<p>Egy ország népe, sőt a határokon túl is sok ezren szurkoltak Berki Krisztiánnak. A magyar tornasport kiválósága a londoni olimpián a legkisebb különbséggel, tökéletes gyakorlattal nyerte a lólengést. Igazságot szolgáltatott neki az élet, a sors, egy felső hatalom. Mert a szimpatikus és szerény, de óriási tehetséggel megáldott fiatalember talán már négy esztendeje Pekingben is ott állhatott volna a dobogó legtetején, ha a sportág lehetetlen kvalifikációs rendszere meg nem fosztja a lehetőségtől.</p>
Történt ugyanis, hogy világbajnoki második helye sem volt elég az olimpiai részvételhez, a szabadkártyát pedig érthetetlenül egy jemeni tornásznak ítélte a sportág nemzetközi vezetése. Amolyan kárpótlás a londoni arany – bár egy elveszett érmet nem lehet pótolni –, s ennél még jóval több. Leírhatatlan boldogság, óriási siker. A selejtezőből, miután egy elemet kihagyott a gyakorlatából, az ötödik helyen jutott a fináléba a szeren. A döntőben hibátlan gyakorlatára 16,066 pontot kapott, ugyanannyit, mint legnagyobb riválisa, a brit Louis Smith, de mivel kivitelezését a pontozók szebbnek látták ellenfeléénél, a 27 éves magyar tornász lett az első. Berki Krisztián a magyar tornasport 15. olimpiai bajnoka, övé lovon az ötödik magyar siker a játékok történetében. Legutóbb Csollány Szilveszter nyert a 2000-es sydneyi olimpián gyűrűn, őt megelőzően lovon Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke 1988-ban, Szöulban.
Győzelme után kijelentette, hogy idén már nem megy tornaterem közelébe. Erre amikor kerestem, is keményen edzett.
Hát, igen, mondtam ilyet, de november végén volt egy bemutatóm a franciáknál, ezáltal még októberben elkezdtem edzeni. Amúgy kezdett is hiányozni a torna.
Mennyi idő múlva jelentkezett a hiányérzet?
Majdnem két hónapot pihentem az olimpia után, ez elég hosszú idő, nem szokott ennyi kihagyásom lenni, sajnos. Illetve nem sajnos: addig jó, míg nem kell pihennem, mert ez azt jelenti, hogy versenyezhetek, no meg nem kell kényszerpihenőre mennem sérülés miatt.
A francia bemutatón kik vettek részt?
A kétnapos, több helyszínen rendezett bemutatóra meghívták az olimpiai dobogós helyezetteket. Ez gálaműsor; inkább külföldön szoktak ilyet rendezni. Magyarországon nem, mert itt nem olyan népszerű sport a torna. Ezért sem ártana, ha lenne ilyen. A régi nagyok, például Magyar Zoltán mesélte, hogy ők annak idején Dél-Amerikában bemutatóztak két hétig, mindig más-más városban, ami nagyon jó és hasznos dolog.
Az emlékezetes augusztusi nap óta folyton ostromolják, hol a rajongók, hol a média. Erre számított?
Megmondom őszintén, hogy nem. Tudtam, hogy az olimpiát sokan nézik, de nem gondoltam volna, hogy ennyien, hogy ilyen mértékben nyilvánosságot kap. Tényleg: ma Magyarországon bárhová megyek – s már nagyon sok helyen jártam London óta –, mindenütt megismernek. Nem hittem volna, hogy ennyi ember fog szurkolni nekem, hogy az olimpia ekkora lökést ad, hogy olyan gyerekekkel tudok találkozni, akik példaképként nézhetnek föl rám.
Lubickol a népszerűségben? Vagy néha már kicsit fárasztó?
Eléggé fárasztó, inkább mentálisan, mert fizikailag nem annyira. Igazából, mert annyi szeretetet kapunk, egyáltalán nem esik nehezemre. Az ember szívesen megy olyan helyre, ahol kíváncsiak rá.
