Számban, szellemben gyarapodó falu

A folyamatosság hasznosnak bizonyul, hiszen Csallóközkürt fejlődése a gondok és nehézségek ellenére töretlennek tűnik. Először a lokálpatriotizmusról ejtünk szót, amely szinte kézzel foghatóan jelen van a faluban, majd a községi hivatalról, amelynek ajtaján ugyan ott láthatók a hivatali órák, ez azonban csak afféle formaság, hiszen a polgármester mindig szívesen áll a kürti emberek rendelkezésére. De nemcsak ő, a hivatal dolgozói is, akiknek a munkáját nem győzi dicsérni.

Csökkenő munkanélküliség

„Anyagi helyzetünket tekintve hasonló cipőben járunk, mint a többi csallóközi község – mondja. – Számomra az volt a legnagyobb kihívás megválasztásom után, hogy jobb és békésebb körülményeket alakítsunk ki, munkahelyeket teremtsünk. Minket is érint a gazdasági válság, de büszkén mondhatom, hogy falunkban alig hétszázalékos az állástalanok aránya. Az áprilisi adatok szerint negyvenen vannak, de közülük most is több mint tízet alkalmazunk a községnél. Ezt az arányt a nehéz anyagi körülmények közt is igyekszünk tartani. Talán még ennél is fontosabb, hogy amikor 2006-ban hivatalba léptem, falunknak 1141 lakosa volt, most pedig 1269. Ez egyértelmű növekedés.”

A számbeli gyarapodás annak köszönhető, hogy az önkormányzat igyekszik bérlakásokat és házhelyeket biztosítani a fészekrakó fiataloknak. Ez lelassította, sőt megfordította az elköltözés folyamatát. A község legfontosabb beruházásai között érdemel említést, hogy új utcát nyitottak (Ádori utca), s 37 házhelyet alakítottak ki benne, ráadásul teljes mértékben önerőből. Ezt az ivóvízvezeték kiépítése követte, rácsatlakozva a dunaszerdahelyire. A községnek ugyan volt saját víztornya, azonban már nem felelt meg az egészségügyi követelményeknek. A hálózatból közel négyszáz lakóház kapja a vizet, a háztartások zöme. Néhány éve uniós támogatással sikerült átalakítani a művelődési házat, majd új játszóparkot készítettek a gyerekeknek. Felújították a futballpályát, új lelátót kapott. A környezetvédelmi alap segítésével további vízelvezetők épültek, és ez a munkát még folytatni kívánják, hiszen a faluban állandó gondot okoz a talajvíz, ráadásul az utóbbi években három árvíz fenyegette Csallóközkürtöt. Itt a vízgazdálkodási vállalat is besegített: mintegy hatvanezer eurós befektetéssel kitisztította a községen áthaladó csatornát.

Életképes kisiskola

Hogy a kis ötletek is mennyire hasznosak lehetnek, bizonyítja, hogy a község tulajdonában levő kft. az óvoda épületének alagsorában már három éve mosodát üzemeltet, az egész környéket szolgálva. A kisüzem a szerény, néhány tízezer eurós bevétel mellett négy asszonynak ad munkát. Teljes egészében felújították és bővítették a község közvilágítását, ehhez kapcsolódik a térfigyelő rendszer kiépítése, amelyet két éve kezdtek el. A terv szerint vállalkozók, magánszemélyek is rákapcsolódhatnak a hálózatra, s éjjel-nappali megfigyelést tesz majd lehetővé az egész faluban. A LEADER program támogatásával lett a kerékpárút, de új bérlakások is épültek (24). Ami kisebb csodának számít, vagy inkább az életrevalóságot bizonyítja: pályázati segítséggel sikerült felújítani az alapiskola épületét, mely méltó körülményeket biztosít az oktatáshoz. A tervek szerint idén belülről is tatarozzák (ebben vállalkozók segítségére is számítanak), hogy a gyerekek szeptemberben teljesen megújult környezetben kezdhessék a tanévet. Tegyük hozzá, hogy a csallóközkürti iskolában megnyugtatóan alakul a létszám: két éve még huszonöt gyerek ült a padokban, ebből négy elsős, most pedig harmincból tizenegy az elsős, és az idei beíratás is hasonló eredményt hozott. Úgy látszik, utánpótlásból sem lesz hiány, hiszen az óvoda abszolút telítettséggel, negyvenhármas létszámmal üzemel, és a csallóközkürtiek nemigen hordják máshová a gyermekeiket iskolába.

