<p>Szerény munkámat elsősorban János István idősebb testvérem, édesapám és a régi család többi tagja, valamint a volt sorstársak emlékének ajánlom. A málenkij robot a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyarított elnevezése. A Kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett.</p>
A Vörös Hadsereg által elfoglalt területeken fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek és vittek el magyar civil embereket. Férfiakat 17–45, nőket 18–30 éves korig.
A szeretet ünnepét, 1944 karácsonyát nagyon sok családban szomorúság árnyékolta be, a petróleumlámpák fénye is mintha halványabb lett volna, mint azelőtt, a karácsonyesti vacsoránál az asztal mellett üres hely, sőt helyek maradtak, voltak ugyanis családok, ahol nem csak egy személyt érintett az ukáz, azaz a rendelet. Az asztalt körülülők szájában keserű volt a falat, a kisebb gyermekek pedig, akik közül a történtek után nagyon sok apa nélkül nőtt fel, tágra nyitott szemükben rémülettel, értetlenül néztek könnyes édesanyjukra, nem értették, mi is történik a szeretet ünnepének előestéjén.
Így volt ez nálunk is, ahol az egykor népes családból már csak nagyapám és édesanyám ült a karácsonyi vacsoránál, az unokabátyám teljesen egyedül maradt felesége csatlakozott hozzájuk. Mindhármuk számára egy nagyon hosszan tartó, lelki és fizikai megpróbáltatásokkal terhes időszak következett.
Folytatás a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.