Kellett nemet mondania valamire?
Igen, azért próbáltunk szelektálni, mert nemcsak a Magyar Torna Szövetséggel és az Újpesti Tornaklubbal dolgozom együtt, hanem a Felix Promotion sportmenedzser-irodával is, s nyilván nem tudok szétszakadni, hogy mindent teljesítsek. Ezért beosztjuk, kik azok, akikhez eljutok az idén, s kiket tudunk kiszolgálni jövőre.
Nehéz nemet mondani, vagy meg lehet tanulni?
Igazából nagyon ritkán mondok nemet, tényleg meg kellett tanulnom. Nem lehet mindenkinek eleget tenni. Sokan nem tudatosítják, hogy nekik ez az első találkozásuk velem, nekem viszont talán aznap már a századik.
A család még nem hiányolja?
Próbálok minél több időt tölteni velük. A párommal élek, a magánéletem jó, a szüleimmel igyekszem, ha nem is mindennap, de hetente találkozni.
Változott az élete az olimpia óta?
Csak annyiban, hogy nagyobb az érdeklődés, és több helyre hívnak, így tudom népszerűsíteni a magyar tornasportot. De ugyanott lakom, ugyanazzal az autóval járok, nem lettem semmivel több, és szeretnék megmaradni olyannak, amilyen voltam. Alapjában véve nyugodt, türelmes ember vagyok, s ez jellemzi az életemet is. Attól, hogy olimpiai bajnok lettem, s kicsit kitűnök az emberek közül, még mindenképpen ugyanolyan vagyok, mint bárki más. Én a tornában vagyok jó, van, aki jó orvos vagy ügyvéd, s ha valaki a saját munkakörében ki tudja hozni magából a maximumot, ugyanannyit ér, mint ha olimpiát nyerne.
Említette a párját, Gál Máriát. A magyar lapok arról számoltak be, hogy esküvőt terveznek, és gyermekre vágynak.
Ez még a jövő terve, a páromnak is nagyon sok az elfoglaltsága, ezáltal nem biztos, hogy mi most össze szeretnénk csapni egy esküvőt, de szeretném, ha a közeljövőben a feleségem lenne.
Ő tékvandós. Jót tesz egy párkapcsolatnak, ha mindketten sportolók?
Úgy gondolom, hogy igen. Nagyon nagy támaszom, sokat segített és támogatott a felkészülések alatt. Mivel több mint három éve együtt vagyunk, nagyon jól tudja, mikor milyen passzban vagyok, és hogy kell hozzám szólnia. Nyilván azért tudott sokat segíteni, mert ő is sportoló, és megérti, mivel jár egy sportoló élete. Hogy ha nem megyek haza abban az időben, amikor szoktam, az nem azért van, mert nem akarok hazamenni, hanem azért, mert edzésen vagyok.
Az az érzése az embernek, hogy ön a megállapodottság szobra. Nem egy kicsapongó ember. Mit jelent egyáltalán Berki Krisztiánnak kirúgni a hámból?
Nem jellemző rám, hogy bulikba járjak, a sárga földig leigyam magam, sportolóként ez soha nem volt az életem része, és nem is lesz. Persze szoktam ünnepelni, szeretek a baráti társaságommal együtt lenni, ott néha alkoholt is fogyasztok mértékkel, mert másnap meg kell felelnem az edzésen. Odafigyelek magamra, de a gőzt is ki kell engedni, lazítani kell.
Győzelme után rokonszenves volt az a nyilatkozata, hogy a két hazai fiún nagyobb volt a nyomás, hiszen inkább mindenki arra hivatkozik, hogy a hazaiak voltak előnyben. Mindenben ilyen objektív? Mi, magyarok általában panaszkodunk, siránkozunk.
