Visszaszerezte a trónt

 De mint Nole mondta – merthogy ez a beceneve –, javult az állapota, most majd sokat kell pihennie, nem szabad annyit strapálnia magát. Münchenből hazaugrott Monte-Carlóba, ott az otthona, kedden délben pedig már Pozsonyban landolt magánrepülőgépe. Lélegzethez is alig jutott, sajtóértekezletre rohant, autogramokat osztogatott, és este bemutatót játszott. Jókedvűen, bohóckodva, közben ellejtve egy-két táncot, imitálva a teniszvilág sztárjait. Ezt nagyon tudja. Mint ahogy profi módon tud teniszezni is. Miközben szórakoztatja a dugig megtelt teniszcsarnokot, megvillantja rendkívüli tudását, csodálatos ütéseit, mozgását, gyorsaságát, azt, ami a teniszvilág trónjára segítette őt. S a jótékonykodásról sem feledkezik meg, hogy mosolyt varázsoljon azoknak a gyerekeknek az arcára, akiknek nagy szükségük van rá. Szerdán este rohant tovább: repült Brazíliába, hogy ott egy másik, egykori világelsővel, Gustavo Kuertennel villogtassa tudását a focisztárok gáláján.

Nole nemcsak a labdával, az ütővel bánik mesterien, hanem a szavakkal és a mosolyával is, mindazt tudja, ami egy igazi profinak sajátja. Ő pedig igazi profi. Szlovák edző, Marián Vajda irányításával vált azzá, lett a világranglista éllovasa. Ők ketten több mint hat éve alkotnak elválaszthatatlan párost, s amikor összeálltak, nem titkolt céljuk a trón meghódítása volt. Nole még csak öt és fél éves volt, amikor első edzője, Jelena Gencsics – valamikor Szeles Mónika is nála kezdett – kijelentette, hogy ez a srác egyszer világelső lesz, s ugyanezt, talán kissé más szavakkal, a belgrádi születésű kisfiú 7 évesen megismételte a tévé képernyőjén.

Amikor 2006-ban Vajda átvette felkészítését, Djokovics 78. volt a világranglistán. Aztán nyomult előre. 34 ATP-tornán nem talált legyőzőre, ötször emelte feje fölé a trófeát a nagy négyek valamelyikén – háromszor Ausztráliában, tavaly még Wimbledonban és New Yorkban. Eddig – hivatalosan – 41 millió dollárt ütögetett össze.

Januárban harmadszor is bajnok lett Melbourne-ben, de szurkolói hiába várták tőle, hogy összejön a nagy Slam, amely tavaly elúszott, s az olimpia sem sikerült rózsásan. Wimbledon után ráadásul elvesztette világelsőségét, csak novemberben szerezte vissza a trónt Federertől. Amolyan erkölcsi elégtételként, s elhallgattatva a kételkedőket. Mert megvédeni sokkal nehezebb, mint megszerezni, ráadásul egy, az előzőnél erősebb idényben, amelyet szenzációsan kezdett, s ugyanolyan szenzációsan fejezett be. Pekingben és Sanghajban is remekelt, így esélyt sem adott a minden idők legjobbjának tartott Federernek vezető helyének megtartására. Függetlenül attól, hogy előtte már megtörtént a csere, a londoni döntő presztízscsata volt.

„Mindkét év különleges – mondta. – Tavaly három Grand Slamon győztem, ez volt pályafutásom legjobb éve. Idén csak egyen sikerült; emiatt pontokat vesztettem, s a pályán kívül, magánéletemben is bonyolódott a helyzet. Így volt nehezebb ez az esztendő, de nagyon elégedett lehetek vele, nagyszerű volt a kezdete és a vége. Ebben oroszlánrésze van Marián Vajdának és a csapatnak. Köszönet érte, nehéz perceimben is támogattak, motiváltak.

Mester és tanítvány

Interjú Marián Vajdával, Novak Djokovics edzőjével

* Tanítványod a világ legjobbja, nemcsak a játéktechnikája, hanem pszichikai erőnléte is azzá teszi.

Lelkileg nagyon erős, igyekszik minden mozzanatra felkészülni. Testben és lélekben igazi sportember, mindent teljes erőbedobással tesz; ezt a mérkőzéseken is igazolja.

* Mint edzőnek milyen a szereped ebben?

Pszichikailag erősebb nálam, ezért nem könnyű motiválnom. Néha annyi az energiája, hogy mindannyiunkat földob. Mellette nem lehet nem pozitív az ember, buzog benne a pozitív energia.

