A károkozó helyett a biztosító fizet

Panaszkönyv
Vrabec Mária rovata

Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném megkérni Önöket, írják meg a Vasárnapban, mitévő legyen, aki olyan gépkocsival ütközik, amelynek nincs kötelező biztosítása. Még augusztusban Komáromban hátulról belénk futott egy imelyi lakos. Rendőrt hívtunk, és az ügyet jelentettük a Groupama biztosítónak. Mint kiderült, a balesetet okozó vezető nem fizette a kötelező biztosítást, de mivel az autóra szükségünk van, szervizbe adtuk, és nagy nehezen, rokoni segítséggel kifizettük a javítás árát, 1529 eurót. Amint a biztosítónál tájékoztattak, az ügyet átadták a biztosítók országos irodájának, de onnan máig semmilyen választ nem kaptunk, pedig a baleset óta már eltelt négy hónap. A baleset okozója a telefont sem veszi fel, nem tudjuk, kihez forduljunk, hogy visszakapjuk a pénzt, amelyet az autó javításáért kifizettünk. G. E. Komárom

A károkozó helyett a biztosító fizet
Utánanéztünk az esetnek, és kiderült, hogy a Szlovák Biztosítók Irodájában november 28-án iktatták. Jelenleg ellenőrzik, a kár okozója valóban nem fizette-e a kötelező biztosítást, mert a biztosítók irodája csak ebben az esetben állja a javítás költségét. A biztosító felszámolási osztályának munkatársa, Eva Grancová úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Önök várhatóan januárban kapják meg a kártérítést.
Ha a közlekedési baleset okozója nem fizeti a kötelező biztosítást, a kárt mindig a Szlovák Biztosítók Irodája (Slovenská kancelária poisťovateľov) állja. Az ügyintézés rendje ilyen esetben az, hogy a károsult felkeresi saját biztosítóját, annak segítségével kitölti a szükséges űrlapot, és azt a balesetre vonatkozó okmányokkal – helyszíni szemléről készült rendőrségi jegyzőkönyv, a gépkocsi javításáról kiadott számla stb. – együtt elküldi a Szlovák Biztosítók Irodájának. Ott ellenőrzik, hogy a kár okozója valóban nem fizette-e sehol a kötelező biztosítást, és ha a baleset körülményeit illetően semmilyen kétely nem merül fel, megtérítik az okozott kárt.
„Az, hogy a baleset okozója nem fizeti a kötelező biztosítást, nem lehet ok arra, hogy a károsultak ne kapják meg, ami jár nekik” – mondta el megkeresésünkre Lýdia Blažeková, a Szlovák Biztosítók Irodájának munkatársa. Mint kifejtette, az intézkedés néha azért tűnik hosszadalmasnak, mert hozzájuk csak kerülővel jut el az ügy. „A károkozók gyakran mondják vagy hiszik azt, hogy még érvényes a biztosításuk, pedig már nem az. Hozzánk csak akkor fordulnak az ügyfelek, amikor ez kiderül, de még így is mind a tizenegy szlovákiai biztosítónál ellenőriznünk kell az adatokat, hogy jogosan kifizethessük a károsultat a garanciális alapból. Ezt vagy a Szlovák Biztosítók Irodája teszi meg, vagy valamelyik biztosítóra bízza az ügy rendezését. A károsultakat a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül mindenképp értesítjük arról, milyen stádiumban van az ügyük, vagyis hogy számíthatnak-e a pénzre, elutasítottuk a kérelmüket, vagy még további vizsgálatokat végzünk. Arról, hogy egyáltalán eljutott-e hozzánk az eset, ki-ki a saját biztosítójánál érdeklődjön. Ha nem jutott el, akkor ezt maga kell, hogy kezdeményezze.”
Bővebb tájékoztatást és a kártérítési kérvény űrlapját a Szlovák Biztosítók Irodájának honlapján – www.skp.sk – találják, érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: 02/444 55 452–5.

