Egymásra találtak Radnóti és a radnótiak?

Nemesradnót önkormányzata s a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás Csáky Pál miniszterelnök-helyettes anyagi támogatásának köszönhetően május végén Nemesradnóton felavathatta Radnóti Miklós mellszobrát, Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész alkotását, amelyet Varga Imre karcagi bronzöntő öntött ki. Az avatóünnepségen megjelenteket Tóth Elemér polgármester köszöntötte. Csáky Pál ünnepi beszédében utalt rá, hogy Gömörország és Nemesradnót üzen a világnak arról, hogy az értéket megbecsüli, s hogy a jövőben is fejet hajt azok előtt a teljesítmények előtt, amelyek innen indultak. „És számomra még inkább megható az, hogy Nemesradnót magyar cigány nemzetiségű állampolgárai együtt vállalják fel ezt a küldetést.” B. Kovács István felvázolta Radnóti Miklós Balog-völgyi gyökereit: apai nagyapja, Glatter Jónás Rozsnyón született, és a közeli Uzapanyitról nősült, fiuk, Jakab, a költő apja pedig radnóti volt. B. Kovács István azt nem tudja megerősíteni, mert nem folytatott ez irányban kutatásokat, hogy Radnóti Miklós nagyszüleinek Radnóton kocsmájuk volt, de erről a helyiek – a nemesradnóti idősebbek – bizonyságot tettek Kun Ferencnek, a Rákóczi Szövetség alelnökének az egykori mulatóban tartott előadásán. Ez az épület még ma is áll, gyülekezeti teremként működik, de furcsa módon a 2004-ben avatott emléktábla és a mellszobor mégis az iskolához, Pósa Lajos szobra mellé került. B. Kovács István hangsúlyozta: a magyar értelmiség tudatában meg kell gyökeredznie annak, hogy Radnóti Miklós neve nem az erdélyi Radnótra, hanem a Balog-völgyi Nemesradnótra utal. Ugyanakkor B. Kovács István maga is elmondta, hogy Ferencz Győző Radnóti Miklós élete és költészete című, 2005-ben megjelent monográfiája szerint a Glatterként született Miklós költői nevét apja egykori működési helyéről, a Maros mellett fekvő, néhai Kisküküllő vármegyei Radnótról vette.
Homoly Erzsébet
A szerző felvétele