A Gömör-kishonti Múzeum kincsestára

A kincsestár szó nem véletlen, hiszen a nagy múltú múzeumnak (amely nem mellesleg tavaly ünnepelte alapításának 130. évfordulóját, a pozsonyi, trencséni, kassai és árvai múzeumok után jött létre) hatalmas műtárgygyűjteménye van. Az itt található leltári darabok száma megközelíti a százezret! Ebből kiválogatni a legértékesebb, legautentikusabb, a régióra legjellemzőbb tárgyakat önmagában is sziszifuszi munka lett volna, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a kezdetekre helyezik a hangsúlyt. Így a tárlat leginkább az első, 1882-es megyei művészeti és régészeti kiállítás anyagára fókuszál.

PhDr. Olga Bodorová, az intézmény igazgatója a megnyitón szólt a kezdetekről, röviden bemutatta a kiállítás anyagát, vázolta a múzeum alapításának körülményeit, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága 1867-es, XII. nagygyűlésének jelentőségét. A rendezvény tulajdonképpen a tizenöt évvel későbbi művészeti és régészeti kiállítás előfutára volt. (A témáról egyébként sok cikk, tanulmány látott napvilágot az utóbbi években, elsősorban B. Kovács István tollából.)

A múzeum az egykori tüzérkaszárnyában kapott helyet, majd néhány költözés után végleg ott rendezkedett be. Az épületet 1910-től Miks Ferenc tervei alapján alakították át erre a célra. Az alapító igazgató, Fábry János mellett Groó Vilmos, Hűvössy Lajos, Terray István és Loysch Ödön nevét tartja számon az emlékezet, a későbbi igazgatók közül Fábián Vilmos és Holéczy Miklós tett sokat a peremvidék szellemi műhelyének fejlesztéséért. Az első állandó kiállítást éppen 100 esztendeje, 1913-ban nyitották meg. A Gömör-kishonti Múzeum 1996-tól a roma szellemi és anyagi kultúra dokumentálásával is foglalkozik. Bár a megnyitón nem esett szó róla, jegyezzük meg, hogy a mečiari korszak sokat ártott neki, a helyzet csak akkor konszolidálódott, amikor megyei önkormányzat fennhatósága alá került. Szakmai együttműködést a miskolci Hermann Ottó Múzeummal, a lengyelországi Tarnów hasonló intézményével, a brünni Roma Kultúra Múzeumával, valamint a balassagyarmati Palóc és a salgótarjáni Nógrádi Múzeummal ápol évek óta.

A pozsonyi tárlaton a páratlanul gazdag régészeti, művelődés- és helytörténeti anyagból a korabeli sajtó termékei, a Madách-hagyatékból származó fából faragott Krisztus-alak, míg a képzőművészeti anyagból Izsó Miklós, Ferenczy István, Plachy Ferenc, Rudnai Gyula munkái emelhetők ki. Láthatjuk az 1882-es kiállítás kis rekonstrukcióját, amelyből különösen a fegyvergyűjtemény, a kerámiák, valamint Sándy Gyula kuriózumnak számító, magyar előkelőségekről festett 12 miniatűr portréja számíthat a közönség figyelmére.

A tárlatot szeptember 1-jéig tekinthetik meg