A szoptatásról, 2.

Mit tartalmaz az anyatej? Hogyan változik az összetétele?

Mindent tartalmaz, amire az újszülöttnek szüksége van. Meleg, steril, ingyen van. Összetételében, mennyiségében mindenkor alkalmazkodik a baba igényéhez és korához. Az előtej, a kolosztrum táplálék, ital, gyógyszer, ellenanyagforrás, tele ásványi anyagokkal. Védőréteggel vonja be a belecskéket, amelyek számára ez az egyetlen élő anyag, mely nem allergén, mert a tápszer is az. Átlátszó, ragacsos, sűrű, mint a méz, minden szopáskor kiskanálnyit gyűjtöget belőle a baba. Harmadik nap körül változik az anyatej színe: sárga, zsírokban gazdagabb, lazább, nagyobb mennyiségű lesz, amennyi már igazán táplálja a babát. Két hét után kékesfehérre vált a tej színe, hígabb lesz, ez az érett tej. Sokan megijednek, hogy a szinte áttetsző, »vizes« biztosan nem jó. Szó sincs róla, ilyennek kell lennie. A kizárólagosan szoptatott babának hat hónapos koráig nem kell más táplálék, az anyatej fedezi a vas-, kalcium-, fehérje-, cukor- és zsírigényét.

Hogyan termelődik a tej?

Szopás hatására eljutnak az ingerek a hátsó agyba (hipotalamusz), visszajelzésképp elindul a prolaktin képződése. Ez a hormon felelős a tej termeléséért. Egyben oxitocin is képződik, amely kilövi a tejet. Fontos a gyakori mellre tevés: minél sűrűbben kapjuk az impulzust, annál ügyesebben indul a tej. Minél korábban szoptat az anya, annál hamarabb ürül ki a mellből az előtej és váltja fel a köztes sárga, laktató tej.

Vannak a szoptatásnak alapszabályai?

Nem vonatkoznak rá törvények. Alapvető a jó póz, a jó technika megfelelő szívással. Furcsa, érdekes, bizsergető érzés lehet, ha fáj, kínáljuk újra a mellet a kicsinek, ne hagyjuk rajta rosszul, mert az sérülést okoz. Mindenképpen fontos a kényelmes, megfelelő tartás anyának, babának egyaránt, továbbá hogy a gyermek ne csak cumizzon a mellen. Sokszor órák hosszat szoptat az anya; ilyenkor biztos vagyok benne, hogy a tej nem jut el a picihez, éhes marad.

Igény szerint vagy bizonyos időközökben etessük a kisdedet?

Ha »rezsimhez« szeretnénk szoktatni az újszülöttet, akkor a szoptatás nem sokáig fog tartani. A szoptatott csecsemőnek nincs időrendje, igény szerint tegyük mellre, amikor jelentkezik. Kivételek vannak: például sárga, lusta, koraszülött babák – őket néha ébreszteni kell.

Eltérő véleményekkel találkozhat az anyuka arról is, hogy váltson-e mellet, vagy mindig egyből szoptasson-e ahhoz, hogy a baba a tej végéhez is eljusson.

Az elején kétszer is válthatunk mellet egy szoptatás alatt. Amikor viszont már teltebb a kebel, akkor tesszük át a másik mellre, ha az egyiket »üresre« szívta.

Milyen szoptatási testhelyzetek vannak?

Az első póz a fekvő tartás. Lényege a szembefordulás felhúzott térdekkel, hogy a pocak pocakkal szemben legyen. Relaxpóznak is mondjuk, főleg éjszaka nagyon praktikus. Klasszikus tartás, amikor a baba az anya karján fekszik, ugyancsak pocak pocakkal szemben helyezkedik el. Nem mindig a legelőnyösebb pozíció. Hónaljtartás – futball-labdapóznak is nevezik –, amikor a babát becsúsztatjuk a hónalj alá, tenyerünkben a feje. Előnyös császármetszés után, nagy melleknél, de az ikreket is így szoptatjuk egyszerre. A ferde tartást elsősegélynek hívom. Ilyenkor pólya nélkül, magunk előtt, jól szembefordulva van a baba, kicsit hátrahajtva a feje, popsija becsúsztatva a könyökhajlatba. Aszimmetrikus szívással, azaz az ajak ér a melludvarhoz alul, mellgombbal az orra felé célzunk, vetetjük el a mellgombot. A felső harmada a melludvarnak – a barna rész a mellgomb körül – nagyobb részben látszik ki, mint alul. Ez a pozíció kirágott, kicsi, befelé forduló mellgomb, harapós baba (mert ilyen is van) esetén ajánlott. A szemben ülő pózt ugyancsak harapós babánál, erős szívásúnál vagy koraszülötteknél alkalmazzuk. Az anya combján lovaglópózban, széttett lábbal ülve szopik a baba, enyhén hátratartott fejjel. Nagyon fura pózokban is tudnak szoptatni az anyukák, alkalmazkodva a mell méretéhez. Ha a tej eljut a babához, nem sérül a mellgomb, kitartható a póz, akkor maradhat a testhelyzet.

Bababőrpanaszok

Válaszol Németh Alica bőrgyógyász

Korábban már foglalkoztunk azzal a rovatban, hogy milyen a megfelelő bőrápolás egészen pici kortól. A doktornőt ezúttal azokról a környezeti allergénekről kérdeztük, amelyek a leggyakoribb problémák okozói.

Milyen tünetekkel ajánlott bőrorvoshoz fordulni?

