Beszélgessünk a szexről?

Utóbbi ellen több szervezet és csoport is tiltakozik – annak ellenére, hogy az oktatási minisztérium váltig hangsúlyozza: nem tervezi a tantárgy kötelezővé tételétr. Tény azonban, hogy különböző programok, előadások és munkafüzetek formájában mégiscsak beférkőzött már az alapiskolákba, sőt az óvodákba is a szexuális nevelés – sokszor bizony igen pikáns formában.

Túl sok, mégis túl kevés

Tavaly az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogi bizottsága kifogásolta, hogy Szlovákiában nem része a tanterveknek a szexuális nevelés. A bizottság szerint az itteni a fiatalok semmilyen tájékoztatást nem kapnak a korai nemi élet következményeiről, a teherbe esés kockázatáról, a nemi úton terjedő betegségekről, ezért azt ajánlotta, hogy az illetékes minisztérium tegye kötelezővé a kérdéskör oktatását. A tárca nem kívánja elhamarkodni a lépést, nálunk továbbra is csak a házasságra és gyermekvállalásra való felkészítés van a tantervben. A szexuális nevelés néhány iskolában választható tantárgy, és általában a szülők beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a diák felvegye, de tény, hogy a témáról a gyerekek hallanak a biológia-, etika-, polgárineveléstan-, sőt a hittanórákon is. Ezenkívül ma már pszichológusokat, szexológusokat is meghívnak az iskolákba előadni, s ami érdekli a gyerekeket, annak egyszerűen utánanéznek az interneten. A gond nem az, hogy tájékozatlanok volnának, inkább az ellenkezője. Túl sokat tudnak a szexről, de az információkat nem tudják helyesen értelmezni, a helyükre rakni, és inkább érdeklik őket a szexualitással kapcsolatos gyakorlati kérdések, mint a dolog biológiai és etikai oldala. „Az orális szexről ma már tizenhárom éves lányok is tájékozottak, de arról sokuknak nincs fogalma, hogyan eshetnek teherbe – mondja Eva Poliaková pszichológus, aki több kutatást is végzett és pedagógusokat készít fel a témában. – Tévedés volna azt hinni, hogy tizenkét-tizenhárom éves gyerekek még a pedagógusoktól várják a felvilágosítást. A nemi aktusról, a különböző technikákról, sőt a perverzitásokról is sokat tudnak, de a részinformációk között hiányzanak az összefüggések, és ami a legfontosabb: az értékrend.”

17 évesen aktív nemi élet

Tény, hogy a fiatalok között trendi tájékozottnak, sőt, tapasztaltnak lenni. Az első szexuális kapcsolat ideje a lányoknál korábbra került, a 13. és 15. év közötti időszakra. A tizenhét évesek közül már minden harmadik fiatal – lányok és fiúk egyaránt – aktív nemi életet él, és váltogatja partnereit. Úgy, hogy közben sokuknak fogalma sincs arról, hogyan működnek az ember szaporítószervei, mennyi veszélyt rejt magában a partnerek váltogatása, és milyen következményekkel járhatnak a nemi úton terjedő betegségek. „Tíz- tizenöt évvel ezelőtt, ha a témáról beszélgettünk fiatalokkal, arról kérdeztek, kinyilváníthatja-e a lány is, ha tetszik neki a fiú, meddig mehetnek el egymás érintésében, és milyen az első szeretkezés. Ma már sokkal inkább a szexuális technikák érdeklik őket, mert ezt látják az interneten, de kérdeznek a homoszexualitás okairól, jeleiről vagy a normális szexuális viselkedés és a deviancia közti határról is. Amióta divatba jött az úgynevezett BDSM-irodalom, mint pl. A szürke ötven árnyalata, sokukat a szado-mazo praktikák érdeklik. Szerencsére csak elméletileg: nem osztom azt a feltételezést, hogy amire a gyerekek rákérdeznek, azt rögtön ki is próbálják. De minderről lehet és kell is velük beszélgetni, mert a sok innen-onnan összeszedett részinformáció értelmezése meghaladja képességeiket. Kérdés, hogy ki és hogyan tegye ezt meg, mert nálunk a szexuális nevelés mindig politikai kérdés volt, soha nem oktatási” – állítja Eva Poliaková.

