A Balatonon túl

Székesfehérvár, István városa

„Fehérvár szabadságjogait Szent István ajándékozta” – olvasható az országalmán, no nem a koronázási jelképen, hanem a város közepén álló alkotáson. Talán nem vétünk nagyot azzal, ha Székesfehérvárt Szent István legkedvesebb városának tituláljuk. Édesapja, Géza fejedelem alapította, és szent királyunk emelte igazi nagyvárossá, a maga középkori szintjén. István emeltette a királyi bazilikát, a székesegyházat, a középkorban több mint negyven királyt koronáztak meg Székesfehérváron, és tizenöt uralkodónkat temettek el itt. II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát a 13. században, ez a 48-as forradalomig a magyar alkotmány alapja volt.

A középkori magyar királyi városban sétálva megszámlálhatatlanul sok történelmi emléket találunk. Ilyen a püspöki palota, melynek könyvtára egyedülálló. A jó hír, hogy előzetes egyeztetés alapján bárki bebocsájtást nyer. III. Béla király sírjánál is tiszteletünket tehetjük. A középkori és az egyházi múlt letagadhatatlan, de ezek mellett a múzeumokból nincs itt hiány. A Szent István Király Múzeum gazdag régészeti leletekben, a Fekete Sas Patikamúzeumban meg a gyógyszerkészítés valamikori eszközeit láthatjuk. A Bory-vár – ami az örök szerelem szimbóluma, ezért Magyarország Tádzs Mahaljának is nevezik –, az Árpád fürdő és a palotavárosi skanzen is remek programja lehet egy székesfehérvári kirándulásnak. Ha utazásunkat augusztusra időzítjük, akkor a királyi napokon is részt vehetünk, ami még inkább a múltba repít bennünket. Jövőre semmiképp se hagyjuk ki, hiszen koncertek, játékok, vásár a program váza, igazi középkori hangulattal.

Veszprém Gizelláé

Székesfehérvártól csak egy ugrás Veszprém, a királynék városa. Valamikor régen a királynékat a veszprémi püspök volt hivatott megkoronázni, innen a mondás, mely szerint ez uralkodóasszonyaink városa. Egyesek szerint István itt győzte le Koppány csapatát, ám ami biztos: feleségének, Gizellának a kedvenc városa volt – így aztán van Veszprémben Gizella-kápolna királynénk tiszteletére. A királyi párnak a város szobrot is állíttatott, ami a várhegyen, a veszprémi érsekség főszékesegyháza közelében van. A várhegyen egyébként több középkori, gótikus és barokk épület sorakozik, a történelmi séta itt is felejthetetlen.

Almádi, Füred, Tihany

Balatonalmádi kedvelt üdülőváros, éppen ezért sokan látogatnak ide azok közül, akik a Balatonhoz utaznak. Maga a város domboldalon fekszik, így a partól nézve Almádit fényei még inkább hangulatossá teszik.

Hasonlóan kedvelt, ha nem még inkább, Balatonfüred, a füredi Anna-bálok színhelye. A bál nem nyitott mindenki számára, ám Füred emellett is sok érdekességgel várja a turistákat. Ilyen a Jókai Mór Emlékház, ahol nagy írónk hétköznapjaiba pillanthatunk be, a Tagore sétány hatalmas fáival, a kikötő, a gyógyító források vagy a közeli Lóczy-barlang.

Füredről is jól látszik Tihany, a következő úti célunk. A Tihanyi-félsziget városa leginkább az apátságáról, no meg a levendulájáról ismert. Az apátságot I. András király alapította 1055-ben (a király kriptája is megtalálható az apátságban), az alapítólevélben pedig az egyik legismertebb és legfontosabb szórványemlékünk olvasható: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea” (Fehérvárra menő hadi útra). Aki szemfüles, az apátságban megkeresheti ezt a mondatot. Igaz, nem az eredeti alapítólevélben, mert az Pannonhalmán van.

Ha Tihanyról a visszhang jut eszünkbe, az nem véletlen. Már Csokonay Vitéz Mihály is írt hozzá verset. Ma már nagyon sok tényezőtől függ, hogy halljuk, de aki kitartó, az kipróbálhatja.

Geológiai leletek

Hogy ne csak a környékbeli csodás városokat mutassuk be, a természetben túrázni, sétálni kedvelőknek is mutatunk olyan helyeket, amelyeket érdemes lehet felfedezni. Ilyen például a Szentbékkállai-kőtenger. A hatalmas sziklák, kövek a valamikori Pannon-tengerből maradtak itt, akik szeretik a geológiát, azoknak biztosan nem kell bemutatni. Kisgyermekes családoknak tökéletes helyszín, a sziklákon ugrálva hegymászónak érezheti magát kicsi és nagy egyaránt.

Hasonlóan érdekes geológiai – és turista- – szempontból a Hegyestű, amely a hegy belső szerkezetét mutatja meg. Egy vulkán kürtőjének a maradványa ez a csodás földtörténeti lelet.

Székesfehérvártól pár kilométerre a Marsot is megnézhetjük. A gánti Bauxitföldtani parkban minden vörös. Nemcsak Magyarországon, Európában is egyedülálló ez a szabadtéri múzeum. Nem is olyan régen írtunk arról, hogy hamarosan a Marsra utazhatunk. Nos, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen ott a kilátás, akkor irány Gánt!

Irodalom és uradalom

A Balaton-felvidéket járva kihagyhatatlan város Tapolca. A tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel, néhány év múlva pedig látogatható lett. Ma is igazi unikum, a barlangban mindig jó idő van, és a tavon csónakázva különleges élményeket szerezhetünk.

Innen már csak egy ugrás Keszthely, a Balaton-felvidék legnyugatibb városa. Ahogy a többi város is, már nagyon régóta lakott, egészen az ősidőkig nyúlik vissza története. A történelem alatt mindig zajlott is az élet, aki erre jár, az megérti, hogy miért. Csodálatos hangulat uralkodik Keszthelyen. Ehhez a Festetics-kastély is hozzásegít, melyet több mint száz évig építettek. Hozzá kastélypark, pincerendszer, hintómúzeum és könyvtár is társul, utóbbi Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. Az irodalom kedvelőinek azt is eláruljuk, hogy Petőfi Sándor kedvese, Szendrey Júlia itt született, szülőháza meg is tekinthető.

És hogy Hévíz, a pompás tófürdő innen csak pár kilométer, az hab a tortán. Ha a túrát végigcsináljuk – ha nem is egy nap alatt, hiszen az majdhogynem lehetetlen –, igazán megérdemelt lesz a gyógyfürdőben megpihenni.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 34. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene