Folytonosságban a jövő

Segíts magadon!

Erről, pontosabban a faluban történt változásokról Haris József polgármester tájékoztat bennünket. „Induljunk el visszafelé – javasolja. – A múlt évünk elég gazdagnak mondható, hiszen lényegében négy nagy beruházást fejeztünk be. Az egyik a főtér és a hozzá kapcsolódó tereknek a rendbe tétele, átépítése volt. Több mint hatszázhatvanezer euróba került. Elmondhatjuk, hogy kissé megújult formát kapott a falu központja. Ugyancsak tavaly fejeztük be, több mint hétszázhetvenezer eurós költséggel, az iskola felújítását: megtörtént a hőszigetelés és az ablakok cseréje, s kicseréltük az egész tetőzetet. Szintén hatszázezer eurós befektetés volt az ökoudvar tavalyi befejezése; ez a kisüzemünk udvarában van berendezve, s a szelektív hulladékgyűjtést és a komposztálást teszi lehetővé. Ugyancsak a múlt évben (az állami lakásfejlesztési alap támogatásával) át tudtunk adni 18 új lakást. Ezek mögött természetesen többéves munka áll. Tavalyelőtt szintén 18-at fejeztünk be, úgyhogy az utóbbi tíz évben 85-at építettünk. Mind korszerűek; és ezzel meg is valósítottuk a lakásépítési programot. Kérvény és igény ugyan még akadna, de egyelőre úgy döntöttünk, hogy szünetet tartunk.”

Tegyük hozzá, hogy nemcsak az önkormányzat építtet, hanem például a falu ipari parkjában üzemelő Ferplast nevű cég által a község szélén nyitott új utcában is csinos családi házak készülnek. Hogy árnyaltabban lássuk a képet: itt több nemzedék igényeit igyekeznek kielégíteni, hiszen mint a polgármester mondja, a községben van egy 27 lakásos tömbházuk is, amelyben főleg garzon- és egyszobás lakások vannak, ezek iránt van a legnagyobb érdeklődés. Ilyenben ugyanis már havi száz euróból ki lehet jönni. Mert bár építkeznek az emberek errefelé is, de nem mindenki engedheti meg magának, hogy családi fészekrakásba kezdjen. Vannak természetesen üres kertjeik, telkeik – mondja Haris József –, ahol valamikor fóliáztak a tulajdonosok. Ezeket most sorban eladják, hiszen a zöldségtermesztésnek, sajnos, befellegzett. Hogy teljes legyen az urbanisztikai körkép: a falu szélén van egy utca, amelynek csak az egyik oldala van beépítve; idén ezeknek a telkeknek a sorsát is elrendezi az önkormányzat. Itt is épül majd vagy 70 ház. Az út, a gáz- és vízvezeték már elkészült.

A nagyobb befektetések mellett voltak kisebb javítások, felújítások is. Az iskolafelújítási projekt nem tartalmazta a tornaterem és a kazánház rendbehozatalát, így önerőből végezték el. Ez is belekerült vagy 60 ezer euróba. Ami külön kiemelendő: míg sok önkormányzat a mai napig nem kapta meg a támogatást a megvalósult projektekre, Naszvadon minden beruházás ki lett fizetve. A kérdésre, hogy ezt minek köszönhetik, hamiskás mosoly a válasz. Nyilván sok kilincselés van mögötte. „A dolog lényegéhez tartozik, hogy nagyon jó csapat dolgozik a pályázatokon, de a kivitelezővel is szerencsénk volt. Júniustól tanévkezdésig képesek voltak elvégezni a munkát. Volt úgy, hogy ötven ember dolgozott egyszerre az iskolán. Csupán néhány napos takarítás maradt az iskolakezdés napjaira.”

Föld helyett ipar

Naszvadon a rendszerváltás előtt a termőföld adta a legtöbb család számára a megélhetést, a családok zöme fóliázott, és országos viszonylatban jól élt. Sokatmondó tény, hogy a kilencvenes évek elején még több mint 40 zöldségfelvásárló működött a községben (ma 2-3, az is nehézségekkel). A gazdasági válság hatása napjainkban elsősorban a munkanélküliek számának növekedésében mutatkozik meg. Arányuk eléri a 14%-ot annak ellenére, hogy a falu melletti ipari park öt üzeme mintegy 400 munkavállalónak nyújt megélhetést.

