A Sorrentói-félsziget gyöngyszemei

Amikor férjemmel megpillantottuk az egyik utazási iroda ajánlatát a Sorrentói-félsziget gyöngyszemei címmel, bejelentkeztünk.

Hét felejthetetlen napot töltöttünk e csodálatos félszigeten és a hőn áhított Caprin. Az út meglehetősen hosszú volt. Több rövid pihenő után, estére megérkeztünk első szálláshelyünkre, Montecatini Terme városába, s vacsora után még a főterén és utcákon sétáltunk.

A megunhatatlan Nápoly

Másnap utaztunk Nápolyba. Még most is akadt olyan látnivaló, amelyet eddig nem tekintettünk meg. Idegenvezetőnk egy pizzasütödébe kalauzolt, ahol kemencében készítették a Margherita pizzát, majd megkóstoltuk az egyedi limoncellót (citromlikőrt) és a citromos cukorkát. A városi séta alatt néhány nevezetességet is megnéztünk.

Elsőként a Piazza del Plebiscitóra mentünk, amely Nápoly egyik leglenyűgözőbb tere. Egyik oldalát a királyi palota (Palazzo Reale) uralja, melyet a 16. században egy már létező helyére építettek V. Károly német-római császár fogadására, aki sohasem látogatott el Nápolyba. Az épület U alakú alaprajza a római barokk stílus egyik jellemvonása. A 18. században a homlokzati árkádokat lezárták, fülkéket alakítottak ki helyükbe, melyeket a Nápolyi Királyság jeles uralkodóinak mellszobrai díszítenek. A 19. században tűzvész, a 20.-ban bombatámadás érte, ezért többször átépítették.

Ezután a már többször látott Galleria Umberto, a helyi élet lüktető központja felé vettük utunkat. A passzázzsal szemben áll a 18. században épült Teatro San Carlo, Nápoly egyik legjelentősebb zenei intézménye. A városban állítólag 448 régi templom van. Elsőként a Gesù Nuovóba látogattunk, amely a 15. században, Roberto Sanseverino herceg kívánságára épült. A pompás belsejű templom a szentté avatott Giuseppe Moscati orvos emlékét őrzi. Nem szokványos szent ő, hanem kiemelkedő orvos, aki egész életét a rászorulók gyógyításának szentelte. Kórházi munkája mellett naponta ingyen kezelte a spanyol nyomornegyedek lakóit. Moscati – akiről egy csodálatos filmet is forgattak, A szeretet gyógyít címmel – híres volt határtalan emberségéről. A legszegényebb, legsúlyosabb betegek kórházában odaadóan gyógyított, lelkiállapotukkal is foglalkozott. A levegő, a napfény, a víz gyógyító hatására hívta fel tanítványai, orvoskollégái figyelmét. Egész élete a tudomány és a hit közötti egyensúly kiemelkedő példája. Már halálakor szent orvosként emlegették, s II. János Pál pápa 1987-ben szentté is avatta. Nyughelyét máig sok beteg látogatja.

A Gesù Nuovóval szemben áll a Santa Chiara (Szent Klára) templom és kolostor a híres majolikadíszítésű kerengőjével, amely menedék a nyüzsgő Nápoly szívében. A rajzokat egyetlen apáca készítette. Színek varázslatos világa egy kolostor kertjében. Kerámiaülőkék, kerámiával díszített oszlopok, a kerengő festményei pazar, délies hangulatot sugároznak. Színkavalkád! A nap sárga, az ég kék, ez a két szín dominál a képeken is. A motívumok a hímzett konyhai falvédők világát idézik. A Szent Klára-kolostor fedetlen oszlopcsarnokkal, színes ülőkékkel, freskókkal díszített falaival, narancs- és citromfáival varázslatos hangulatot áraszt.

Végül a San Gennaro-dómot, a város főtemplomát tekintettük meg. Nápoly védőszentje, San Gennaro a 4. században élt püspök, aki vértanúhalált halt egy hittérítő útján. Márai Sándor, aki pár évet Nápolyban is élt, a San Gennaro vére című könyvében leírja, hogy évente háromszor csoda történik, mert a dómban ereklyeként őrzött vér forrni kezd.

Nekivágtunk Nápoly sikátorainak, hogy megismerjük nemcsak a fény, hanem az árnyék világát is. A késő esti órákban, naplementekor érkeztünk a Sorrentói-félszigetre. Kellemes, kedves emberek, meleg tenger, barátságos és széles látókörű idegenvezető – mi mást kívánhatna egy magamfajta turista?

A várva várt Sorrento

Reggel elindultunk a Kék szalag útvonalon. A szűk utak végigkígyóznak a festői kisvárosokkal színesített partvonal egész hosszán. A citrusfaligetek meredeken ereszkednek alá, egészen a tengerig. A félszigetet teljes hosszában átszeli a Monti Lattari hegység. Az északi part laposabb, s egyik legnagyobb települése Sorrento. A délit meredek szurdokvölgyek tagolják.

Amalfi kis város, mégis tele van nyüzsgéssel. Legimpozánsabb épülete a dóm. Több száz évig épült, a kripta pedig Szent András földi maradványait őrzi. A szabadprogram alatt körülnéztünk a nyüzsgő városban. A nagy melegben eleredt az eső, de amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is állt. Sajnos, utunk utolsó állomásán, a Ravello bájos városában meghúzódó Villa Rufolóban már nem így volt: esőköpenyben tekintettük meg a buja kertet, a mór kerengőt.

A kirándulás negyedik napján szabadprogramunk volt. Délelőtt a települést fényképeztük, majd az isteni tengerben úsztunk, napoztunk. Este a sorrentói Teatro Tasso előadásán vettünk részt, egy hamisítatlan tarantellaesten. Csodálatos olasz slágereket, folklórszámokat hallottunk.

Az álmok szigete

Másnap végre eljutottunk a mesés Caprira. A 10 négyzetkilométeres sziget burjánzó mediterrán növényzete, ezerszínű tengere, zegzugos utcácskái, pasztellszínű házai, elegáns üzletei, éttermei, kávézói, luxusszállodái, főtere a híres órával… ez mind Capri! Megtekintettük a sziget szimbólumát, a Faraglioni sziklákat, amelyek a tengerből kimagasodva őrzik a tájat, legjellegzetesebb természeti látnivalóját a Grotta azzurrát, vagyis a Kék-barlangot, majd a koralloktól pirosra, majd a fehérre festett barlangot. Utóbbinak belsejében a természet egy Madonna- és Kisjézus-szobrot faragott.

A sziget nemcsak természeti szépségekben, hanem történelmi emlékekben is nagyon gazdag. Tiberius császár több villát is építtetett a két városban és környékükön. Capri a központi település. A kevésbé frekventált, csaknem 300 méterrel a tenger fölé emelkedő Anacapriba libegővel jutottunk fel. Innen a tengerre, a sziklákra, a jachtokra és a hajókra nyíló kilátás lenyűgöző.

Másnap búcsút vettünk a félszigettől, s ellátogattunk Pompeji romvárosába. A hajdan virágzó ókori római várost Kr. u. 79-ben maga alá temette a Vezúv kitörése, s a vulkáni por és hamu hosszú időn át védte a romokat.

Délután elutaztunk a pokol kapujához, Campania tartomány ma is működő vulkánjának kráteréhez. A Vezúv utoljára 1944-ben tört ki, azóta hallgat, de aktív. Kráterénél járva zsebembe csúsztattam egy könnyű salakdarabkát. Órák múlva is éreztem, ahogy árasztja a meleget.