Élet a „szigeten”

A mai utas azonban ebből vajmi keveset észlel. Azt annál inkább észreveszi, hogy ez a falu is egyre szépül. Pedig itt sem fonják kolbászból a kerítést.

Polgármester, légy varázsló!

Mint a község polgármesterétől megtudjuk, bizony nehéz idők járnak mostanság az önkormányzat háza táján. Zalka Ede egyébként az MKP színeiben immár tizenhatodik éve van hivatalában, de mint mondja, ilyen kormányzati sarcolásra eddig nem volt példa. Erre a hónapra például nyolcezer eurót kapott az önkormányzat a szokásos tizenkétezer helyett, de a következő hónap sem lesz rózsásabb (hozzátéve, hogy 2004-ig ennek a dupláját kapták). „Ebből kell tizennyolc embernek fizetést adnom, eltartani a községi intézményeket, ami 27-28 ezer euró akkor is, ha semmit sem veszünk.” Így az elmúlt négy év alatt nem nagyon tudtak beruházni. Igaz, nekik megfelelő pályázati kiírások sem igen voltak.

Az önkormányzat szerencsére nemrég letörlesztett egy nagyobb hitelt, egy másik is hamarosan lejár, s már csak egy marad. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy itt mindent hitelből valósítottak volna meg, hiszen a kedvezőbb években sikerült uniós és kormányzati támogatáshoz is jutniuk. Amire viszont nem volt kiírás, azt önerőből kellett megoldani. Így kapott ideiglenesen új helyet a községháza, amely a volt – s elég siralmas állapotba jutott – óvoda felújítása után az épület földszintjére költözött, az óvoda mellé (természetesen külön bejárattal), fölöttük pedig lakásokat alakítottak ki. A racionalitásnak ez a példája másutt is követőkre talált, de Felsővámos az első fecskék közé tartozik. A régi községháza jelenleg félkész állapotban van, befejezésre vár, ez a következő időszak egyik sürgető feladata lesz – tudjuk meg a falu első emberétől. Ugyancsak takaros képet mutat a község művelődési háza (300 ezer eurós pályázati támogatásból újult meg), amely mellett ritka szép kopjafa és egy pazarul felújított régi tűzoltókocsi emlékeztet a múltra. A falu közepének összképéhez tartozik a művelődési házzal szembeni új játszótér, amely a gyerekek örömére készült. Amit nem látni szabad szemmel: a hangosbemondó drót nélküli, ez párját ritkítja a környéken. Az elmúlt években az önkormányzat 27 bérlakást épített, ezt azonban a rossz tapasztalatok miatt nem kívánja folytatni. Fenntartásuk költséges, és nem eredményeztek népesség-növekedést. Inkább megpróbálnak házhelyeket kialakítani, első körben ötöt kimérni.

Veszélyben az iskola

Felsővámosnak a legutóbbi népszámláláskor 957 lakosa volt, napjainkban 930 lélek lakja. Nem beszélhetünk tehát létszámnövekedésről. Sajnos, a helyi kisiskolában is kevés a gyermek, jelenleg 11 nebuló van a két összevont osztályban, s ősztől mindössze eggyel lesz több, pedig hárman lesznek iskolakötelesek. Akad szülő, aki a közeli Dunaszerdahelyre viszi a csemetéjét iskolába, sőt olyan is, aki szlovák tannyelvűbe. A kis létszámot mégis elsősorban a demográfiai hullámvölgy okozza. Kellemesebb gond az óvoda, ahol jelenleg 22 gyerek van, de ősztől 26 lesz, ami örvendetes. Kérdés persze, elég lesz-e az utánpótlás az iskolában, ahol az új oktatási törvény miatt problémák lesznek. Az intézmény nagy ráfizetéssel működik. Lehetséges, hogy kétszáz év múltán meg kell szüntetni? A polgármester szerint az emberek nem tudatosítják a veszélyt, nem látják pontosan a helyzetet. A községben ugyanakkor 182 nyugdíjas él, akik rendszeresen tartanak találkozót, és az önkormányzat most alakít ki számukra egy klubhelyiséget a művelődési házban.

