Talán kevesen tudják, de november huszadika nemcsak a gyermekjogok világnapja, hanem az UNESCO által meghatározott egyetemes gyermeknap is (Universal Children’s Day), mely a gyermekek jólétének fontosságára szeretne rávilágítani.
A tavalyi Gyermekek kisebbségben című Minority Kids-konferencia előadásai is azt bizonyítják, hogy a köztünk élő szlovákiai magyar szakemberek – a szülők, nevelők, pedagógusok mellett – tudják, mire van szüksége a gyermeki léleknek, és rengeteg hasznos, gyermeknevelési és -lélektani tanácsot adnak. Gyermekek százainak, szülők ezreinek segítettek már. De mi az a legfőbb érdek, és mi a legjobb érdekvédelem módszere és útja? Szükséges-e egyáltalán ilyen érdekérvényesítő fogalom Dél-Szlovákiában? Közel három év távlatából elmondható, hogy igen. A konferencia előadásai tanulmánykötet formájában jelentek meg, vele együtt pedig megerősödött a tudat, hogy a gyermekek védelmével nemcsak november huszadikán kell foglalkozni. Az e-book néhány ajánlását és zárszavát válogattuk össze:
Ismerd meg gyermeked, és szeresd!
A szeretet és fegyelmezés első hallásra nem túl komplikált, bár erős önfegyelmet igényel. Ahhoz, hogy csemeténk minél hatékonyabban fejlődjön, és tudjuk segíteni életútján, első feladatunk, hogy minél jobban megismerjük őt. Nem a saját görbe tükrünkön keresztül, nem úgy, hogy saját álmainkat, elvárásainkat aggatjuk rá, hanem azzal, hogy szeretettel és figyelemmel kísérve ott vagyunk mellette. Az a gyermek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen valójában. Gondoljunk csak bele, még felnőttként is mennyire fontos, hogy legyen valaki, aki hisz bennünk és elfogad. Gyermekként ez még inkább így van. A kemény, hideg, értékbecslő tekintet, a kritika letöri a kisgyereket, és egyáltalán nem segíti teljesítménye növelésében, sőt! Nekünk, szülőknek a feladatunk, hogy a gyermekeink megtanulják kezelni a problémákat, személyiségüknek megfelelően válasszák ki a megoldást, és ha szükségük van rá, segítséget kérjenek.
Boldog képzeletvilág, vidám gyermekkor!
„Nem az teljesít igazán jól a felnőttéletben, akit már gyermekkorában is kemény, versengő, taposó körülmények között neveltek, hanem az, aki gyermekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a külvilág tévesen értelmezett, fölösleges követelményekkel túl korán megtörje” – vallja Vekerdy is, mint ahogy azt is, hogy minden azon múlik, hogyan telt az első hat-hét év. A gyermek érzelmi biztonságban van-e? Dögönyözték-e, csiklandozták-e, mondtak-e neki mondókákat, mesét, énekeltek-e neki? Megtanult-e személyes érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni? Kantner Éva a meséről és meseterápiákról szól. Megállapítása szerint ennek nálunk, szlovákiai magyaroknál hatványozott a szerepe, hisz a népmese eszköztárunk kincse.
„Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni”
Nem a fejlesztő játék a legfontosabb, hanem az, hogy a kisgyerek a szabadban legyen. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet.
Emellett napi négy-öt óra futkározásra volna szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem ugrálnak át patakot, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Vajon a gyermekeink olyan körülmények között élnek, amelyek az életkorukhoz szabottak? Vajon úgy élnek, hogy az majd a jövőben is a legjobb lesz számunkra? Ha a mostani életmódjuk elkényelmesedett, mennyire fejleszti őket, viszi előre társadalmunkat?
Tápláljuk tudásukat és önbizalmukat!
Szülőként leginkább azon kellene fáradozni, hogy a gyermeknek kiépítsük és megszilárdítsuk azt a meggyőződést, hogy ő is valaki, akinek a véleménye értékes, akinek a döntései számítanak. Az olyan iskolarendszerben szocializálódott gyermek helyzetét, amely azt mondja, „hozd a maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod”, csak a szülő tudja enyhíteni és irányítani. Napjaink változó gazdasági és társadalmi élete a nemzeti kisebbségeket, így a szlovákiai magyarságot is komoly erőpróba elé állítja. Egy hatékonyan működő, a nemzeti kisebbségek életútját támogató pályaorientációs rendszer hozzájárulna a magyar gyermekek munkaerőpiaci esélyeinek javításához. (Molnár: A nemzeti kisebbségek életútját támogató pályaorientáció)
Legyünk boldog szülők!
Gyermekpszichológusaink szerint nemcsak maga a gyermek jóléte és boldogsága a fontos. A szülő elégedettsége épp ennyire számít: „Próbáljuk élvezni a gyerekeinkkel töltött időt, ez a legfontosabb. Egy kisgyerek iszonyatosan fárasztó, elszívja az energiánkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha? Régen, amikor nagy családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket, ez nem volt probléma. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami valóban fárasztó. De néha élni kell, hogy utána egy energiával teli anyát kapjanak vissza a picik. Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba belefáradunk, és a gyerekeinkkel is ingerültek leszünk. Próbálhatunk kicsit felelőtlen szülők is lenni, akik élvezik az életet és a gyerekkel való gyerekeskedést, akkor jó lesz mindenkinek”– tanácsolja Vekerdy és a Minority Kids gyermekpszichológusai is.
A gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Minden, ami ekkor történik, a gyermek egész életére hatással lesz. Ezért kell valamennyi döntéskor figyelembe venni annak esetleges hatását a gyermekekre, fiatalokra és családjukra. A gyermekek jóllétének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie, ez a legfőbb érdek. A fenntartható jövő alapja régiónkban a gyermekek egészsége, védelme és oktatása. A társadalom nagy felelőssége, hogy a gyermekek testi és lelki egészségben nevelkedjenek fel.
A tanulmánykötet munkáit a www.minoritykids.sk oldalon lehet e-book formájában letölteni a Nemzeti Kisebbségi Kulturális Alap – Kultminor támogatásával.
A szerző a MinorityKids.sk projekt munkatársa
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.