********

A lányomnak van egy 5 éves fia, akit az apa minden páros héten elvitt hétvégére. Most a lányom férjhez ment Magyarországra, és született egy másik babája. Oda mennének lakni, de a fiát nem viheti el, mert az apa nem egyezik bele. Azt szeretném megtudni, hogy ilyen helyzetben elviheti-e az apa beleegyezése nélkül, vagy nem. Az apa ugyanúgy láthatná minden második héten, de ebbe nem egyezik bele, azt mondta, hogy nem engedi elvinni. Szeretném, ha megírnák, mit tehetünk. Továbbra is hű olvasójuk: Kovácsné

Költözésből gyermekrablás lehet
Azt, hogy mi a teendő, ha az elvált szülők nem tudnak egyezségre jutni a gyermeknevelést illetően, a 36/2005-ös családjogi törvény 35. paragrafusa szabályozza. A törvény megkülönböztet lényeges és nem lényeges dolgokat: a nem lényegesek közé tartozik a gyermek mindennapi ellátása, vagy ha az egyik szülő kirándulni, szabadságra megy vele. Ehhez nem kell a másik szülő beleegyezése. Viszont olyan fontos döntésekbe, mint a külföldre való költözés, az állampolgárság felvétele vagy a gyermek vagyonának kezelése, a felügyeleti jogot nem gyakorló szülőnek is van beleszólása.
Magyarán: az apa beleegyezése nélkül a lánya nem költözhet külföldre a gyermekkel. Ha sikerülne a volt férjével megállapodnia a költözésről, akkor is írásban rögzítsék a feltételeket – mikor láthatja a gyermeket, mennyi időt tölthet nála, stb. –, és közjegyzőnél hitelesítsék őket. Ha az apa nem adja beleegyezését, az anya a bírósághoz fordulhat, és kezdeményezheti a gyermek külföldre költözésének engedélyezését. Az ügyben a gyermek állandó lakhelye szerinti járásbíróság illetékes, és nem kizárt, hogy mielőtt döntene, a gyermeket is meghallgatja.
A jogerős bírósági határozat mindenkire kötelező érvényű, de addig, amíg a bíróság nem dönt, a lánya semmiképp se költözzön a gyermekkel külföldre. Ez gyermekrablásnak minősülne, és az apa bírósági úton követelhetné fia visszahozatalát. A kiadatási eljárást ilyenkor a külföldi bíróság folytatja le, és a költségeket az elrabló szülőnek kell fedeznie. Ha akadályozza a gyermek hazájába való visszatérését, akár kényszerrel is elvehetik tőle, és a hatósági személyek viszik vissza a másik szülőhöz. Itthon aztán újra az illetékes bíróság dönt a gyermek felügyeletének jogáról és a másik szülővel való kapcsolattartásról, s gyakran épp a gyermekrablás miatt a másik szülőnek ítéli a felügyeleti jogot.
A másik szülő engedélye nélkül külföldre vitt gyermeket csak akkor nem adja ki a befogadó ország, ha a szülő tanúkkal, orvosi leletekkel, rendőrségi jegyzőkönyvekkel tudja bizonyítani, hogy otthon veszély fenyegeti. Az EU-tagállamok ilyen esetekben is visszaküldik a gyermeket, de hazájának garantálnia kell, hogy biztosítja a védelmét. Ha a gyermek már olyan értelmi szinten van, hogy maga is képes véleményt nyilvánítani, és nem akar visszamenni a hazájába, az ő álláspontját is figyelembe veszik. Nem rendeli el a bíróság a visszaküldését akkor sem, ha ezt a másik szülő csak a külföldre költözés után egy évvel kezdeményezi. Végezetül még egy fontos információ: Ausztriában, Horvát-, Német-, Francia-, Olasz- és Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Kanadában, az USA-ban, Izraelben és Kínában bűncselekménynek számít a gyermekrablás akkor is, ha azt az egyik szülő követi el!