Mezítlábas szent a mának

A nyolcszáz évvel ezelőtti idők aranyifjainak élvonalába tartozott. Tékozló fiú, aki mellett egyetlen szép lány sem volt biztonságban. Zabolátlan, gazdag ifjú, akit édesanyja francia származása miatt kis franciának, Francescónak becéztek – Assisi Szent Ferenc.
Virtuskodásból hadba vonul Perugia ellen, fogságba esik, s egy esztendő elmúltával sebesülten, teljesen más emberként tér haza: testileg legyengülve, lelkileg felvértezve. Nemsokára szakít addigi életmódjával, s gazdag családja tiltakozása ellenére koldusruhába bújik, leveti saruját, és Istenről prédikál a körülötte sokasodó barátoknak, híveknek – a madaraknak is a legenda szerint. És egyre több követője akad. Elvonulva élnek, testvérekként, szegénységben, szeretetben. A pápától hamarosan engedélyt kapnak a rendalapításra: így jön létre a világ egyik legelterjedtebb, legismertebb rendje, a ferenceseké. Majd amikor Klára, Ferenc egykori szerelme – legalábbis ezt állítja a legenda egy változata – is bebocsátást kér közéjük, női rend is létesül, a klarisszáké.
A ferencesek hamarosan eljutnak Európa minden országába, de keletre és a délre, afrikai tájakra is csoportok indulnak. Ferenc is sokfelé megfordul, még a török szultánnak is prédikál. Utazásai során azonban megbetegszik, vissza kell térnie. Verna hegyén él, imádkozás közben stigmák jelennek meg rajta. Halála előtt hazaszállítják Assisibe. Alig negyvenévesen távozik a világból, s két évvel halála után IX. Gergely pápa szentté nyilvánítja.
A mesébe illő, csodás történet musicalre átírva a pozsonyi Új Színpad utolsó bemutatójaként elevenedett meg az évad végén. A vallásos hőst az általam látott előadásban (kettős szereposztás) Kamil Mikulčík személyesítette meg, a szűzi szépségű Klárát pedig Jana Lieskovská. Fontos szerep hárult a hű társat, Leó testvért alakító Martin Rovňákra és a koldusbőrbe bújt Stanislav Králra is. Nagy tapsot kapott a fekete lovag, Štefan Hundža, de Ferenc édesanyjaként Jana Valocká is. Az egyéni teljesítményeket azonban talán felesleges is egy ilyen nagyszabású vállalkozás esetében sorban értékelni, olyan vitathatatlan az előadás egészének monumentalitása, a részletekből táplálkozó, elsöprő erejű összhatás. A katarzist erősítik a magával ragadó, kifejező zene- és énekszámok, a lenyűgöző táncos jelenetek, a szegénységet, erényt, szeretetet és a negatív jellembeli tulajdonságokat, a gyűlöletet, kapzsiságot, bosszúszomjat megszemélyesítő epizódszereplők, a fényeffektusok által szinte életre kelt díszletek. Mindez a gazdagon díszített korhű kosztümökkel együtt szinte autentikus hatást kelt.
A rendező, Martin Kákoš többek között így vall a történelmi hőshöz és a korhoz való viszonyáról: „Mindig is csodáltam ezt a lázadó nőcsábászból megtért szentet. Ahogy keresi a saját útját, ahogy a buktatók ellenére képes a felemelkedésre. Rendkívüli téma ez a színház számára, már csak a kor miatt is – a sötét középkor, a nagy kegyetlenségek és a nagy gondolatok ütközőpontja, a csírázó reneszánsz születésének időszaka, a trubadúrok, keresztes hadjáratok, kupecek és a vallási misztika egymásba gyűrűző világa. S hogy miért éppen musical? Ferenc valamennyi életrajzírója kiemeli, hogy mennyire szeretett énekelni és táncolni: egész életében dalban dicsőítette Istent. Nehéz lett volna zene nélkül eljátszani az életét…
Assisi Szent Ferenc akár korunk hőse is lehetne. Egy olyan fiatalember, aki elutasítja a konvenciókat, és saját elképzeléseit követve megvalósítja céljait. Az Új Színpad musicaljének hívők és nem hívők számára egyaránt van üzenete, a színház szerelmesei pedig ezzel együtt igazi csemegéhez, maradó élményhez jutnak.