Nem érdemes a cseh nyugdíjra várni

Tisztelt szerkesztőség!
Tudom, már egyszer írtak arról, hogy a cseh állam mégsem egészíti ki azoknak a szlovák állampolgároknak a nyugdíját, akik a közös állam idején Csehországban dolgoztak. De nemrég hallottam, hogy van valami változás, mert a cseh alkotmánybíróság egy ilyen nyugdíjas javára döntött. Akkor most várhatjuk mi, Szlovákiában élő nyugdíjasok is, hogy a Csehországban ledolgozott éveink szerint kapunk valami emelést? Kérem, írják meg, hol kell ezt kérvényezni. Tisztelettel: T. András, Nagykapos

Nem érdemes a cseh nyugdíjra várni
Sajnos, arra, hogy olyan nyugdíjuk legyen, mint a csehországi kortársaiknak, hiába várnak a szlovák állampolgárok. Igaz, hogy a cseh alkotmánybíróság egy volt mozdonyvezető, Karel Holubec ügyében úgy döntött, hogy bár a Csehszlovák Államvasutak alkalmazottjaként annak idején Pozsonyban dolgozott, ugyanolyan nyugdíj illeti meg, mint azokat, akik a cseh országrészben dolgoztak. Ügyét most újratárgyalja az illetékes bíróság, de nagyon valószínű, hogy az ítélet újra elutasító lesz, mert a cseh parlament azóta már megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a nyugdíjak kompenzációját befejezték. Akinek jóváhagyták a kiegészítést, az nem veszíti el, de kérvényezni már nem lehet.
A probléma abból adódott, hogy a két országrész különválásakor a cseh fizetések és ebből eredően a nyugdíjak is jóval magasabbak voltak, mint a szlovákiaiak. Mivel a politikai megállapodások szerint mindenki onnan kapta a nyugdíját, ahol dolgozott, a szlovák országrészben vagy szlovák cégeknek dolgozó csehek rosszabbul jártak volna. Az ő kárpótlásukra találták ki a nyugdíj-kiegészítést, amelyet Csehországnak az EU-ba való belépéséig, 2004. május elsejéig lehetett kérni, de egy Marie Landtová nevű hölgy ügye egészen tavalyig elhúzódott. Miután többször is elutasították, a cseh legfelsőbb bírósághoz fordult, az pedig kikérte az Európai Bíróság véleményét. A testület olyan határozatot hozott, hogy ha egy esetben megítélik a nyugdíj-kiegészítést, akkor az másoknak is jár, akik hasonló feltételekkel dolgoztak, függetlenül attól, melyik állam polgárai jelenleg, egyébként a juttatás diszkriminatív. Ha a cseh állam ehhez tartaná magát, ki kellene egészítenie minden olyan szlovák, orosz, lengyel stb. állampolgár nyugdíját, aki valaha Csehországban dolgozott. Sőt Szlovákia esetében úgy szólt a döntés, hogy a nyugdíj-kiegészítés megilletne mindenkit, aki a közös állam idején a szlovák országrészben, szlovák cégnél dolgozott. A cseh hatóságok nyilván ezt szerették volna megelőzni, így Landtová keresetét a bíróság elutasította.
Érthető, hogy Csehország ódzkodott a tömeges nyugdíj-kiegészítésektől, hiszen több százmilliárd koronájába kerülnének. Ezért is döntött úgy, hogy ezt a lehetőséget egyszer s mindenkorra mindenki számára megszünteti. Még nem tudjuk, hogyan fog dönteni a bíróság Karel Holubec ügyében, de ha neki esetleg megítélik is a nyugdíjemelést, kétséges, hogy a szlovák állampolgárok is sikerrel járnának.

***
Tisztelt Szerkesztőség!
A Pátria rádió egyik nyári adásában ejtettek szót a második világháborúban elesetteknek a hadiárvák javára való kárpótlásáról. Azt szeretném tudni, elfogadta-e a szlovák parlament ezt a törvényt; ha igen, milyen feltételekkel, és milyen okmányok szükségeltetnek ahhoz, hogy benyújtsuk kérvényünket, s milyen hivatalba?
Jelige: Jár a kárpótlás?