* Egyszerűsíti kettőtök munkáját, hogy Nole foggal-körömmel akar?

Eljutott abba a stádiumba, amikor valóban tudja, mit akar. Kezdetben nekem sem volt könnyű úgy irányítani a dolgokat, hogy ezt megértse. Sikerült testre szabott programot kidolgoznunk, hogy egyre jobb legyen, s folyton megújuljon. Eddig minden rendben, Novak rendkívüli tehetség, öröm vele dolgozni.

* Vége az idénynek, jöhet a pihenő, amely nem hosszú: készülni kell a következő évadra. Mi a cél 2013-ban?

Mindent elért, amit lehet... Jobban örülök, ha valami olyan sikerül, amit nem várok, mint például a londoni győzelem. Nagyok az ambíciói, világelső akar maradni, Grand Slamokat nyerni; ez viszi előre, ehhez én lelkiismeretes munkával hozzáadom a magam részét.

* A világ legjobbjának is vannak gyenge pontjai?

Pontosan tudja, mik azok, mondogatja is, hogy van még min javítani akkor is, ha összehasonlítva azzal, amit évekkel ezelőtt nyújtott, amikor nem volt ilyen erős az adogatása, a tenyerese, ma a pályán tökéletesnek tűnik a játéka. Az edző dolga, hogy ezeket együtt feltárják, s közös munkával kiküszöböljék. Ez mindennapi feladat. Most, hogy Rafael Nadal kényszerpihenőre vonult, az egész világ várja, hogyan tér vissza. A legfontosabb, hogy Novak egészséges maradjon, ne sérüljön meg, felkészült legyen nemcsak a mérkőzésekre, hanem az edzésre is, mentálisan bírja a terhelést.

* Mint mondtad, mindent elért. De azért van még, ami megpályázható: a Roland Garros-n nem sikerült győznie.

Párizst meghódítani, az, hogy a nagy négyek mindegyikén győzni tudjon, nagy motiváció, de jövőre nem csak erre összpontosítunk. Novak maga mondja, hogy Grand Slam-győzelemből soha sincs elég. A vereségeket nem veszi tragikusan, de okul belőlük, ezért tud fejlődni. Igaz, amikor idén elveszítette a párizsi döntőt Nadallal szemben, csalódott volt, de rögtön összekapta magát – jött a következő torna, nem volt ideje szomorkodni.

* A teniszben is jegyzik a rekordokat. Egykor Sampras volt a csúcs, újabban sok mindenben Federert kell lepipálni. Novaknak ez mennyire fontos?

Nagyon, kihívás számára mércéket megdönteni. Képes is rá, ezt például Melbourne-ben bizonyította, amikor hatórás csatát vívott. A nagy bajnokok rekordokat döntenek, ő is azok egyike, akik a tenisz határait egyre kijjebb tudják tolni.

* Novak mesterének, akit most mindenki vállon vereget, megölel, eszébe jut néha, hogy átélt másmilyen időket is?

A győzelmek, a sikerek sok mindent feledtetnek, azt is, ami keserű volt az életben. A vele töltött évek során én is erősebb lettem; erre nagy szükségem volt, mert rengeteg időt töltöttem távol a családtól. Lelkileg kezdetben nem volt könnyű dolgom, sok kétely volt bennem, nem tudtam, hogy képes leszek-e segíteni Novaknak, hogy eljusson oda, ahová szeretne. Megvívtam a magam csatáit, legyőztem az akadályokat, mert Novak hitt bennem. Sokat tanulhattam tőle, aki okulni tud minden balsikerből, hogy utána teljes gőzzel haladjon előre. Mert imádja a teniszt, örömét leli a játékban.

* Azaz: a mester együtt nőtt fel a tanítvánnyal?

Így igaz.

* Nole folyton ismétli, hogy kapcsolatuk apa-fia viszony. A szülői kapcsolat ritkán szakad meg. El tudja képzelni, hogy kettejüké egyszer véget ér?

Nem könnyű kérdés. Nekem családom, két lányom van, mindkettő teniszezik. Novakkal a hetedik évet húzzuk; az én kezem alatt nőtt azzá, aki, és erre rendkívül büszke vagyok. Bonyolult lenne, ha most, amikor a csúcson van, elválnának útjaink. Amíg úgy érzi, hogy képes vagyok adni neki, nem is lenne okos dolog.