Az önkormányzat egyébként tervezi az óvoda és a községi hivatal épületének felújítását is, hiszen mindkettő a szocialista építészet hozadéka (lapos tetők). Tervei közt van a falu központjának revitalizációja is (parkok, piactér, szabadtéri színpad, járdák, buszmegálló, hangszigetelő fal a művelődési házhoz). A legnagyobb falat azonban a szennyvízcsatorna kiépítése lesz. Kürt is bekerült azoknak a kétezernél kevesebb lakosú településeknek a körébe, amelyek részt vehetnek az uniós pályázaton. Ha az említettek egy része megvalósul, már az is megsüvegelendő, de még korántsem értünk a tervek végére. Pályázati segítséggel szeretnék felújítani a tűzoltószertárat (a helyi tűzoltószervezet jövőre lesz 90 éves!) és a ravatalozót. Folytatják a térfigyelő kamerarendszer kiépítését, bővítik a hangoshíradót, továbbépítik a kerékpárutat. „Van egy illegális szeméttelepünk is – mondja Kubik József –, erre is pályázni fogunk, hátha sikerül végre felszámolnunk.” (Friss hír, hogy a kormány országos viszonylatban mindössze tízmillió eurót szán ilyen célra – a szerző megj.)

Öreg harang, ifjú virtus

Csallóközkürtről már legutóbb is megírtuk, hogy összetartó és hagyományaihoz ragaszkodó közösség alkotja. Nagyon aktív tömegszervezetek működnek itt. A teljesség igénye nélkül: aktívak a tűzoltók, a Csemadok helyi szervezete, a sportszevezet, a nyugdíjasklub, a vöröskereszt, a vadászok, a horgászok, de nagyon fontos, hogy a szülői szövetségek is agilisak. Három éve megalakult a borbarátok asztaltársasága, már borlovagrendet is alapított, öregbítve a település hírnevét. Ez annál érdekesebb, hogy nem éppen tipikus bortermelő vidéken járunk. A sport kapcsán megjegyzendő, hogy a kürti futball története már 62 évre tekint visza, de például az asztalitenisz-szakosztály is 41 éves. A polgármester büszkén említi a község három maratoni futóját, Hodossy Pétert és Tamást, valamint Heringh Veronikát, akik szintén Kürt hírnevét öregbítik. Akárcsak az idén 38. esztendejét betöltő Csallóközkürti Népdalkör (kétszer nyert Aranypáva nagydíjat). Néhány éve alakult egy gyerekek alkotta moderntánc-csapat is. „Sokáig töprengtem – mondja Kubik József –, hogyan lehetne a fiataloknak valami értelmes időtöltést találni. Így született meg az ötlet, hogy benevezem őket a magyarországi MTTOSZ (Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége) virtusvetélkedőjébe, amelyet a Kárpát-medence magyarlakta településeinek indított. Ott rengeteg sikert értek el. Így született meg a Virtus csapat, mely azóta is mindenre hajlandó, ami a közösségi tevékenységet illeti.”

Külön fejezet taglalhatná a csallóközkürti rendezvények sorát, bálok, ünnepségek, közösségi alkalmak váltják egymást egész évben. Talán egy újdonság: idén tartották először az önkéntes véradók estjét. Írhatnánk arról is, hogy Csallóközkürt első írásos említése 877 évvel ezelőtt történt, de ősi temploma már korábban állt. Három harangjának egyike, a nagyharang csodával határosan túlélve az idők viharát, 1482-től a mai napig ott lakik a toronyban. Olyan hagyaték ez, amely választ is ad a kérdésre: miből merít erőt a csallóközkürti identitás és közösségi szellem. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, ebből is. Hiszen a jelent tápláló múlt verőerei láthatatlanul is érezhetők, csak ragaszkodni kell hozzájuk.