<p>Minden élő szervezet alapvető igénye a táplálék és a víz felvétele. Az alapvető tápanyagok, mint a fehérjék, cukrok, zsírok, ásványi anyagok, vitaminok biztosítják az állat fejlődését, szervezetének jó működését. Minden szervezet egyéni, ezért táplálékigényük is különböző. Más mennyiségű és összetételű táplálékot igényel egy kistermetű kutya (pl. a csivava), mint a nagytermetű (pl. a német dog).</p>
Más igénye van egy panelház foteljében heverő öreg ebnek, mint egy vadászkutyának, amely vadászatokra jár. Úgyszintén egész másként kell etetni a vemhes vagy szoptató szukát, a fejlődésben lévő nagy fajtájú kölyökkutyát. Logikus, hogy a nagytermetű több táplálékot kap, mint a kistermetű, de az egyes anyagok aránya is nagyon fontos.
Ha rosszul tápláljuk
A meg nem felelő táplálék vagy túltáplálás komoly egészségi következményekkel járhat. Fontos, hogy kutyánkat ne etessük ételmaradékainkkal, füstölt húsokkal, mert ezek sok sót, fűszert és zsírt tartalmaznak. Gyakran heveny gyomor- és bélgyulladást (gastroenteritis) okoznak, amely hasmenéssel, hányással vagy étvágytalansággal jár. Komolyabb eset, ha a kutyánk hasnyálmirigye gyullad be (pancreatitis): ilyenkor az állat el is pusztulhat. Alkalmatlan táplálékok az édességek (a sok szacharid), csokoládé (a teobromin alkaloidtartalma miatt), sós ínyencségek, sőt a mazsola is mérgező lehet a kutyára nézve, veseelégtelenséghez vezethet. Ne etessük baromfi vagy házinyúl csontjaival se, melyek rágáskor éles részecskékre hasadnak, s ezek aztán befúródhatnak a szájüregben, a nyelőcsőbe vagy a vékonybélbe. Így komoly problémát okozhatnak, némely esetekben műtéttel kell őket eltávolítani. A kutya széklete a csontoktól gyakran túlságosan besűrűsödik, és béldugulás keletkezik. Enyhe lefolyású esetekben hashajtó (pl. duphalac), súlyosabbakban paraffinos beöntés segíthet. Ha az utóbbi is sikertelen, a bélben összesűrűsödött székletet műtétileg kell eltávolítani. Egyes kutyák számára nem megfelelő táplálék a tehéntej, mivel nem tudják megemészteni a laktózt, és ez hasmenéshez vezethet.
Túltáplálás esetén, amikor táplálékfelvétel aránytalanul nagyobb az energialeadásnál, az állat elhízik. Ilyenkor érzékenyebbé válik egyes betegségekre (cukorbaj, hasnyálmirigy-gyulladás). Egyes betegségek lefolyása is súlyosabb a kövér állatoknál (szívbetegség és számos ortopédiai jellegű baj). Ezért nagyon fontos a táplálék mértékletes adagolása.
Mennyiség és minőség
A tápláléknak a mennyiségén kívül a minősége is fontos. A kutyatápszereket két csoportba oszthatjuk: az iparilag és az otthon előállítottakra. Az előbbiek közé tartozik a granulált és a konzerv-kutyaeledel. A granulált tápszereknek a konzervekkel szemben az az előnyük, hogy kemények, ezért segítenek a foglepedék eltávolításában, jobb a minőségük, és a kutya tálacskáját sem piszkítják be. Az egyes granulált eledelek között azonban nagy különbségek lehetnek, ezért inkább a drágább, de jó minőségűeket ajánlom megvételre, amelyeket elismert külföldi gyártók állítanak elő. A nagy külföldi cégek hatalmas összegeket áldoznak a különböző igényű ebek (kis- vagy nagytermetű, kölyök- vagy öreg kutya stb.) szükségleteihez való alkalmazkodásra. Ezeknek a kívánalmaknak a figyelembevételével keverik a tápot. Olyan kutyaeledelek is vannak a piacon, melyek segítenek némely betegségek, állapotok leküzdésében, mint pl. a vese- vagy májelégtelenség, cukorbaj, elhízás.
Főtt vagy nyers táp?
A másik csoport a házilag előállított eledeleké, melyeket maga a kutya gazdája készít el. Előnyük, hogy a gazdi tudja, milyen nyersanyagokat használt fel, de tény az is, hogy az ideális mennyiségű és minőségű táplálék készítése otthon elég nehéz. A kutya etetésére különféle húsfajtákat használunk, továbbá rizst, zabpelyhet, tojást, túrót, répát. Mindezt főtt állapotban.
A házi főtt táplálék egyes specifikus esetekben előnyösebb lehet az iparilag előállított tápokkal szemben, főleg allergia esetén.
Ha a házilag készített eledelhez ragaszkodunk, nagyon ajánlatos a témában járatos szakemberhez fordulni.
Az utóbbi években a kutyatartók között elterjedt a BARF (bones and raw food) kutyatáplálási mód (nyers hús és csont, nyers zöldség, esetleg gyümölcs – mint a ragadozók szabad természetbeli táplálkozásában). A szakemberek a tudományos felmérések során nem állapítottak meg pozitív hatást az ilyen típusú táplálkozásban, ellenkezőleg: a BARF kiegyensúlyozatlan, és gyakran hiányzik belőle az A-,D-, E-vitamin, jód és más mikroelemek, sőt kevés kalciumot tartalmaz. A nyers húsban mikroorganizmusok lehetnek (Salmonella, Campylobakter vagy az Aujeszky-kór okozója), így kutyánkat megfertőzhetjük velük. Higiéniai okból is a főtt eledelt ajánlják a nyers táplálékkal szemben.
Mi a helyzet a kiskutyával?
Egészségi szempontból az egyik legfontosabb időszak a kölyökkor. A kölyökkutya táplálása eltér a többi csoportétól. A kiskutya emésztése gyorsabb, mint a felnőtté, ezért gyakrabban kell etetni, az anyaállattól való elválasztás után akár ötször naponta, később, kb. három hónapos korban négyszer, majd háromszor. Felnőtt kutyát elég kétszer, esetleg egyszer is.
Különleges csoportot képeznek a nagytestű kutyák (német juhász, labrador retriever, rottweiler) kölykei. Ezek a fajták felnőttkorukban 25 vagy több kilogrammot nyomnak, s a leghajlamosabbak a különböző ortopédiai betegségekre (csípőízületi diszplázia, oszteochondrózis), amelyek általában felnőttkorban jelentkeznek. Annak ellenére, hogy az említett a bajok örökletesek, helyes táplálással nagymértékben befolyásolni lehet őket. Kaphatók olyan tápszerek, amelyek készítésekor tekintettel vannak rájuk. Az alacsonyabb fehérjetartalomnak köszönhetően a nemi érés időszakában (6–8 hónapos korban) a kutya nem hízik el, nem lesz túlságosan izmos, és az ízületek nem lesznek túlterhelve. Az említett betegségek megelőzhetők, ha kölyökkutyánkat egészséges tenyészállományból választjuk ki, és jó minőségű tápokkal etetjük, olyanokkal, amelyeket a nagytestű fajták kölykei számára fejlesztettek ki.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.