Teher alatt nő a pálma, vagy a verseny lovaknak való?

Vasárnap

Ahogy arról az év végén beszámoltunk, 2021-ben is médiapartnere volt a Vasárnap a Cogito esszéíró versenynek. Ismét remek írások érkeztek számos alap- és középiskolából, kategóriánként a legjobbakat mi is bemutatjuk. Másodikként a szentmihályfai Koráb Laura írását olvashatják, aki az összesített pontszámok alapján csoportjának győztese lett.

A verseny fogalmát már kisgyermekkorunktól mindannyian ismerjük, mégis sok év múltán sem vagyunk képesek eldönteni, igazából áldás vagy átok, hiszen a legtöbb esetben a végeredmény határozza meg, jóságáról a nyertes és a vesztes másként fog vélekedni. A győztes számára áldás, mert sikerrel és megbecsüléssel ajándékozza meg, a vesztes átokként gondol rá, mert elégedetlenséget és rosszakaratot szít benne.

Minden megmérettetés egyaránt rendelkezik fény- és árnyoldallal. Azt, hogy melyikből mennyi jut nekünk, befolyásolja a korunk, a verseny témája, a mezőny, a teljesítményünk és persze az eredmény.

Egy vetélkedő remek alkalom a bemutatkozásra kategóriánk közönsége előtt. Még ha nem mondhatunk is magunkénak kiemelkedő teljesítményt, felhívjuk a figyelmet a létezésünkre. A szakemberek – a zsűri, a bíró – megismernek. S ha felkelti figyelmüket kirívóan ügyes produkciónk, nyomot hagyunk bennük, megjegyeznek. Bár nem mindig csak a született tehetségeket és a tökéletes teljesítményeket keresik. Elég, hogy egy előző bukás ellenére, egy fontos színpadi fellépés alatti hasra esés után, egy futam közben megtörtént balesetet követően felállunk, s újra megmutatjuk magunkat a világnak, hitelt adunk kitartásunknak és alázatunknak, amely tulajdonságok fölöttébb fontosak nemcsak az élre töréshez, hanem az életben is.

Akármilyen helyezést érünk el, tudásunk felmérésre kerül, megtapasztalhatjuk, milyen eredmény nyújtására vagyunk képesek igazából. Hiába edzünk ugyanis, gyakorlunk, tanulunk órák hosszat, csak a versenyhelyzet stressze rendelkezik elég erővel, hogy elrepítsen teljesítőképességünk felső határig. A tudásunkról szerzett tanúbizonyság nemcsak nrekünk hasznos, hanem azok a szakemberek, akik hivatásként gondolnak az adott megmérettetés tematikájára, eldönthetik, érdemes-e figyelniük ránk, foglalkozniuk velünk. Példaként azonnal visszhangot verve jut eszembe, milyen szavakkal illettek bírálóink alig egy hete, amikor részt vettünk egy területi versenyen a néptáncegyüttesemmel. A seregszemle után a zsűri tagjai minden csoport produkciójáról elmondták véleményüket, kritikájukat. A mi értékelésünkkor az egyik első megjegyzés olyan mondat volt, ami első szereplésünk óta sokszor elhangzott már: ,,Amikor a Csallóközi a színpadra lép, nyugodtan hátradőlhetünk a székünkben, mert tudjuk, hogy minden rendben lesz.”

Ha a stressz ereje sem képes kihozni belőlünk számottevő teljesítményt, az arra utal, hogy nem érdekel eléggé a témakör, s csak hosszú, fáradalmas úton leszünk képesek kiemelkedővé válni, s ilyen esetben talán nincs is értelme, az egész csak szenvedés.

Minden megmérettetés győztese nyereményben részesül, legyen az egyszerűbb ajándék, továbbképzési lehetőség, bejutás egy magasabb szintű versenybe, vagy csak maga a részegítő dicsőség. Akik lemaradnak a dobogó legfelső fokáról, gyakran irigykednek. Tőlük különböznek az okosak, akik értékelni tudják a részvételt, mivel ők tisztában vannak vele, hogy a vetélkedés nemcsak a győzelemről szól, hanem az élmény- és tapasztalatszerzésről, a kapcsolatteremtésről is. Ha két ilyen ember – akik ugyanúgy megbecsülik a veszteséget, mint a diadalt – egymásra talál, barátság alakulhat ki köztük, s egymást segítve fognak felkapaszkodni a dobogón. Pont ezért ők azok, akik elég érettek ahhoz, hogy együttműködéssel elérjék céljukat, s akár életre szóló barátságot kötve a mezőny élére álljanak.

