klubjáról és a vöröskeresztről is. Mi több, ebben a faluban a különös hangzású banyabál mellett a kártyaverseny is megmozdítja az embereket, bizonyítva, hogy nemcsak a bibliát forgatják buzgalommal a gellei férfiak. Nemzetközi művésztelepnek is otthont ad a falu: a Message Art képzőművészeti tábort az itt élő Godány Sándor festőművész vezetésével tavaly a negyedik alkalommal tartották meg. A napjainkban is mintegy 94 százalékban magyarok lakta Gelléről egyébként rengeteg kiadvány jelent meg az utóbbi években, Kovács László tanár úr hathatós munkájának is köszönhetően, elénk tárva a község gazdag múltját, amely nagyobb érdeklődésre, turizmusra is nyugodtan számot tarthatna. A helyiek természetesen tisztában vannak településük rendkívüli értékeivel, és büszkék falujukra. Remélhetően a határban található több száz éves tölgyes ligetet is rendbe hozzák valaha, hiszen ezek a matuzsálemek sok-sok nemzedéknek nyújtottak árnyat, és igencsak ritkaságnak számítanak a Csallóközben.