Még nem kárpótolják a hadiárvákat
A hadiárvák kárpótlására vonatkozó törvényt a Smer képviselői nyújtották be 2011. szeptember 19-én, egyelőre még nem szavazott róla a parlament. Az elképzelés szerint egyszeri anyagi juttatásban részesülnének mindazok, akik 1939 és 1945 között a csehszlovák vagy a szövetséges hadseregben harcoltak, részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, vagy akiknek valamelyik szülője a háborúban vesztette életét. Az utóbbi kitétel újdonság, Szlovákiában eddig még soha nem kaptak kárpótlást a hadiárvák, akiknek a társadalmi érvényesülését igencsak megnehezítette szüleik elvesztése. A törvényjavaslat szerint 2655,52 eurót kapnának azok, akiknek az egyik szülője, és 3983,27 eurót azok, akiknek mindkettő elesett a háborúban.
Az eddigi gyakorlattól eltérően kárpótlást kaphatnának azok is, akik kevesebb mint két hónapig harcoltak a szlovák nemzeti felkelésben – nekik 1327,76 euró járna. Azok a veteránok, akik legalább egy évig harcoltak a csehszlovák vagy valamelyik szövetséges hadseregben, 2655,52 eurót kapnának, és minden további hónapért plusz 19,92 eurót. A veteránok özvegyét az összeg fele illetné meg, ha házastársuk már a háború után hunyt el, de ha a harctéren érte a halál, a teljes kárpótlás járna nekik. A felsorolt új kárpótlásokért csak azok folyamodhatnának, akik az eddigi törvények szerint még nem részesültek kárpótlásban. A törvényjavaslat szerint 2012 végéig lehet igényelni a pénzt, feltehetően az igazságügyi minisztériumban, de ezt majd a jogszabály elfogadását követően pontosítják.

***
Tisztelt szerkesztőség!
Valamikor több darab földünk volt, az egyik 8, a másik 30 ár. Mivel a házunkhoz nem volt föld, a szövetkezet csak úgy nagyobbította a telket, hogyha a 30 árat beültettem vesszővel, úgyhogy akkor a földet meg kellett fizetni. És átadtam a fiamnak; az lett a vége, érdeklődött: jutányos áron megvenné. A kommunisták akkoriban úgy mondták, hogy ha valaki 10 évig az elhagyott földet dolgozza, övé a föld. Én már a 88. évet taposom, és szeretném, ha a fiamra valamit tudnék hagyni. Az a föld valamikor az úrbéres gazdaközösségé volt, azok kitelepültek Magyarországra, úgyhogy a községtől van egy hivatalos papír. Kérem, értesítsenek.
Tisztelettel N. István

Úrbéres földet nehéz vásárolni!
Nem egészen érthető a levele, de ha jól sejtem, a fia meg szeretné vásárolni azt a földet, amely most az úrbéres gazdaközösségé. Az úrbéres közösségeket a 181/1995-ös törvény alapján az erdészeti hivatalok tartják nyilván, itt tud utánanézni, kik a föld tulajdonosai. Mivel az úrbéresek által birtokolt föld nem a közösségé, hanem az egyes tagok osztatlan résztulajdona, az eladáshoz a polgári törvénykönyv értelmében minden egyes tag belegyezése szükséges. Ezért olyan nehéz úrbéri földet vásárolni, mert az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha minden egyes tulajdonos közjegyző előtt aláírja. Járhatóbb út, ha bérlik tőlük a földet, és tízévi jóhiszemű használat után az úrbéres gazdaközösség beleegyezésével megvásárolják. A két dolog között annyi a különbség, hogy tízévi használat után már kisajátításról van szó, és csak önökön múlik, milyen feltételekben állapodnak meg. Érdemes azonban ebben az esetben is előre tisztázni az úrbéresek álláspontját, mert ha csak egy is akad közöttük, aki a bíróságon megtámadja a kisajátítást, az új tulajdonost nem jegyzik be!

