Hová tűntek a ledolgozott évek?

Betegségem miatt le vagyok százalékolva, 157 €-t kapok, de még az 1970 és 1973 közötti időszak hiányzik nekem, amelyet brigádosként dolgoztam a nagytárkányi gazdaságban. Elmentem Királyhelmecre az archívumba igazolásért, de csak egy üres nyomtatványt kaptam, hogy kérjem ki Bártfáról. A mai napon, 10 hónap után kaptam egy levelet, hogy ők nem találják sehol, nem vagyok nyilvántartva. Ez csak azért furcsa nekem, mert akikkel együtt dolgoztam, azok két éve még ki tudták venni Helmecen a papírt. Nem értem, hová tűnhetett. Nagyon megköszönném, ha tudnának nekem segíteni.
Jelige: Elveszett évek

Hová tűntek a ledolgozott évek?
A ledolgozott éveket a szociális biztosító tartja nyilván, mert a munkáltatók ennek az intézménynek a számlájára utalják át az alkalmazottak nyugdíjbiztosítását. Ez érvényes azokra a vállalkozókra is, akik fizetik a nyugdíjbiztosítást. Azoknak sem kell maguknak kutakodniuk, akik még a szocializmus idején a volt Csehszlovákiában dolgoztak, és a munkahelyük azóta megszűnt. Amint a szociális biztosító kommunikációs osztályának munkatársától, Marián Škotkától megtudtuk, a biztosító kötelessége a nyugdíjat kérvényező személy ledolgozott éveit és a járadék kiszámításának alapjául szolgáló keresetet bizonyító iratoknak a megkeresése.
„Ha bizonyos, a kérvényező által feltüntetett időszakok és keresetek nem bizonyítottak, első lépésként kikérjük az adott személy nyilvántartási lapját a volt munkáltatótól vagy a jogutódjától. Ha ilyen nem létezik, megtudjuk, melyik levéltár vagy más intézmény tárolja a megszűnt cég iratait, és onnan kérjük ki az archivált fizetési okmányokat. A szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában utánanézünk, fizette-e valaki az adott személy nevében a nyugdíj- és táppénzbiztosítást, valamint hogy a biztosító az adott években fizetett-e neki táppénzt. Harmadik lehetőségként magától a nyugdíjat igénylő személytől is elkérünk minden olyan okmányt – fizetési szalagot, munkaszerződést, fizetésről szóló határozatot stb. –, amellyel igazolni tudja munkaviszonyát és keresetét” – sorolta a lépéseket Marián Škotka. Ha a nyugdíjra igényt tartó személy még a kérvény benyújtása előtt szeretné begyűjteni a hiányzó iratokat, de a volt munkáltatója már nem létezik, a szociális biztosítónál tájékozódhat a cég jogutódja vagy az iratait tároló levéltár felől.
A leveléből nem világos, hogy most az öregségi vagy még a rokkantsági nyugdíját intézi. Az utóbbi megítélésének is feltétele bizonyos számú ledolgozott év; ez attól függ, hogy a kérvényezőt melyik évben százalékolták le, és hány éves volt akkor. Mivel önnek megítélték a rokkantnyugdíjat, ezt a feltételt valószínűleg teljesítette, az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor viszont minden ledolgozott évnek jelentősége van.
Elsősorban azt kellene tisztázni, milyen minőségben dolgozott a nagytárkányi gazdaságban: hivatalosan is idénymunka volt-e (a szlovákiai magyarok közt elterjedt brigádmunka szó többnyire ezt jelenti), vagy csak egymás között nevezték annak. A szociális biztosító szerint az idénymunkára nem vonatkozott a nyugdíjbiztosítás, ezért ezt az időt nem is számítják a ledolgozott évekbe. Ha mégis munkaviszony volt, és mások, akikkel együtt dolgozott, ezt bizonyítani tudták, akkor az ön nyilvántartási lapjának is ott kell lennie, ahol az övék volt. Meglehet, hogy a nyilvántartási lapja mégis elkallódott; ebben az esetben otthon nézzen utána a régi fizetési szalagoknak, szerződésnek stb. A valóban ledolgozott éveknek valahol biztosan nyomuk van, az ön esetében csak az a kérdés, hogy fizették-e 1970 és 1973 között önre a nyugdíjbiztosítást. Ha nem, akkor a nyugdíja kiszámításakor sem veszik figyelembe ezt az időszakot.