Igen, sajnos a magyarok többségére ez jellemző. Szerencsére nekem boldog az életem, s nem azért, mert olimpiai bajnok lettem: előtte is boldog voltam. Talán a sportnak köszönhetően tudom becsülni a mindennapi dolgokat, ez visz pozitív irányba. No meg az is, hogy az eredményeimért megdolgoztam és megküzdöttem. S ami még fontos, hogy a családom mindvégig mellettem állt. Soha nem felejtettem el, honnan jöttem, pedig sokan, ha egy kicsit ismertebbek lesznek, ezt teszik.
Mennyire fontos a lólengésben ez az önre jellemző nyugalom?
A ló eléggé nyugodt szer, ha mondjuk, gyűrűs volnék, fel kellene húznom magam, hogy jobban tudjak erőlködni. Azért sem vagyok stresszelős, mert igen jó alvókával lettem megáldva, s verseny előtt, például most az olimpián is, a melegítőteremben majdnem egy órát aludtam.
Az edzőjével sem szokott nézeteltérésbe keveredni? Ő maga mondta, hogy »könnyű Berkivel tornázni...«
Azért előfordul, mint a jó házasságban is. Mi már tizenkilenc éve dolgozunk együtt, vakon bízom benne, megteszem, amit kér. Másképp nem is működne. Persze akadtak összezördülések, meg nyilván lesznek is. De ezeken túl kell lépni, s ha egy jó gyakorlatot csinálok, akkor mindenki boldog.
Mikor lesz Berki-elem?
Mostanában egyre többet kapom ezt a kérdést, egyelőre nem tudok rá válaszolni. Nehéz új elemeket kitalálni. Természetesen van tervben több, amiből valamelyik Berki-elem lehetne. Ha lesz ilyen, azt a jövő év folyamán bemutatom, s ha a nemzetközi szövetség is elismeri, akkor elmondhatjuk, hogy ez az.
Annak idején a tornáért feláldozta az iskolát is. Időközben, mint mondta, megtanult mérlegelni.
Igen, az elmúlt két hónapban sokat gondolkoztam a jövőmön, szeretnék a riói olimpiáig kitartani, de addig jó lenne valamilyen tanulmányokat folytatni. Testnevelő tanári szakon kezdtem Egerben, időhiány és a távolság miatt nem tudtam befejezni. Most jelentkeztem egy sportedzői tanfolyamra, májusban kapok tornaedzői képesítést. Aztán szeretnék kommunikációt és nyelveket tanulni. Vannak tervek, talán a következő négy évben a tanulásra is oda lehet figyelni, mert eddig csak a tornára tudtam koncentrálni.
Napi hány óra van ebben az olimpiai győzelemben?
Naponta két edzésem van, ez heti tízet jelent, egy tréning három órát tart, ez hetente harminc óra. Ha lebontom a huszonhárom éves pályafutásomra, úgy nem kevés.
A torna egyébként sem könnyű sportág.
Hát nem! Meg elég veszélyes is, meg lehet sérülni, ha valaki nem megfelelő komolysággal végzi az edzéseket.
A karácsonyi ajándékot előre megkapta az olimpiai győzelemmel. Ezt aligha lehet felülmúlni.
De lehet, azzal, ha Rióban ott lehetnék. Az lenne a pont az i betűn. Az idén nekem sok mindenből kijutott, nagyon jó évet zárhatok.
Hogyan telik a karácsony Berkiéknél?
Úgy szoktuk, hogy szenteste otthon vagyunk a párommal, első ünnepen az egyik, másnap a másik családnál. Mindenki örül, ráadásul így három napon keresztül zajlik az ajándékozás.
Mit szeret jobban, adni vagy kapni?
Mindkettő fontos, de az, amikor látom mások szemében a csillogást – s itt nemcsak a karácsonyra gondolok, hanem arra is, amikor jótékonykodhat egy kicsit az ember, pár száz forintot odaad egy hajléktalannak, hogy meglegyen az aznapi étele –, az igen jó érzés. Én nagyon sokat kaptam az élettől, és szeretném ezt viszonozni mindenkinek.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.