Minden olyannal, amely a babánál viszketéssel, pirossággal, foszlással jár. Az anyukák gyakran esnek abba a hibába, hogy úgy gondolják, ezek a panaszok majd elmúlnak. Fontos a minél korábbi kezelés, különben szétterjednek. A kisgyerekkori született ekcémák tipikusan három hónapos korban jelentkeznek az arcocskán, később átmennek a hajlatokra. Ha a családban valamely szülő, nagyszülő allergiás, asztmás, akkor jó idejében orvoshoz fordulni (bőrgyógyászati szakrendelésre nem kell beutaló). Az a szülő, aki kezelésben van allergológusnál, bőrgyógyásznál, általában már tájékozott az allergénekről. Ami ilyen anamnézis esetében fontos: likvidáljanak mindent, ami mű, szőrös, koszos, porfogó, ne legyenek szőnyegek, függönyök, virágzó növények a lakásban. Plüssmacik helyett válasszanak tisztítható játékokat – nem kell állandóan mosni meg fertőtleníteni őket. Az étel is lényeges: a kicsi lehetőleg csak természetes ételeket, italokat kapjon. Sok mindent meg lehet házilag oldani. A joghurt ne legyen olyan, amit januárban gyártottak, és augusztusban jár le. Ha tea, akkor natúr teát igyon, ne cukrozottat. Szörpöt se adjunk neki. Amit a kisgyerek megszokik, azt fogja továbbvinni. Ha vizet kap, akkor vizet fog inni. Kerüljük a műitalokat, -ételeket. A problémás bőrű babánál még inkább fontos megtartani azt, hogy melyik hónaptól mit ehet, mikor vigyék be étrendjébe a lisztet, mikor melyik gyümölcsöt, zöldséget. Olyan gyümölcsökkel indítsunk, amelyeket genetikailag ismer, vagyis amelyek nálunk teremnek. Nemcsak a narancsban, citromban, kiviben – amelyek az érzékeny, allergiás kisbabák számára allergének – van C-vitamin. A paradicsom is lehet allergén, meg a hal is. Mondhatjuk, hogy a gyerekek régen is ettek mindent, de akkor nem volt annyi allergia, allergén.

A szoptató anya étrendje is okozhat a babánál bőrpanaszokat?

Sok szoptató anyuka mondja, hogy a kicsi attól pattogott ki, amit ő evett, például a káposztától vagy a paradicsomtól. A baba azonban nem káposztát eszik, se paradicsomot, hanem anyatejet. Az anyukák, sajnos, nem szeretnek szoptatni, mert kötve érzik magukat. Ismerjük a szoptatás jó hatásait – az ekcémás kisbabáknál különösen ajánlják –, a legfontosabb mégis az, hogy az anyuka szeressen szoptatni. Egyen mindent, amit megkíván – persze ne mértéktelenül –, hiszen a szervezet valamiért vágyik rá. Számít a jó lelkiállapot. Attól, hogy mindent lehet enni, megkönnyebbül a lélek. Sokszor egy falat is elég, és már sokkal nyugodtabb tőle az anyuka. Régen szóba sem jöhetett a csecsemőtáp, amely ráadásul nem kevés pénzkiadással jár. Nem az anyatejtől pattog ki a kicsi bőre, inkább más környezeti hatásokon kell elgondolkodni: például hogy nem valamelyik kozmetikum okozta-e, vagy a kutya, macska, egyéb. 

A ruha is irritálhatja a bőrt. Milyen a megfelelő öltözet?

Mindenképpen legyen szellős. Az első gyermekes kismamák hajlamosak három réteget is a kicsire adni, amitől kipattog, bepállik a bőre, főleg ha még be is kenik. Általában az a tanács adható, hogy a kisbabára eggyel több réteget kell adni annál, amennyit a szülő visel. Minden, ami a bőrrel érintkezik, lehetőleg természetes alapanyagból készüljön. Érdemes nagyobbaknál, például az ovisoknál ügyelni, hogy az egészen zárt papucsok helyett inkább olyan szandált hordjanak, amely szintén tartja a bokájukat. Ha vizes a kicsi zoknija, az azt jelenti, hogy egész nap izzadt a lábacskája.

A legkisebbek ruháit elkülönítve, bababarát mosószerrel ajánlott mosni?

Allergológiailag terhelt családban vagy problémás bőrű kisbabánál igen, erre is jobban oda kell figyelni, egyébként nem szükséges.

Mi a teendő akkor, ha a gyermek olyan családban nő fel, ahol tartanak háziállatot, viszont érzékeny a kutya-/macskaszőrre?

Jó, hogyha állat van a családban, hiszen élményt, kötődést, szeretetet ad, problémás bőrű, allergiás gyerek vagy felnőtt esetében azonban nem ajánlom, mert ha nincsenek megfelelő körülmények, a szőrt, port a szervezete allergénként fogja kezelni. Az ekcémát is mindig valamilyen allergén okozza. Ha sokszor nem jön is ki pozitívra a teszt, ott van az érzékenység. Allergiás szülőtől a kicsi nem magát az allergiát, hanem a rá való hajlamot örökli. A bőrgyógyászat, sajnos, ma még kikezelni nem tudja a betegséget, csupán tünetmentessé tenni (a tüneteket próbálja meg elnyomni). Ha ilyen hajlamú gyermek megfelelő környezetben él, odafigyelnek az étkezésére, ruháira, az állatokra a lakásban, akkor nem kell, hogy a probléma előjöjjön. Az ekcéma ugyanúgy, mint az asztma, allergia. Az egyik a bőr allergiás reakciója, a másik a légzőszerveké. Egy tőről fakadnak, a kettő általában kombinálva szokott megjelenni – az ekcéma légzési problémákkal vagy szénanáthával. A panaszok idővel változnak. Nagyon sok függ a szülőktől.