Őszirózsa. A nótaénekesek országos versenye

A latin eredetű nóta a magyar nyelvben is dallamot jelent. A 19. század elején a verbunkost nevezték nótának. Mai értelemben azt a népdalszerepre szánt romantikus műfajt jelöli, melynek stílusát a 19. század második felének polgárosodó magyar társadalma alakított ki. E műfajt a múlt század elejéig népdalnak nevezték. A népdaltól való megkülönböztetésül a magyar nóta vagy egyszerűen csak nóta a szaknyelvben a népies dal nevet kapta.

Mi is a nóta?

A klasszikus magyar nóta 2014 óta hungarikum, mely a Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktárban található leírás szerint nemzeti azonosságunk része, ez a mi zenei anyanyelvünk, szervesen illeszkedik hagyományaink közé. Igaz, a múlt rendszerben, a szocializmus építésének „boldog” éveiben némileg háttérbe szorult, az akkori ideológia szerint nem tartozott a haladó hagyományok közé, leggyakrabban csak lakodalmakban, bálokban vagy ilyen-olyan jeles családi eseményeken nyert „polgárjogot”. A jó hangú énekesek általában népdalversenyeken (például Tavaszi szél...) szólóban vagy éneklőcsoportban, ritkábban a munkásénekkarok fesztiváljain csillanthatták meg tudásukat.

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a rendszerváltást követő években indult újra hódító útjára. Számos településen rendeztek/rendeznek nótaestet, -gálát, nótaklubok alakultak, s mindezek arról tanúskodnak, hogy viszonylag élénk érdeklődés kíséri ezeket a rendezvényeket. Persze, nem mindegy, hogy szeret vagy tud is valaki énekelni. Tudomásunk szerint a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a nagykürtösi területi választmány által szervezett Őszirózsa – magyarnóta-énekesek országos versenye mindmáig egyedülálló, ami lehetővé teszi az előadók tehetségének, tudásának minősítését, megítélését. Idén már a XXII. évfolyamához érkezett a rendezvény, amelyre a hazai énekeseken kívül egy idő után felfigyeltek és beneveztek magyarországi, mi több a Kárpát-medencében élő jó hangú nótaénekesek is. Például Kolozsvárról, Gyergyószárhegyről, Marosvásárhelyről vagy a vajdasági Csókáról, Kupuszináról, de akadt szlovákiai magyar jelentkező Münchenből, Hágából, Manchesterből is. Mielőtt röviden összefoglalnánk az október második hétvégéjén, szombaton próbákkal, elődöntővel Ipolyszécsénykén, másnap, vasárnap Ipolyhídvégen a döntővel lezajlott versenyt, lapozzunk bele a nótarendezvény krónikájába.

A kezdetekről

2000-ben vetődött fel a Csemadok nagykürtösi választmányának elnökségében a nótaénekesek országos versenyének meghirdetése az énekkultúra fejlesztése és a tehetségek felkarolása céljával, mert a dalnak, a nótának mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Mivel az őszi hónapok valamelyikére esett a választás a rendezvény megtartására, innen kapta az Őszirózsa nevet. Azok vehettek részt két magyar nótával – egy hallgató és egy csárdás – a megmérettetésen, akik betöltötték 16. életévüket, felső korhatár nincs.

A kétnapos rendezvény első napján az énekesek zenekari próbája és az elődöntő szerepelt a programban, másnap került sor a verseny döntőjére. Az első években Ipolykeszin adtak egymásnak randevút a nótaénekesek, később sok éven át Ipolynyéken, egy alkalommal Ipolyszécsénykén, tavaly és idén Ipolyhídvég adott helyet a rendezvénynek, melynek idei előestjén Ipolyszécsénykén nótaesttel zárult az elődöntő. Az elmúlt több mint két évtized alatt a nótaénekesek zöme évek óta a Csallóközből, Mátyusföldről érkezik, míg érdekes módon Nógrádból és Gömörből a kezdetektől fogva alig mutatkozik érdeklődés az Őszirózsa iránt. Ugyanakkor Magyarország minden megyéje képviseltette már magát a versenyen hol több, hol kevesebb jelentkezővel. Eddig közel 340, több mint fele arányban hazai énekes vett részt az Őszirózsán.

A XXII. évfolyam

Ami az idei, október 10-én, Ipolyhídvégen megtartott döntőt illeti, a dunamocsi Mezei Zsolt és zenekara délelőtt egy híján tíz magyarországi előadónak biztosította a zenei kíséretet, délután pedig kereken tíz hazai nótaénekesnek. Ez utóbbiak bemutatkozása előtt hagyományosan az előző évi győztes, ezúttal a nagyfödémesi Slezák Erika parádés nótacsokorral nyitotta meg a versenyt.

Ezt követően Sárkány Szilvia (Nádszeg), Hlaváč Veronika (Fegyvernek), Záhorský Zsuzsanna (Ipolyhídvég), Simkó Mária (Felsőszeli), Tuskó Rózsa (Ipolyság), Rezes Gyula (Szepsi), Nagy Noémi (Nemeshodos), Csemez Anikó (Jóka), Nagy Irma (Nemeshodos) és Cséfalvay Zsolt (Nagyfödémes) mutatta be produkcióját a Szeredy Krisztina énekművész, Papp Katalin zenetanár, Antal Gusztávné ének szakos tanár, Magyar Nándor előadóművész összetételű neves szakmai bírálóbizottság előtt.

Talán mondani sem kell, hogy a versenyzők izgatottan várták az eredményhirdetést. Szeredy Krisztina, a zsűri elnöke névre szólóan értékelte az előadók teljesítményét. Bár dicsérő, elismerő szavakkal sem fukarkodott, aprólékosan felsorolta azokat a kisebb-nagyobb hibákat is, amelyekre ügyelniük kell a jövőben annak érdekében, hogy az ideinél jobb minősítést érjenek el.

Aranykoszorús nótaénekesi minősítésben részesült: Tusko Rózsa, Nagy Noémi, Rezes Gyula és Cséfalvay Zsolt. A többiek ezüst minősítést kaptak, és talán először fordult elő a rendezvény történetében, hogy a zsűri nem osztott ki bronz minősítést. Ezúttal viszont egyik énekesnek sem sikerült kiérdemelnie az Őszirózsa legjobb előadója címet, hárman, Nagy Noémi, Rezes Gyula és Cséfalvay Zsolt megosztott második helyen végeztek. Az eredményhirdetés végén Szeredy Krisztina külön gratulált Mezei Zsolt zenekarának, amely véleménye szerint az egyik legjobb, ha nem a legjobb szlovákiai magyar zenekar.

Végezetül köszönet jár a szervezőknek, Ipolyszécsényke és Ipolyhídvég önkormányzatának, a két település Csemadok-szervezetének, a hangosítást, valamint az online közvetítést biztosító technikusoknak. És természetesen mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a rendezvény gördülékeny lebonyolításához, amely a KULTMINOR anyagi támogatásával valósult meg.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/44. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene