Gyermekközpontú iskola Nyékvárkonyban

Az ország első magyar tannyelvű Waldorf-iskolája az egykori nyékvárkonyi bölcsőde épületében nyílik a 2012/13-as tanévben. A kezdeményezés hátterében a csallóközi szülők és pedagógusok Gyermekvilág Polgári Társulása áll, amely honlapján a jelentkezőlapot és a feltételeket is közzétette. Olyan szülők jelentkezését várják, akik 6–9 éves gyermeküket 2012. szeptember 1-jétől a Tündérrózsa Waldorf-iskolába szeretnék járatni. Bödők Károlyt, a társulás képviselőjét kérdeztük terveikről.
* Milyen igény szülte az iskola ötletét?
A történet elég egyszerű: gyermekünknek kerestünk iskolát Dunaszerdahelyen, amikor szólt egy ismerősünk, hogy menjünk el Győrbe, és nézzük meg a Waldorf-iskolát, érdemes. Átmentünk, és a gyermeknek megtetszett. Az első évet nem tudtuk megoldani, de másodikban már ott kezdett; pontosabban nem is Győrben, hanem a várostól 25 kilométernyire fekvő Győrsövényházán, ahová iskolabusszal utaznak a gyerekek. Eredetileg csak annyit tudtunk, hogy gyermekközpontú tanintézményről van szó, de most már konkrétan látjuk a hozadékát.
* Anélkül, hogy leszólnánk az önkormányzati iskolákat, valamiért elégedetlenek voltak velük?
Nem erről van szó, hanem mint említettem, a Waldorf-iskolatípus gyermekközpontú, a hagyományos pedig poroszos. Utóbbi a versenyzésre épül, ott pedig szabadabb a légkör, és az egység dominál, ahol nincs osztályozás, nincsenek könyvek, inkább a természet törvényeinek a megélése kerül központba. Leegyszerűsítve azt szokták mondani, hogy a Waldorf-iskolába két dolog kell igazából: kert és zene. S a gyerekek mégis mindent megtanulnak: írást, olvasást, matematikát, kémiát, fizikát, biológiát, nyelveket. Itt életkorhoz igazítják az oktatást.
* Mit jelent ez konkrétan?
A gyermekeknek szükségük van a ritmusra, melyet az első évben alapoznak meg az iskolában. Elsőben tehát sok a ritmusos játék. Év végére megtanulnak írni (nagybetűvel) és olvasni. S mindezt játékos formában. Az A vagy B betűt például nemcsak leírják, hanem »le is járják«. Átélik teljes testükkel. Később megismerkednek a növény- és állatvilággal, de ezzel is inkább a mese útján. Harmadikban jönnek elő a mesterségek, vagyis egyfajta teremtéstörténet szerint haladnak. Ötödik osztályban aztán eljutnak arra a szintre, hogy megértsék a racionalista gondolkodást és világot, előveszik a könyveket, de azokat is egy-egy témához kapcsolódva. Nagyon fontos, hogy minden gyermeknek van érettségi foka és személyisége (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), ezért valahány más-más odafigyelést igényel. A porosz típusú iskola pedig sablonokra épül. Az sem mellékes, hogy ez az intézmény családcentrikus és közösségformáló, már az óvodáskortól kezdődően. Az ünnepeket a családok együtt tartják meg a gyerekekkel (Márton-napi felvonulás a faluban, vagy például a Miklós-nap, a háromkirályok eljátszása a szülők és tanárok szervezésével). Itt nem működik az, hogy a szülő úgy adja be gyermekét az iskolába, mint egy csomagmegőrzőbe, este odaülteti a televízió elé, reggel chipset és kólát rak elé. Ezekben a közösségekben a természetesség is fontos, ahogy annak lennie kellene.
* Ön pedagógiai végzettségű, tehát van fogalma arról, hogyan néz ki egy gyermekközpontú iskola.
Igen, a tanárképző főiskola után másfél évet tanítottam, de aztán belecsöppentem a vállalkozói világba. Most találkoztam újra a pedagógiával. Egyébiránt akinek tanári diplomája van, és Waldorf-iskolában szeretne oktatni, át kell magát képeznie Waldorf-tanárrá, hogy a gyerekeknek át tudja adni az összefüggéseket, ne pedig könyvből tanítson. Magam is járok ilyen tanárképzőbe.
* Miért éppen Nyékvárkonyban lesz az iskola?
Természetesen nem egy falusi iskola lesz a sok közül, hiszen Dunaszerdahelyről valószínűleg iskolabusz fog oda járni. Egyébként nagyon nehéz tanintézményt alapítani, mert sok követelménynek kell megfelelni. Nyékvárkonyban pedig találtunk egy megfelelő ingatlant, egy volt bölcsődét, amelyet egyszerűbb átalakítani, mint újat építeni, és a falu is befogadta az iskolát.
* A jövő tanévben tehát megnyitják. Hol tartanak?
2012. szeptember elsején mindenképpen megnyitjuk. Erre két lehetőség van. Beadtuk az akkreditációs kérvényünket az oktatási minisztériumba, ám ha ott valami okból nem járnánk sikerrel, akkor a pozsonyi Waldorf-iskolának leszünk a kihelyezett részlege. Egyelőre kilencen vagyunk pedagógusok, akik Waldorf-tanárképzőbe járunk, de vannak óvodapedagógusaink is. Valamennyien Budapesten végzik a továbbképzést. Létrehoztuk a Gyermekvilág Polgári Társulást, ez lesz az iskola fenntartója, s ennek már szülők is tagjai. Egyébként a Waldorf-rendszer az óvodától a középiskoláig épül fel teljesen.
* Milyen hatósugarat terveznek, mekkora körzetre számítanak?
Győrsövényházára például harminc kilométeres körzetből járnak a gyerekek. Úgy gondoljuk, nálunk is hasonlót lehet feltételezni.
* Itt is érvényes a bizonyos kvóta: legalább hány gyermeknek kell lennie egy osztályban?
Azért hirdettük meg 6-tól 9 éves korig a beiratkozást, mert ez a korosztály az, amelyik el tudja sajátítani az alapokat. Még nem esett át egyfajta fejlődési szakaszon, nem »lépte át a Rubikont«. Felvételit is tartunk, mert az iskolakezdés nemcsak a gyermek életkorától függ, hanem az érettségétől is. A jelentkezők száma alapján egyelőre I–III. évfolyamot tudunk indítani, később teljes szervezettségű iskolát szeretnénk működtetni. Addig is nyílt napokat, bemutatókat szervezünk, amelyeket a www.iaowaldorf.sk honlapunkon teszünk közzé.
* Már a neve is jól hangzik, sok sikert hozzá.