A közösség építése Kuntapolcán

Vasárnap

Aki erre jár, a Csetnek patak völgyében, a nyelvhatáron lévő Kuntapolca községben, azt rendben tartott közterületek, tisztaság, ápoltság, saját nevelésű virágokkal teleültetett ágyások fogadják. Már az első pillantásra otthonosnak, kellemesnek látszik a falu.

Mindent a közösségért

Kuntapolcán az elmúlt két évben a járvány okozta megszorítások miatt sem álltak le a munkával és a korábban eltervezett fejlesztésekkel. Sok a szembetűnő eredmény. Többek között az összes községi utca jó minőségű aszfaltozása, a községháza külső és belső modernizálása, a ravatalozó felújítása, és őszre a faluközpont is teljesen megújul majd. A napokban várják egy fontos pályázatuk megvalósulását, Kuntapolca egy nyolcszemélyes gépkocsit kap néhány héten belül, amelyet helyi szolgáltatásként főleg az idősek, a betegek, a szociálisan rászorultak vehetnek majd igénybe. „Kicsit elesünk a fő közlekedési útvonalaktól, így a buszjáratok száma nem sok. A csoportos utaztatásra eddig is volt igény, például társadalmi vagy kulturális események miatt. Erre is jó lesz a kisbusz. Az épületek modernizálására az is buzdított, hogy jelenleg száz fő körül mozog a 18 éven aluliak száma, nekik is igényeik, elképzeléseik vannak. A falu teljes lakossága megérdemli, hogy az évtizedekkel ezelőtt általuk felépített kultúrház és községháza kívül-belül megújulva szolgálja őket! Idén még a nagyterem fűtésrekonstrukciója van hátra, ezt a tervek szerint nyár végére kellene elvégezni. A ravatalozón már csak apró munkák vannak hátra, ez is nagy teljesítmény volt. A térfigyelő rendszer modernizálását és bővítését saját forrásból végezzük el, a település központjának teljes felújítására sikeresen pályáztunk, de ezek mellett sok más apró feladat vár ránk. Szeretnénk például Tohol János néhai fémöntőmester hagyatékát megőrizni és bemutatni, jó lenne az első világháborús emlékművet restauráltatni. Nagyon jó lenne, ha sikerülne támogatást szerezni az evangélikus egyháznak, hogy felújíthassa a falu büszkeségét, a templomot, amelynek sajnos fokozatosan romlik az állapota, és a hívek saját erőből nem lesznek képesek rá” – mondja Gyenes Drenko Éva polgármester, akinek a programja a helyi közösség és a közösségi terek építése. Polgármesteri tisztsége mellett a Domica Mikrorégió elnökeként a vidék turizmusának fejlesztését is célul tűzte ki, a kistérségben bőven van látnivaló, a szolgáltatások se rosszak, ezek összehangolása lesz a feladat.


 

Vegyes nemzetiségű község

Kuntapolcán három nemzetiség: szlovák, magyar és roma él együtt a település önkormányzatának köszönhetően problémamentesen. Ez a falu már a nyelvhatár, lakosainak nagy része még ért és beszél magyarul, innentől északabbra azonban alig akad olyan, aki beszéli a magyart. A polgármester asszonynak a toleráns együttélés mellett sikerült elérnie azt is, hogy egyre többen környezettudatosan éljenek. Néhány hete például több mint félszázan a falu környékét tisztították meg a szeméttől, és a munkához sok fiatalt sikerült mozgósítaniuk. „2010-ben felépült egy szociális lakás a falu szélén, és bizony, eleinte voltak gondok a bérlet és energiafogyasztás térítésével, de aztán kitartó és meggyőző munkával, valamint egy jó számítógépes alkalmazás segítségével ma már kivétel nélkül mindenki kifizeti, amit kell, tehát az áramot, a vizet, a lakbért. Aki ügyes, az a lakhatási támogatásból még spórolni is képes, és van erre példa! Sajnos a mi vidékünk kicsit hátrányos helyzetben van, nem túl jó az infrastruktúra, a vasúti közlekedés leállt, csak alkalmi teherszállítás van, nem egyszerű a tömegközlekedés. Munkahelyet a faluban a földműves szövetkezet és egy fémmegmunkáló magánvállalat kínál. Ez nemrégiben költözött ide, a korábbi fémöntöde műhelyeiben és az egykori magnezitgyár csarnokaiban telepedett le, az elhanyagolt, leromlott részeket rendbe hozva, felújítva. Közel ötven fő dolgozik már ott, remélhetőleg további létszámbővítés is várható. Az üzem a faluval közösen hamarosan a gyár előtti terület és a gyári út aszfaltozását is elvégezteti. A helyi szövetkezet legkevesebb húsz főnek ad munkát, ezen kívül a szomszédos Gömörhorka papír- és higiéniai terméket gyártó gyára, a járási központ, Rozsnyó és Pelsőc cégei, vállalkozásai adnak még munkát a kuntapolcaiaknak. Közmunkán most alig húsz fő dolgozik a korábbi hatvan helyett, ami jó jel és biztató, mert a többiek munkához jutottak! Érdemes elgondolkodni a falu közepén lévő forrás jobb vagy más módú hasznosításáról, a vidék természeti érdekességeinek ismertebbé tételéről, el kell indítani a turizmus fejlesztését. Van feladatunk bőven” – tette hozzá Gyenes Drenko Éva.

Galéria

Hazahívni, itt tartani

Két év múlva lesz a falu első írásos említésének 780. évfordulója, a tervek szerint már ezt megelőzően szeretnék megszervezni a Kuntapolcáról elszármazottak nagy találkozóját. De sor kerül minden, a járvány miatt elmaradt kulturális és sporteseményre, idén nyáron még több koncert, rendezvény várja a helyieket és környékbelieket. Hazahívják, de itthon megtartani is szeretnék az ittenieket. A falu 22 férőhelyes óvodája telt házas, ami szintén jó jel, ahogy az is, hogy van igény a közösség építésére. Ehhez a tér és lehetőség már adott, segítő szándék és anyagi támogatás pedig az önkormányzat részéről igényelhető. Kuntapolca élettel teli, hangulatos község, páratlanul szép természeti környezetben. Ahogy a polgármester asszony is mondja, azért is jó itt élni, mert békés, nyugodt, szép a vidék, jók az emberek, és vannak tervek a jövőt illetően!

 

Történelme dióhéjban

A település a nevét az állandó hőmérsékletű – télen-nyáron 17 ºC fokos – vízforrásról kapta, amely a falu déli részén, egy sziklás domboldalból ered. 1243-ban, a tatárjárás utáni ország újjászervezésekor Toplucha néven említik először. Vasöntödéiről, kallós hámorairól már a 18. századból vannak említések. Egyik híres szülötte Madarász András vasiparos, aki Madarász Viktor festőművész édesapja, ő volt az, aki Kuntapolcán a Concordia Társulás egyik vasművét alapította. Ismert helyi néhai személyiségek még a gyártulajdonos Szontágh Aladár egykori királyi főbányabiztos, Drenko József barlangász, Mušinský Elemér helytörténész és Tohol János öntőmester. A falu közepén az 1805-ben épített evangélikus templom a peremvidék magyar nyelvű evangélikus gyülekezetét szolgálja.

 

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/26. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?