Egy, megérett a meggy…

A meggy őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed. Talán az egyetlen gyümölcs, amelyet már a honfoglaló magyarok is számon tartottak.
A vadmeggyek után a 17. században terjedtek el tájainkon a spanyol-, valamint a cigánymeggyek – az utóbbiakat most is kiterjedten ültetik, mert gyümölcsük fokozatosan érik, és igen kellemes zamatú, másrészt pedig az önmeddő fák beporzásában is segítenek.
A gyümölcstermelés fellendülése idején, körülbelűl 150 éve ismerkedtek meg a termelők és a fogyasztók a Pándy-meggyel, amelyet a hagyomány szerint egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állítottak elő.

Törpefák
A meggyfa az igénytelenebb gyümölcsfáink közé tartozik. A téli hideg nem tesz kárt benne, de ha közvetlenül kihajtás előtt éri nagy hideg a rügyeket, elfagynak. A talaj iránt sem érzékeny, a szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél. Az öntözést meghálálja.
Régebben a meggyet középmagas törzsű fákon termelték; ma a kisebb helyet foglaló törpefákat helyezik előtérbe. Ne ültessük őket túl közel egymáshoz, mert nehéz lesz megvédeni a kórokozóktól, bonyodalmas a termés leszedése, s az árnyékhatás következtében csökken a termés.
A termelőknek a legtöbb gondot a fajták kiválasztása okozza. A meggynek ugyanis a legértékesebb fajtái önmeddőek, és csak akkor érlelnek gyümölcsöt, ha közelükben velük egyidejűleg virágzik olyan meggy- vagy cseresznyefa, amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport a kellő mennyiségben szolgáltatja.

Lemosó permetezéssel
A meggyet a monília nevű gombás betegségtől kell védeni. A fertőzés következtében a virágok, hajtások vagy egész ágrészek elhervadnak, a levelek elbarnulnak, leszáradnak. Nyáron, jégverés után a fertőzés fellobban. Védekezésül gondos tél végi lemosó permetezésre van szükség (sárgaméreggel, mészkénlével vagy a réztartalmú szerek valamelyikével végezhető).
---
A meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szedését megkezdeni, amikor teljesen beérett. Munka közben ügyeljünk arra, hogy a jövő évi termőrügyeket viselő termőnyársak épen maradjanak! A gyümölcs friss fogyasztásra, befőzésre, mélyhűtésre, lé és bor készítésére egyaránt alkalmas.

oooooooooooo
Júniusi kiskert
Júniusban rendszeresen, 7–10 naponként nyírjuk a füvet – főleg ott, ahol öntözőrendszer működik. Ha 10-15 cm-nél magasabbra hagyjuk nőni, megdőlhet. Ez megnehezíti az egyenletes nyírását, és a töve is befülled, majd ennek következtében megsárgulhat. 3–4 nyírásonként juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát a felületére. Utána célszerű megöntözni.
Ahol még nem metszették meg a lombhullató sövényeket, minél hamarabb pótolni kell a mulasztást, mert az új hajtások nagyon megnyúlhatnak, és a sövény rendszeres nyírás nélkül kiritkulhat.
Júniusban még elültethetjük a télálló krizantém jól gyökeresedett dugványait és a tőosztásból származó növényeket. Ültetés után csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy kellően bokrosan növekedjenek.
Vessük el az árvácskát, százszorszépet és nefelejcset. Ha melegágyba kerülnek, és a kelésig melegágyi ablak alatt tartjuk őket, gyorsan kikelnek. A magvak igen aprók, ezért a vetést gondosan végezzük. Ha túl sűrű lesz, gyenge, megnyúlt palánták fejlődnek, amelyek nem alkalmasak kiültetésre. Ne a zacskóból szórjuk ki a magot, hanem szemenként vessük el. A távolság legalább 1 cm legyen. Ha mégis sűrűn kelne ki, egyeljünk, mihelyt a magoncokat meg tudjuk fogni.
Feldolgozta Ferenczy Éva