A községben jónak mondható az infrastruktúra, hiszen a (jelenleg hat kilométeres) csatornahálózaton kívül szinte minden kiépült, sőt van víztisztító állomásuk is. A lakosok igényeit fejlett üzlethálózat elégíti ki. Naszvad akár városi rangra is pályázhatna. Haris József szerint ennek egyetlen értelme volna: előbb-utóbb sor kerül az ország kommunális reformjára, s akkor az ide-oda csatolgatások révén hátrányba kerülhetnek, ugyanis a nagyközség körül nincsenek falvak, így könnyen előfordulhat, hogy Naszvad válik „csatolhatóvá”, s mondjuk, Ógyalla szárnyai alá kerül.

Csökkenő gyermekszám

Ha föntebb az iskolát említettük, kézenfekvő kérdés, hogyan alakul a tanulók aránya. „Valamikor, két-három évtizede még 700, sőt több gyermek járt itt iskolába, jelenleg 340 – mondja a polgármester –: a magyar tannyelvűben 147-en, a szlovákban 204-en vannak. Van kisegítő iskolánk is, ott 50 gyermek tanul.” A fenti arány korántsem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének, hiszen a legutóbbi népszavazás adatai szerint a faluban 1809-en vallották magukat szlovák és 2717-en magyar nemzetiségűnek. Az aránytalanság még a háború utáni jogfosztottság és a lakosságcsere éveiben gyökerezik. Naszvadról 2683 embert telepítettek ki, és 1200 szlovákot hoztak a helyükre. Ilyen sok magyart talán sehonnan nem űztek el szülőfalujából! Ezek fényében szinte csodának számít, hogy a lakosok közel 60 százaléka ma is magyar ajkú.

A népességi adatokhoz tartozik az is, hogy becslés szerint mintegy félszáz roma él itt; számuk harminc év alatt megháromszorozódott. Közülük kerül ki a munkanélküliek zöme. A válság előtt még félbusznyi roma ingázott a galántai Samsung-üzembe; a létszámcsökkentés után ők kerültek elsőként az utcára.

Megépül a fürdő?

Naszvad immár 15 éve keres beruházót a falu határában levő termálvíz hasznosítására. Fürdőépítéshez azonban legalább 30-40 millió euróra lenne szükség. Mára megelégelték a dolgot, és a megaprojektekből készítettek egy első lépcsős, önerőből megvalósítható kisebb beruházási tervet. Ha az önkormányzat jóváhagyja, elkészülhetne néhány medence, öltözők, parkoló, esetleg egy autóskemping is. Ugyancsak ide tartozna egy hat hektáros vízterület vízi sportokra, horgászoknak, kerékpárosoknak stb. Ez egyelőre terv, de mint a polgármester mondja, ha nem fognak hozzá, semmi sem lesz belőle. A beruházás mintegy kétmillió euróba kerülne, s ezt a község még képes kigazdálkodni. Ráadásul Naszvadnak jó a hitelképessége a bankoknál.

A további tervek közül az iskolai fűtőrendszer teljes cseréjét, a két óvoda szigetelését s az egészségügyi központ és a közvilágítás felújítását említi a polgármester, de szeretnék a szennyvízcsatorna-hálózatot is továbbépíteni, több mint 22 km hosszúságban. Mindezekre készen állnak a tervek, várják a pályázati kiírásokat. Haris József nem rejti véka alá háborgását, hogy az utóbbi években nem épült ki Dél-Szlovákiában az infrastruktúra, a sokat emlegetett gyorsforgalmi út; ezt politikusainknak „köszönheti” az egész régió. A község honlapján egyébként visszanézhető az összes önkormányzati ülés, így a Kanadában vagy Ausztráliában élő naszvadiak is tájékozódhatnak arról, mi történik a falujukban.

Végül említsük meg, hogy nehéz volna olyan polgármestert találni, aki 33 éve egyfolytában egy település élén áll. Haris József közéjük tartozik. Ez nyilván arról árulkodik, hogy a naszvadiak pozitívan értékelik a munkáját, és többre becsülik a folyamatosságot, mint az örökös változást. Talán nekik van igazuk, s ebben van a megtartó erő.