Magyar győztes az első játékokon

Theodosius római császár 391-ben halálos csapást mért az olümpiai játékokra. Rendeletben betiltotta a pogány istentisztelet valamennyi formáját, semmiféle pogány rítust, vallási szertartást nem volt szabad tovább végezni, s emiatt a görög sportversenyek is megszűntek.

Több mint másfél ezer évvel később, 1894. június 23-án született döntés arról, hogy hagyományukat újjáélesztik. Pierre de Coubertin báró, francia pedagógus, történész a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Coubertin már a Sorbonne diákjaként az antik görög játékokkal kapcsolatos régészeti kutatások hatására (a német Ernst Curtius akkoriban tárta fel Olümpia romjait) arról álmodott, hogy felélesztik az egykori nagyszabású sportrendezvényeket, s majd az egész világ fiataljai részt vesznek rajtuk. Meggyőződése volt: a sport ideális eszköz arra, hogy az egész emberiséget átformálja a test, a lélek, és a szellem egységében.

Az olimpiai játékok az egész világot szolgálják – ez volt Coubertin elképzelése, s ezért hívta egybe a világ sportvezetőit, s ezért hozták létre a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek első elnöke a görög Vikélasz lett. Az ülésen kiválasztották azokat a sportágakat, amelyek „olimpiai” illetőséget kapnak, s lefektették az első szabályokat.

Az első újkori játékoknak 1896 áprilisában az olimpia bölcsője, Görögország adott otthont. Athénban, az antik szellemben épült új stadionban I. György király 60 ezer néző előtt nyitotta meg a versenyeket, amelyeken nagyrészt görögök indultak, a 280 részvevő közül 230 volt a hazai. Az első győztes mégis egy amerikai lett – s a legsikeresebb nemzet is az Egyesült Államok –: a hármasugró Brandan Connolly, aki érkezése után tudta meg, hogy még aznap versenyeznie kell. 13,71 m-es eredménnyel nyert, később magasugrásban második, távolban harmadik lett. A játékok programján kilenc sportágban – vívás, súlyemelés, atlétika, kerékpár, birkózás, sportlövészet, tenisz, úszás és torna – 43 versenyszám szerepelt. A rossz időjárás miatt az evező- és a vitorlásversenyeket nem tudták megtartani, s a kevés részvevő miatt elmaradt a krikett- és a labdarúgótorna is. A játékokon csak amatőrök indulhattak, női indulót csak a II., párizsi olimpiától jegyeznek – golfban és teniszben.

A győztesek az olajágon kívül elismerő oklevelet és ezüstérmet kaptak, a második helyezetteknek pedig babérkoszorú és bronzérem volt a jutalmuk. Magyar győztese is volt az athéni olimpiának: az úszó Hajós Alfréd a 100 és 1200 m-es gyorsúszásban is nyert a Pireuszi-öböl jéghideg vizében. A 800 m-es futásban pedig Dáni Nándor második lett.