*******

Magánvállalkozó vagyok. 2010. július 1-jétől önként fizetem a szociális biztosítást. Idén január elején kaptam egy felszólítást, hogy visszamenőleg fizessek be 654 eurót, mert múlt év júliusától kötelező biztosításba soroltak át. A biztosítónál bemutattam a számlákat, hogy rendesen fizettem minden hónapban. Kértem, hogy írják jóvá az új számlaszámra az összeget a régi számláról, de azt mondták, hogy újból be kell fizetnem. Kérdésem: kötelesek voltunk újból befizetni az összeget, a biztosítónak nem kellett volna idejében értesítenie bennünket a számlaszámváltozásról?
Tisztelettel: G. E.

Nem írják jóvá, nem adják vissza
A törvény szerint a biztosítónak van igaza, mégpedig azért, mert az önkéntes és a kötelező biztosítás két különböző jogviszony. Ön nem írt részleteket, de valószínűleg 2010-ben kezdett vállalkozni, és ezért abban az évben még nem kellett kötelező biztosítást fizetnie: hiszen nem volt adóalapja, amelyből az összegét meghatározhatták volna. Ez csak 2011 júliusában következett be – a 2010. évre vonatkozó adóbevallása alapján. A biztosítási jogviszony bejelentés alapján keletkezik és szűnik meg, vagyis ahogy ön bejelentkezett az önkéntes biztosításra, meg is kellett volna szüntetnie azt, és bejelentkeznie a kötelező biztosításra.
Ezt nem tette meg, tovább fizette az önkéntes biztosítást, amire a törvény nem kötelezte, tehát a biztosító úgy tekinti, hogy ez az ön döntése volt. Ha valaki egyszer bejelentkezik az önkéntes biztosításra, akkor a kivetési alapot ugyan maga határozhatja meg, de a kijelentkezésig köteles fizetni a biztosítást. Ezt a pénzt nem fogja visszakapni és nem utalják át a másik számlájára akkor sem, ha időközben kötelező biztosítása lett, mert a kettőnek a törvény szerint nincs köze egymáshoz. Viszont ha az adóbevallása alapján kiszámított biztosítást nem fizette be, azt jogosan követelik, még akkor is, ha nem jelentkezett be kötelező biztosításra, mert az adóhivataltól a szociális biztosító megkapta a jövedelem alapján kiszámított kivetési alapját.
A biztosítási jogviszony változására a szociális biztosító nem figyelmezteti az ügyfeleit. Erre mindenkinek magának kell ügyelnie; az, hogy nem ismerte a vonatkozó törvényt, senkit sem ment fel a kötelezettségei alól.
sA félreértések elkerülése és a befizetések pontos azonosítása végett 2010. március 1-jétől a szociális biztosítónak fizetett járulékok esetében, akár csekken, akár banki átutalással (trvalý príkaz) történik, fel kell tüntetni az ún. befizetési azonosítót (variabilný symbol) és a speciális azonosítót (špecifický symbol). A biztosító erről sem értesíti írásban az ügyfeleket, viszont a kötelezettség elmulasztásáért havonta 3,32 eurótól 16,60 euróig terjedő, legfeljebb 16 596 eurós büntetést szabhat ki.
Az ügyfél befizetési azonosítóját a biztosító adja meg írásban, legkésőbb nyolc nappal azután, hogy a biztosított személyt nyilvántartásba veszi. A speciális azonosító azt az időszakot tünteti fel, amelyre befizetjük az összeget. A szociális járulékokat (nyugdíj-, betegbiztosítás, munkanélküliségi biztosítás, önkéntes biztosítások) mindig utólag, vagyis az előző hónapra fizetjük folyó hónap nyolcadikáig. Vagyis ha május nyolcadikáig befizetjük az áprilisra vonatkozó összeget, akkor a specifikus azonosító 042012. Ha viszont a bankszámlánkról utaljuk a biztosítást, akkor a speciális azonosító mindig 88. Külön azonosítószám jelzi azt is, hogy befizetésről, bírságról vagy késedelmi kamatról van-e szó; erről pontos tájékoztatást a szociális biztosító fiókjaiban adnak.