Minden diák életében nagy ünnep a ballagás. Attól a pillanattól kezdve, hogy kis elsősként átlépte az általános iskola küszöbét, majd valamilyen középfokú tanintézményben újból végigjárta a gólyából rangidőssé válás kihívásokkal teli időszakát, lényegében erre a napra készül.
Minden diák életében nagy ünnep a ballagás. Attól a pillanattól kezdve, hogy kis elsősként átlépte az általános iskola küszöbét, majd valamilyen középfokú tanintézményben újból végigjárta a gólyából rangidőssé válás kihívásokkal teli időszakát, lényegében erre a napra készül. Ki hogyan: van, aki szorgalommal, kitartással, van, aki lezseren, különösebb erőfeszítések nélkül, van, aki szorongva vagy épp a bulizáson kívül mással nem törődve megy végig rajta. Téged mi vár a célban? Virágba borult folyosók, feldíszített osztálytermek, elkészült tablók, búcsúzó diáktársak, meghatott szülők és tanárok, egy többéves fejlődési folyamat lezárásaként emelkedett hangulat köszönt mint ballagót. De mit érzel ott legbelül? Miként tudod átélni ezt a pillanatot? És mit jelent számodra a búcsúzás? Milyen elvárásokkal tekintesz a jövőbe? Ezekre a kérdésekre a választ az egyszer csak múlttá váló jelen, a megtapasztalt sikereid és/vagy kudarcaid, iskolásélményeid határozzák meg. Hagyomány, hogy fiatalabb diáktársaid batyuval vagy tarisznyával lepnek meg, benne szimbolikus jelentésű apró tárgyak, hogy mindig emlékezz arra az útravalóra, melyet alma materedben kaptál. A többi, mint eddig, ezután is rajtad múlik.
A hagyomány eredete
E szép szokás Magyarországon való elterjedésének az volt az előzménye, hogy a selmecbányai erdészeti és bányászati akadémia hallgatói 1870-ben a Ballag már a vén diák… című dallal köszöntek el iskolájuktól. A hagyomány továbbterjedt, és a 20. századra teljesen megszokott lett. Az 1920-as évektől már az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdalt énekelték az ünnepségen, és a végzős évfolyam diákjai szerenádot adtak tanáraiknak a ballagást megelőző éjszakán. A kilencedik osztályos tanulók júniusban, többnyire a bizonyítványosztás napján, az érettségizők pedig májusban, egy héttel a nagy nap előtt búcsúznak.
Mi kerül a tarisznyába?
Tartalma iskolánként változó, a helyi hagyománytól és az alsóbb éves diákok kreativitásától függ. Többnyire pogácsát, sót, földet, szerencseérmet, valamint az intézmény fényképét vagy az osztálynévsort teszik bele. Néhol divat egy fiola bor vagy víz, néhány vers, plakett az iskola címerével, emlékfüzet a diákok elérhetőségeivel, telefonszámával, e-mail címével.
Ballagási idézetek
Nem az idő halad: mi változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy.
Ne félj, betöltöd célodat te is,
Csak azt ne hidd, hogy e sártestbe van
Szorítva az ember egyénisége.
Madách Imre
Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amig él.
Leckéjét a sirig tanulja,
Nehezebbet folyvást a réginél.
Reviczky Gyula
Ámulni még, ameddig lehet,
amíg a szíved jó ütemre dobban,
megőrizni a táguló szemet,
mellyel csodálkoztál gyermekkorodban.
Áprily Lajos
Akármilyen utat választhatsz is magadnak, mindig lesznek, akik azt fogják mondani, hogy tévedsz. Mindig lesznek majd olyan nehézségek, hogy azt fogod hinni, talán csakugyan a kritikusoknak van igazuk. Az út kiválasztása és követése a végsőkig mindig nagy bátorságot kíván.
Ralph Waldo Emerson
A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van.
Adamis Anna
Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz – de elsősorban maradj ember.
Khiószi Tatiosz
Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér.
Radnóti Miklós
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.