Egy fiatalodó település: Nagyudvarnok

 Ráadásul, mint Tóth Ernő polgármester elárulja, amikor 1994-ben belépett hivatalába, 723-an lakták a falut. Ez a gyarapodás nyilván nem véletlen, s hogy miért, az talán az alábbiakból kiderül.

„A lélekszám növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy rengeteg új családi ház épült – mondja polgármester. – Nagyudvarnok ezen kívül érdekessé vált a közművesítés városi szintre emelésével. Ez alatt azt értem, hogy a csatornahálózatunk kiépítése 1992-ben kezdődött, igaz, a kredit nélküli munkálatok elvégzése és az ígért állami támogatás elmaradása kis községünk fejlesztésében hét szűk esztendőt okozott, amit 2001-ig sikerült felszámolnunk.”

Építés futószalagon

„Minden rossz valamire jó! – folytatja polgármester. – Az új évezred számunkra a magas szintű tervek kivitelezésével sikeresen indult, s azóta folyamatosan, szinte futószalagon fejlesztünk. A csatornahálózat befejezte után minden egyes telekre bevezettük a víz-, a gáz-, a villany-, a kábeltévé és a telefonhálózatot. Kataszterünkben található a Sweet Park, amelynek közepén terül el egy kéthektáros tó. Nyáron az egész környékről szívesen járnak ide az emberek napozni, sportolni, fürödni. Az ott álló színpadon nívós koncertek, kulturális rendezvények zajlanak, és szükség szerint jutányos áron bérbe is adjuk. A másik vonzerő, hogy az új lakónegyedünk körbeöleli ezt a parkot és a tavat. A tavon, amely községi tulajdonban van, természetesen horgászni is lehet, szimbolikus összegért. A közeljövőben szeretnénk ott egy arborétumot kialakítani, őshonos fákat kiültetni, járdákat, padokat kihelyezni. Erre készen áll a pályázatunk. A színpad közelében egyébként meghagytunk egy magánterületet is, ahol majd panzió vagy szálloda épülhet. Már ez iránt is van érdeklődés. A Sweet Parknál terveink közt szerepel egy játszótér, majd két fürdőmedence megépítése is, egy a gyermekeknek, egy a felnőtteknek. Ez azért is fontos, mert a tóban, bár nagyon tiszta a vize, hiszen felújítottuk, csak saját felelősségre lehet fürödni. A parkban egyébként a látogatók szociális igényei is ki vannak elégítve, bár sok gondot okoz a vandálok ténykedése, ami plusz költséget jelent az önkormányzatnak.”

A község igyekszik folyamatosan új építkezési telkeket kialakítani. A polgármester részletesen ecseteli, milyen építkezéseket hajtottak végre, végeznek, s milyeneket terveznek a közeljövőben. Azon túl, hogy a kijelölt területeken elkezdték a közművesítést, a falu öreg kultúrháza helyén is lakások épülnek majd. A nyolcvanas években létesült kultúrházat eladják, s az árából újat hoznak létre. Helyén harminc bérlakás kap helyet, míg az új kultúrház a községi hivatal mellett épül, hasonló stílust képviselve.

„Eddig általában nyolcvan négyzetméteres lakásokat építettünk – mondja. – Ebben az esetben kisebb, átlag 56 m²-es (45-től 70-ig) lakásokkal számolunk. A kultúrháznál, a falu beépített területén belül jóváhagytunk három telken négyeses, maximum hatos bérlakás, valamint két telken családi ház építését is. Ezen kívül a külterülten tizenhat házhelyet alakítunk ki. A tervek elkészülnek, érdeklődők folyamatosan vannak. Három éve nyitottunk egy új lakónegyedet harminchat házhellyel, amely beépítettsége a bérlakások tekintetében a 150 százalékot is meghaladja. Minden tervezett fejlesztésből a község is profitál, mivel az adott területen közel húsz százalékban tulajdonos, ezt szeretnénk felvinni földvásárlás révén negyven százalékig. A tulajdonosoknak négyzetméterenként 10 euróval hozzá kell járulniuk a közművesítés kiépítéséhez a Dunaszerdahely irányában megvalósuló befektetéseknél, ez vonatkozik a kultúrház mögötti telektulajdonosokra is.”