Konzervatív elvek, liberális gyakorlat

Arról, milyen korban milyen mértékben kell és egyáltalán kell-e az iskolában beszélni a szexről, évek óta vita folyik Szlovákiában. A két ellentábor legmarkánsabb képviselői a mindennemű felvilágosítást ellenző konzervatív csoportok és a szexről igencsak szókimondó, merész rajzokkal illusztrált munkafüzetet kiadó Társaság a Tervezett Gyermekvállalásért polgári társulás. A szóban forgó, módszertani kézikönyvnek nevezett kiadvány nyíltan ír a maszturbációs technikákról, a nemi szervekről, a szeretkezés közben a szervezetben lejátszódó folyamatokról, és bár az alapiskolák felső tagozatosainak szánták, sokan még így is túl merésznek tartják. Danica Caisová szexológus szerint lehet vitatkozni arról, mennyire nyíltan kell beszélni az iskolában a szexről, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a fiatalokat úgyis utolérik ezek az információk. „Valójában a szülők feladata volna, hogy beszéljenek erről a témáról a gyermekeikkel, de ez nem könnyű, mert velük sem beszélt senki. Furcsa paradoxon az is, hogy az elméletben konzervatív Szlovákiában az emberek többsége ma már nagyon liberálisan él – figyelmeztet a szakember. – Senki nem ütközik meg azon, ha a fiatalok a házasságkötés előtt összeköltöznek, a válások száma évről évre növekszik, a gyerekek azt is látják, ha valamelyik szülőjük félrelép. Ilyen körülmények között nem hiteles, ha a felnőtt-társadalom megbotránkozik azon, mi mindent tudnak és még mennyi mindent szeretnének tudni a fiatalok a szexről. Igenis a felnőttek feladata és felelőssége, hogy kulturált módon, a maga helyén és idejében megkapják a válaszokat” – szögezi le Caisová, hozzátéve, hogy a felvilágosítás és példamutatás elsődleges helye a család kell, hogy legyen. A szexuális kultúrához ugyanis nemcsak az aktus módjainak ismerete tartozik, hanem a partnerek egymás iránti tisztelete, hűsége, figyelme és felelőssége is. Aki nem ezt látta, tapasztalta otthon, az a hiányt semmilyen tanórán nem tudja bepótolni.

Hogyan csinálják külföldön?

• Németország: A szexuális nevelés 1970 óta a tanterv része, 1992 óta kötelező tantárgy az alapiskolákban.
• Franciaország: 1973 óta oktatják, a nyolcadikosoknak és kilencedikeseknek már óvszereket és a fogamzásgátlásról szóló röplapokat is osztanak.
• Hollandia: A kormány a 80-as évek elején kampányt indított a fiatalok felvilágosításáért, minden alap- és középiskolában foglalkoznak a témával. Az országban a legkisebb a fiatalkorúan teherbe esett lányok száma.
• Anglia: A szexuális nevelés nem kötelező, a szülő dönti el, hogy az iskolában járatja-e ezekre az órákra a gyermekét. Az óvodások felvilágosítását már ötéves korban kezdik. Európán belül Angliában a legmagasabb a terhes tinilányok aránya, de ez nem annyira a felvilágosítás hiányának, mint a fiatalon szülő nőknek és lányanyáknak jutatott bőkezű állami támogatásnak köszönhető.
• Svájc: Az egyes kantonokban más-más az iskolai szexuális nevelés módja és mértéke. Egyes neves lánynevelő intézetekben már a múlt század 20-as éveiben is kaptak a növendékek tanácsokat arra vonatkozóan, mi minden várja őket a házasságban, hogyan tehetnek eleget a férjüknek.
• Horvátország: Az alapiskolák harmadik osztályától kezdve a középiskola elvégzéséig kötelező tantárgy a szexuális nevelés.

Mit kell tudniuk a nemiségről a gyermekeknek?

3–6 éves korban: Már észlelik a nemek közti különbséget, és felteszik az első kérdéseket a születéssel kapcsolatban. Fontos, hogy a szülők a kornak megfelelő válaszokat adjanak, ne mondjanak el mindent, de ne is hazudjanak. Már az 5-6 éves gyerekekkel beszélni kellene arról is, hogy senki nem érhet hozzájuk, simogathatja, csókolgathatja őket, ha ez számukra kellemetlen – és ez érvényes a családtagokra, közeli ismerősökre is.

7–12 éves korban: Ez az első szerelmek ideje, a gyerekekkel nyíltan lehet beszélni arról, mi történik a testükkel (menstruáció, éjjeli magömlések stb.) Hangsúlyozni kell, hogy a szex többet jelent a testiségnél, hogy a meggondolatlan kapcsolatnak következményei is lehetnek. Az internetes ismerkedés veszélyeire is fel kell hívni a figyelmüket.

13–15 éves korban: Aki eddig nem beszélt a témáról a gyermekével, lehet, hogy elkésett, mert az már mindennek utánanézett az interneten, és megbeszélte a haverokkal, barátnőkkel. A szülő feladata, hogy ezeket az információkat helyre tegye, megmagyarázza, követendő elvekkel kiegészítse. Ilyenkor már a meghökkentő kérdéseket sem szabad kikerülni, még akkor sem, ha a szülő rádöbben, hogy a gyermeke tájékozottabb a témában, mint ő maga.