***
Tisztelt Vrabec Mária!
Egyedül nevelem kiskorú gyermekemet. A férjem hol küldi a gyermektartást, hol nem, de legtöbbször nem. Nekem nincs munkahelyem, és nem is találok, pedig már nem egy helyen voltam. Szociális segélyt nem kapok, mert nem vagyok rá jogosult, mivel a szüleimmel lakunk. 170 euróra emelték a gyermektartást, és abból kellene megélnünk, de ha azt sem kapom meg minden hónapban, akkor miből éljünk a két kiskorú gyermekemmel? Hiába, ha senki sem tesz semmit, az önkormányzat még csak munkát sem ad helyben. Kérem, derítse ki, hová mehetnék ebben az ügyben.
Egy nagyon szomorú anyuka

A gyermektartás elmulasztása bűncselekmény
A gyermektartás fizetésének kötelezettsége alól semmilyen körülmény, még a munkanélküliség sem menti fel a volt házastársat. Minden esetben fizetnie kell a bíróság által megítélt tartásdíjat, legfeljebb a bíróságon kérheti, hogy a minimálisra csökkentsék az összeget; ez idén 26 euró. Ha egyáltalán nem vagy rendszertelenül fizet, önnek ezt elsősorban vele kell rendeznie, akár a hatóságok segítségével is.
Ha férje az elmúlt két év folyamán legalább három hónapig nem fizette a tartásdíjat, vagy csak részben fizette azt az összeget, amelyre a bíróság a váláskor kötelezte, önnek az első lehetősége az, hogy végrehajtóhoz fordul. A személyazonossági igazolványát, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermektartás összegéről szóló bírósági végzést kell magával vinnie, és kezdeményeznie, hogy volt férjétől hajtsák be a tartozását. A többit a végrehajtó elintézi – bírósági utasításra a férj fizetéséből fogják le a tartásdíját, vagy a vagyonát foglalják le.
Ha a végrehajtás legalább három hónapja folyamatban van, és ön még mindig nem kapja a tartásdíjat, a helyileg illetékes szociális és családügyi hivatalban kérheti póttartásdíj folyósítását. Ehhez szükséges a végrehajtótól kapott igazolás, az ön jövedelmének kimutatása és arról szóló igazolás, hogy a gyermek rendesen látogatja az iskolát. Az állam által folyósított póttartásdíjra ön akkor jogosult, ha jövedelme nem haladja meg a létminimum 2,2-szeresét – vagyis 417,62 eurót. Az állam által folyósított póttartásdíj nem lehet több, mint a gyermekre meghatározott létminimum 1,2-szerese, azaz 103,98 euró. Ha az apa csak részben képes fizetni a tartásdíjat, akkor a póttartásdíj az általa folyósított összeg és a maximális állami juttatás közti különbözetnek felel meg.
A tartásdíj fizetését elmulasztó apa ellen a rendőrségen is feljelentést tehet. Ennek alapján az adóst először felszólítják kötelessége teljesítésére, ha pedig nem reagál, bevonhatják a gépkocsi-vezetői jogosítványát, bírságot róhatnak ki rá, sőt vádat is emelhetnek ellene gyermektartási kötelezettség elmulasztása miatt. Ha a tartásdíjat két éven belül legalább három hónapig nem fizette, vagy az elmúl két évben már elítélték ugyanezért a bűncselekményért, kétéves börtönbüntetés róható ki rá.

***
Tisztelt Szerkesztőség!
Egy magyarországi rokonom életbiztosításának a kedvezményezettje voltam. Ő már meghalt, az összeget (1700 euró) meg is kaptam, a Szlovák Takarékpénztárba utalta a magyar biztosító. Ebből a pénzből kellett őt eltemetnem és kell majd síremléket állíttatnom. Utóbbi még nem történt meg, nemrég hunyt el. Kérdésem: kell-e adót fizetnem ebből az összegből, illetve maradékából, hiszen ha a síremléket elkészíttetem, alig marad valami belőle.
B. B. Oros

Adómentes életbiztosítás
Amint az országos adóigazgatóságon megtudtuk, a Magyarország és Szlovákia közti adóegyezmény értelmében adózási kérdésekben mindig a fogadó fél törvényei szerint járnak el. Erre az esetre az 595/2003-as, jövedelemadóról szóló szlovákiai törvény 9. paragrafusának 2. bekezdése vonatkozik, amely szerint az életbiztosítást kötő személy halála után az összeg kifizetése adómentes. Kivételt csak a bizonyos kor elérése után a biztosítást kötő személynek kifizetett összeg, valamint a kiegészítő nyugdíjbiztosítás képez. Önnek mint kedvezményezettnek a rokona életbiztosításából származó jövedelmet nem kell feltüntetnie az adóbevallásában, és adót sem kell utána fizetnie.