Fiatalodó falu

Bármily furcsán hangzik, a nagyudvarnoki kisiskola Kisudvarnokhoz tartozik, ez a terület ugyanis már a szomszéd település kataszterében van, és a községi hatáskörök leosztásakor az iskola is oda került. (A közös kultúrház pedig Nagyudvarnokhoz.) A két falu közös iskolájában mindazonáltal alig harminc gyermek tanul, mert sok szülő inkább a járási székhely iskoláiból választ. Az óvoda helyben van, ahol akár harminc kicsi is lehetne, ám a kapacitás miatt ezt a törvény nem teszi lehetővé. A polgármester szerint törvényt kellene módosítani, hogy az önkormányzatok a meghatározott létszám keretén belül az üres helyeket menet közben feltölthessék. Az óvoda környékét egyébként igyekeznek egyre hangulatosabbá tenni. Éppen nemrég rendeltek egy többfunkciós játszóházat, melyet a futballpályán helyeztek el a gyermeknap alkalmából.

S ha már a pályát említettük, meg kell jegyezni, hogy a nagyudvarnoki sportélet is egyre pezsgőbb. A futballstadion 550 férőhelyes új lelátót kapott, alatta öltözőkkel, nappali bárral (utóbbit a község üzemelteti, és bevétele a sportéletet gazdagítja), szálláslehetőséggel, konditeremmel, egy félig elkészült szaunával, ám ezt a sportolóknak kell befejezniük. Azért, hogy maguk is hozzájáruljanak az értékteremtéshez.

Lehetőséget mindenkinek

Mindezeket hallva megállapíthatja az ember, hogy a nagyudvarnoki önkormányzat vállalkozás jellegű. Ezt a polgármester nem is cáfolja, hiszen a kilencvenes évek elején a külkereskedelemben tevékenykedett, tehát van tapasztalata e téren, 1994-ben pedig lehetőséget kapott a község lakosaitól.

„Minden ország városokból és falvakból tevődik össze. Mivel központilag nem úgy működnek a dolgok, ahogyan kellene, mi bizonyítani szerettünk volna. Nálunk a fejlesztések nemcsak állami forrásokból valósultak meg, hanem saját eszközökből is. Jelenleg a térfigyelő kamerákra és a templom hőszigetelésére és tetőcserépcseréjére van beadva pályázatunk, ha negatív lesz az elbírálás, ezeket is saját erőből leszünk kénytelenek megvalósítani. Ha per pillanat nem vagyunk a kormány kegyeltje, akkor is az a dolgunk, hogy építsünk és fejlődjünk. Ezt szolgálja például a most készülő körforgalom is. Veszélyes kereszteződésről volt szó, szükség van rá, tehát meg kell építeni. Ilyen egyszerű.”

Tóth Ernő elmondja, hogy Nagyudvarnokra a következő években a szépítés feladata vár, hiszen az alapok le lettek rakva. „Vannak olyan községek, ahol megvan a tető, de nincs alap. Mi az utcák felújítását elvégeztük, ezek stabilak lesznek jó ideig. Ráadásul azok a munkanélküliek, akik nálunk közmunkát végeznek, a csatornahálózat építésével, falazással, egyébbel, szinte elsajátítottak egy szakmát. Köztük természetesen roma polgártársaink is, hiszen az elvárás velük szemben azonos. Ezt kellene amúgy országos szinten is megcsinálni, egyszerűen megváltoztatni a 668-as kormányrendeletet, mert az diszkriminálja, és nem is ösztönzi az embereket.” Pedig 1994-ben, amikor Tóth Ernő beült a polgármesteri székbe, a község konszolidálásával kellett foglalkoznia hét évig. Addig fizették a tartozásokat, s csak utána kezdhettek hozzá az érdemi munkához.

A fentiek ismeretében jegyezzük meg, hogy Nagyudvarnok polgármesterét a kimagasló területfejlesztési eredményekért 2005-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal tüntette ki, ami nem véletlen. A község arculata szemmel láthatóan dinamikusan változik, és a messziről érkezőnek szinte keresnie kell az új, rendezett utcák és házsorok között a régi község magját, amely természetesen a helyén van. Múlt, jelen és jövő együtt.