Átlagos munkanélküliség

A munkaképes lakosok többsége a járási székhelyen találja meg a megélhetését, de akadnak távolabbi munkahelyek is. Annak idején sokan dolgoztak a dunaszerdahelyi kábelgyárban, és egybusznyi munkavállaló ingázott a győri Nokia üzembe, itt azonban leépítés volt. Fogy a munkahely mindenütt, beleértve az egykori vásárúti szövetkezet utódját, amellyel mindazonáltal jó a kapcsolata az önkormányzatnak. Az egykori itteni telephely egy részét napjainkban vállalkozók használják, ezenkívül van egy nagy, hidraulikus berendezéseket gyártó cég is a községben, amely néhány tucat embernek nyújt megélhetést. A faluban a munkanélküliségi arány nagyjából az országos átlagnak felel meg.

A múlt század hatvanas éveitől a rendszerváltásig Felsővámos Vásárút részét képezte. 1990-ben sikerült visszanyernie önállóságát. A község mindazonáltal most is sok szállal kötődik a „nagyobb testvérhez”, hiszen ott rendelnek az orvosok, ott vannak a hivatalok, üzlethálózat, és a két kilométer nem nagy távolság. Még kisebbnek fog tűnni, ha elkészül az oda vezető kerékpárút, amely – földügyek késleltetik – a közeljövő zenéje. Egyelőre a község területén épül három szakaszban.

A polgármester a legnagyobb tervezett beruházásként a csatornarendszer kiépítését említi. Hatalmas költségről van szó, a község területén négymillió euróba kerül, amit az önkormányzat természetesen nem tud vállalni. A nyitrai Nyugat-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat fogja megépíteni, s a nyárasdi tisztítóállomásra fog kapcsolódni. Egyelőre a terveknél tartanak, de a dolgot bonyolítja a Vásárút és Felsővámos közti töltésen történő átemelés, a másik nagy akadály pedig a Tőkési-ág, ahol a víz alatt fogják elhelyezni a vezetéket. A község a Tőkési-ág Kistérség részét képezi. Külön téma, hogy maga a Tőkési Duna-ág a fokozott védettség miatt fog tönkremenni. Jellemző, hogy a környéken időnként akár ötven hattyút is meg lehet számlálni, míg gólyafészekből egy van. Igaz, abban már nagyok a fiókák, és a gólyapár évről évre visszajár a régi fészekre. Ugyanúgy hozzátartoznak a faluhoz, mint a szemet-lelket pihentető kálvária, amelyről szorgos kezek gondoskodnak. „Gondjaink lesznek a vízvezetékkel – mondja a polgármester –, amely 1994-ben épült ki, és harmincévi bérlet után vissza fogjuk kapni a Nyugat-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalattól. Éppen akkor, amikor majd elkezdődnek a meghibásodások.”

Ünnepeltek a tűzoltók

Felsővámoson aktívak a tömegszervezetek. Elsősorban a helyi Csemadok, amely 1952-ben alakult, és napjainkban sikeres énekkart működtet, de az önkéntes tűzoltók szervezete ennél is régebbi, 90 esztendős. Nem véletlen, hogy a községi rendezvények közül a Szent Flórián-ünnepség nyitja a sort minden évben. Májusban jubilált a szervezet, és természetesen nagyszabású ünnepséget tartottak, zászlóavatással egybekötve. A zászlót a bősiektől kapták ajándékba. De agilisak a nyugdíjasok is, akik összejöveteleik mellett kirándulnak, színházba járnak, elsősorban Győrbe. Természetesen minden évben megünneplik a községben március 15-ét – a templom falán levő emléktáblát koszorúzzák meg –, de megemlékeznek az elhunytakról, a világháború áldozatairól, megtartják a Mikulást, a karácsonyi ünnepeket. Bár a közösségi élet már Felsővámoson sem a régi, azért a gondok és a válságos idők ellenére fejlődik és szépül a község. Vezetősége, az önkormányzat és a polgármester pedig teszi a dolgát, s reméli, hogy az állam egyszer csak ráébred, hogy ezzel a vidékkel is törődni illenék.