Sajnos, a szomorúbb kategóriába sorolható versenyzők már a megmérettetés kezdete előtt kételkedő, ellenséges pillantásokat intéznek egymás felé. Ők az első percektől fogva mindenkire a dicsőségüket veszélyeztető riválisként tekintenek. Az eredményhirdetés után pedig az ellenfél válik hibáztatottá a bukásukért. Szerintem minél idősebbek vagyunk, annál kisebb az esélye, hogy így fogunk gondolni a vetélytársainkra. A kisgyermekek számára a győzelem a fontos, s ők még nem elég fejlettek a tény tudatosításához, mely szerint együtt sokkal többre képesek. Azt hiszik, ha egyedül képtelenek kitűnni a többiek közül, az az ő hibájuk nem lehet, viszont az ellenfélé igen, s így a barát egyik pillanatról a másikra már nemcsak ellenfél lesz, hanem ellenség is. Egy a szerencse: a kisgyermekek veszekedései a legtöbb esetben pár percig, óráig tartanak csupán.

Erősíti az együttműködő képességünket, ha csapatban indulunk egy versenyen. A sok edzés, próba, tanóra és közös erővel megoldott probléma összekovácsolja a csoportokat, így a tűzoltótestületek, a futballcsapatok, a zenekarok, a színtársulatok és a tánccsoportok hamar fogadott családokká válnak. Viszont, ha a győzelem elvész, és a csapat összetartása túl gyenge, a tagok egymás ellen fordulhatnak, s a hibákért, a vereségért egymást okolhatják. Én magam még sosem voltam része ilyen egyesületnek, viszont fültanúja igen, ahogy egy megmérettetésen hat ember a csoportjuk hetedik tagját szidja a tűztámadás alatt szerzett hatalmas időveszteségért. Igaz, benne volt a hibáztatott keze a dologban, mégsem egyedül miatta nem érték el a várt eredményt, ám sokkal könnyebbnek látták a legkisebb nyakába varrni, mintsem rész vállalni a kudarcból.

A verseny átka azokra a lelkekre sújt le a legkegyetlenebbül, akikben vesztésre állás esetén a becsvágy felébreszti a gonoszt, s csalásra kényszeríti őket. Egyesek vissza tudják fogni magukat, megálljt parancsolnak a bűnre csaló hatalomnak, azonban nem mindenki ilyen becsületes. Efféle tisztességgel rendelkező embert elvétve találni, elvégre az elmúlt évek pandémiája lehetőséget adott a bennünk, diákokban szunnyadó ördögnek, hogy meggyőzzön a szélhámosság helyességéről. A járvány nemcsak az elhalálozások, megbetegedések, munkanélküliek, csődbe ment vállalkozások, hanem a csalók számát is növelte, kevesen akadtunk, akik a lustaság és a becstelenség helyett a munkát választották.

A vetélkedés kiskorunktól kezdve feltűnik az életünkben: a játékként emlegetett, gyermeteg játszmák győztese és vesztese közt összetűzések adódhatnak. Eleinte csak tudatosan versengünk: közös megegyezés alapján szervezett megmérettetéseken veszünk részt, ahol tanúbizonyságot tehetünk okosságunkról, ügyességünkről. Igaz, az ilyen játékokat fiatalon mindannyian komolyabban veszünk, de a mámorító győzelmet a kiskamaszok áhítják a legnagyobb vágyakozással. Nem ritka, hogy testnevelés után az öltözőben verekedés kerekedik a fiúk közt egy elvesztett mérkőzés miatt, mikor vádaskodni kezdenek, mert képtelenek eldönteni, ki miatt csúszott ki kezükből a kívánt eredmény.

Ahogy telik az idő, úgy válunk a hétköznapok versenylovaivá. Bizonyítani akarunk másoknak és magunknak. Szükségét érezzük, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, s hogy mi vagyunk a legjobbak. Így állandóan rivalizálunk, tökéletesek szeretnénk lenni. Arra vágyunk, hogy mi öltözködjünk a legdivatosabban, mi érjük el a legtöbb pontot a dolgozatokban, minket dicsérjenek meg a legtöbbször a pedagógusaink, a mi cégünk keresse meg a legtöbb nyereséget, a mi iskolánkba adják le jelentkezésüket a legtehetségesebb diákok. Mindannyian arra a képzeletbeli aranymedálra vágyunk.

Hiába próbálunk különbözni másoktól, nyújtani csak azt, amink van, tudat alatt becsaljuk magunkat az áldások és átkok, a diadal és a kudarc útvesztőjébe, s versengeni fogunk: már csak azért is, mert a szüleink, a tanáraink, a világ ezt várja tőlünk.

 

Legközelebb Korpás Johannának, a Lélekmankók kategória győztesének írását olvashatják.


 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/4. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?