<p>Nagyon szépen megkérem Önöket, ha tudnának valami információt adni arról, hogy lesz-e változás a beteggondozási segélyben. Ugyanis a beteget gondozók meg vannak csonkítva azzal, hogy a beteget gondozni kell, de a fizetésük a nyugdíjától függ.</p>
Ha egy euróval felemelik a nyugdíjamat, a gondozónak annyival kevesebbet adnak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas a különbözetet adja oda. Ez nem nyugdíjemelés. Azt szeretném tudni, mi különbség van a között a 80 százalékos beteg között, aki 370 eurót kap, és a között, aki 70 százalékos, és 300 eurót kap. Nem úgy kell gondozni, mind a kettőt? Nem tudom, kitől kellene erre választ kapni. 80 százalékos mozgáskorlátozott vagyok, 370 euró a nyugdíjam. Vannak olyanok, akik még az udvart gereblyézik, takarítanak, sőt még meszelnek is. Az én gondozóm 126 eurót kap, a néni gondozója 210 eurót, mivel a néni 290 euró nyugdíjat kap. Soha nem dolgozott, két gyereket nevelt, lóbálta a lábát. Én 35 évet ledolgoztam, és itt a különbség. Elnézést, de nem tudok belenyugodni, hogy ilyen a törvény.
Jelige: Egy elkeseredett mozgássérült
Akár bele tud nyugodni, akár nem, a törvény ilyen, és mint már sokszor leírtuk, a szabályok mindig általánosak, soha nincsenek, mert nem is lehetnek, tekintettel egyéni körülményekre. Ez nem azt jelenti, hogy igazságosak: a gondozói díj valóban nagyon alacsony ahhoz képest, milyen sok gonddal, teherrel jár egy idős, beteg ember ápolása.
A gondozói díj egy személy ápolása esetében a létminimum – 198,09 euró – 111,31 százaléka, azaz 220,52 euró. Ha a gondozott személy nyugdíja több, mint a létminimum 1,4-szerese – 277, 33 euró –, akkor a különbözetet levonják a gondozói díjból. Vagyis ha a gondozott személy 400 euró nyugdíjat kap, akkor ebből az összegből kivonják a 277, 33 eurót, és a kapott összeggel – 122,67 euró – csökkentik a 220,52 eurós gondozói díjat. Ebben a konkrét esetben a gondozónak 97,58 euró marad.
A gond az, hogy miközben a nyugdíjakat emelik, a létminimum már harmadik éve változatlan, és ennek következtében a gondozói díjak csökkennek. Azt, hogy mi a különbség a 80 százalékos és 70 százalékos rokkant között, ugyancsak táblázatokban határozzák meg, elvileg az önellátó képesség mértéke szerint. Sokan érezhetik joggal ezt is igazságtalannak, ilyenkor felülbírálást kell kérni a szociális biztosítótól.
A családi pótlék csak 25 éves korig jár
Egyetemista fiam májusban töltötte be 25. életévét, de még folytatja a tanulmányait, most negyedéves. Azt szeretném megkérdezni, hogy jár-e még utána a családi pótlék, és igényelhetem-e az adókedvezményt, amíg tanul. Ha nem, akkor automatikusan megszüntetik, vagy be kell valahol jelentenem?
Az ügyben a szociális és családügyi hivatalban érdeklődtünk. Jana Lukáčová, az intézmény igazgatójának irodavezetője úgy tájékoztatott, hogy a 23,52 eurós családi pótlékot a szülő addig kapja, amíg a gyermeke ellátatlan, vagyis iskolába, egyetemre-főiskolára jár, de legtovább annak 25 éves koráig. Vagyis ha még a tanulmányai folyamán betölti 25. életévét, utána a családi pótlék annak ellenére sem jár, hogy még tanul. Ugyanez vonatkozik az adóbónuszra is. Azt, hogy a gyermek betöltötte a 25. életévét, sehol sem kell jelenteni, a családügyi hivatal automatikusan megszünteti a járandóság folyósítását. Mivel a családi pótlékot az elmúlt hónapra fizetik, önök legutóbb májusban kapták meg az összeget.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.