Talán ez, az Estendon zenekar által is megénekelt kérdés az, amely legtöbbször elhangzik a gombaszögi völgyben járva. A szlovákiai magyarok szinte már zsigereikben tudják, hogy július közepén mindenkinek Gombaszögre vezet az útja.
Ez a nyári tábor, újabban már inkább fesztivál, a legtöbb szlovákiai magyart megmozgató esemény. Egész keletről és nyugatról eljönnek ide az emberek, hogy egy hétig „gombamámorban” ússzanak, és minden reggel gyönyörű kilátásra ébredhessenek. Idén sem volt ez másképp, azonban valami mégis más volt. Valami hiányzott. A bőség zavara nem mindig jó, főleg, ha az a valami a bőségbe nem fér bele. A táborozók legnagyobb része inkább fesztiválozó, nem pedig a panelbeszélgetések miatt érkezik. Ezek a beszélgetések szükségesek, azonban nem mindegyik. Egy kívülállónak is furának tűnhet, ha egy szűk réteg egymásnak, egymásról cserél eszmét. De gondoljunk most inkább a bőség zavarára pozitívan, úgy, mint rengeteg lehetőségre. Idén több új pompás helyszínnel bővült a tábor. Ilyen például a Folkszöglet, amelyben mindegyik nap hajnalig húzták a hegedűt és ropták a táncot. Olyan volt ez a helyszín, mint a tábor szíve, megállás nélkül dobogott.
Ha már az elején indulást, utakat emlegettem, Gombaszög elindult a zöld úton is. A portán regisztrációkor kompakt hamutartókkal látták el a résztvevőket, minden reggel volt szemétszedés, plusz több, praktikus tanácsokkal teli előadás a hulladékmentes, környezetkímélő életmódról. Ez a kezdeményezés annyira hatásos volt, hogy a legvadabb partiarcok is csak a saját kis hamutartójukba dobták a csikket, sőt sokan csak úgy felszedték a szemetet, ha láttak. A vécés nénik pedig olyan odafigyeléssel, lelkiismerettel takarították az illemhelyeket, hogy már-már mosolyt csaltak az arcokra. Gombaszög sokat változott, formálódott az évek során, de az együttlét szeretete, a nyitottság, az örök. Itt különböző emberi utak keresztezik egymást, sokszor örökre. Ez a völgy a találkozások színhelye, emberi találkozásoké, nézeteké, ízléseké. Itt minden nézet, ízlés és ember megfért, és a jövőben is meg kell, hogy férjen egymás mellett, békességben, tisztességben. Ami pedig a zenei ízlést illeti, idén tényleg senki sem panaszkodhatott, hiszen mindenből volt egy kicsi. A szervezők önkéntes alapon szívüket-lelküket kiteszik azért, hogy minden a helyén legyen és működjön.
Sok-sok év, azonban valamiben mégis az idei tábor volt az első, hiszen eddig még nem látogatott el az eseményre egyik elnökünk sem, nem úgy, mint Zuzana Čaputová, aki mosolyával bearanyozta a tájat. Láthatta, hogy mi, szlovákai magyarok nyüzsgünk, sokan vagyunk. Ha valaki beleszeretett ebbe a helyszínbe, nem kell csüggednie, hiszen év közben is ellátogathat ide, a barlang nyitva áll. Aki teheti, az minden évben harapjon egy kicsit a gombaszögi levegőből.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.