Botrány botrány hátán, avagy: a sport fekete éremtáblázata

Az érmesek feketelistáját, amely az elmúlt hónapokban hosszúra nyúlt, és egyre bővül. A sportolók minden lehető és lehetetlen szerrel tömik magukat a teljesítmény fokozása végett, ebben nincs semmi újság. Mindig találnak valami újat, arra számítva, hogy nem bukhatnak le vele, mert mint sokszor elmondtuk, a gyógyszeripar mindig lépéselőnyben volt a doppingellenőrökkel, -laboratóriumokkal szemben. Csakhogy mostanában nagyot változott a helyzet, az ellenőrök utolérték a gyártókat. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek, mert így az utóbbiak arra kényszerülnek, hogy élesben teszteljék a szereket a sportolókon.

Marija, fáj még a szíved?

Az esztendő elején robbant ki a meldoniumbotrány, amelynek első áldozata a szép orosz teniszező, Marija Sarapova volt. Nem véletlenül: a nagy négyek első, melbourne-i tornájánál előbb nem rendeztek sok nagy eseményt, s a meldonium január 1-jével került fel a tiltott szerek listájára. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) évek óta monitorozta a meldoniumot, amelyet a gyógyászatban ischaemia, szívelégtelenség kezelésére, a szív anyagcseréjének javítására használtak, de közben kiderült, hogy izomerő fokozására, az izomtömeg növelésére is alkalmas.

Sarapova is „szívbeteg”: utólag arra hivatkozott, hogy családjában szívritmuszavar és cukorbetegség fordult elő, ezért megelőzésre szedte a szert, s még naivabb volt az a bejelentése, hogy valószínűleg átsiklott a WADA elmúlt év szeptemberében e-mailben küldött figyelmeztetése felett, hogy a szert 2016. január 1-jétől felveszik a doppinglistára. Többen jártak hasonlóan. Voltak köztük hazaiak is....

Egyébként Hajo Seppelt német újságíró, a doppingügyek szakértője szerint az orosz atléták 17 százalékánál mutatták ki meldonium használatát. De találtak kerékpározó (Eduard Vorganov), műkorcsolyázó (Jekatyerina Bobrova olimpiai bajnok), gyorskorcsolyázó (Pavel Kulizsnyikov ötszörös világbajnok) és több más versenyző mintájában is. Ebből is kitűnik, hogy nemcsak állóképességi sportokban használatos, hanem széles körben.

Nálunk a 2012-es Európa-bajnok Lévai István szépen induló karrierje szakadt félbe meldonium miatt. A 25 éves birkózó február 22-én Dániában és március 4-én versenyen kívül itthon leadott mintája lett pozitív, s emiatt az olimpiai részvétele is ugrott. Lévai elismerte, hogy korábban szedett ilyen készítményt, de Sarapovához hasonlóan arra hivatkozott, hogy megelőzési céllal tette, a szívizom megóvására, mivel édesanyja ilyen betegség következtében hunyt el. Ő azonban azt állította, hogy a decemberben kapott figyelmeztetést követően azonnal abbahagyta a gyógyszer szedését.

Áprilisi mintavétel során egy újabb szlovákiai birkózó akadt fel a rostán: Vojtech Jakus; de neki júliusban megkegyelmeztek azzal, hogy az új szabályok értelmében azokat, akiknél március 1-je és szeptember 30-a között kis mennyiségű szert találnak, nem veszik bűnösnek, mivel az anyag lebomlási ideje hosszabb a szervezetben, mint eredetileg hitték. Jakusnál 84 nanogrammot mértek, Lévainál 0,25 mikrogrammot.

Asztmások tömege sportol?

A meldonium nem az egyetlen slágerdopping. Volt itt már sok minden: például a régen használt clenbuterol. A Ben Johnson utáni éra egyik legnagyobb botrányában, az NDK-beli világbajnok vágtázó, Katrin Krabbe és társai ügyében is ez volt a főszereplő. Akkor derült ki, hogy az állattenyésztésben használt vegyület – főként kisborjúknak adják – a sportban a légzés megkönnyítését szolgálja. Amikor Karol Beck szlovák teniszezőt tíz éve rajtakapták, azt állította, hogy véletlenül édesanyja asztma elleni gyógyszerét vette be (voltak ennél pikánsabb magyarázatok is!). Az asztmarohamok kezelésére használt szalbutamolt is felvették a doppinglistára, mert hihetetlen, hogy asztmások tömege vált volna profi kerékpárossá vagy sífutóvá, atlétává.

Kokain a kajakban

Az egyik legsikeresebb magyar sportág, a kajak-kenu is fertőzött, bár többen nem dopping-, hanem drogteszten akadtak fel. Tavaly májusban Csipes Tamaránál és Dombvári Bencénél mutattak ki kokaint, amely nem minősült ugyan doppingvétségnek, de fegyelmi tárgyalás után hónapokra eltiltották őket. Három hónappal később a világbajnok Kucsera Gábor szervezetében találták meg ugyanezt a szert. Idén áprilisban Dudás Miklós tesztje mutatott ki tiltott hormonkészítményt. Előbb azzal védekezett, hogy a spanyolországi edzőtáborozáson vásárolt táplálékkiegészítő a ludas, vagy a barátnője kevert valamit testápoló krémébe.

Az olimpia előtt ismét Dombvári került terítékre, a fél évszázada ismert sztanozolollal. Ő egy kulacshistóriával áll elő: állítólag valamelyik rosszakarója csempészte bele a doppingszert.

Jön még kutyára dér

Néhány csaló azonnal lebukik. Rióban is voltak rá példák: a kirgiz Artikov (súlyemelő), a moldovai Tarnovszki (kenus) stb. Másokat csak évek múltán csípnek el. 

A 2004-es athéni játékok óta több ezer vizelet- és vérmintát tárol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy később újravizsgálja őket. A tudomány haladásával sokat fejlődnek az elemzési módszerek, újabb és újabb olyan anyagokat fednek fel, amelyeket a dopping elkendőzésére szolgálnak. Ez megkönnyíti az ellenőrök munkáját. Ezért történhetett, hogy a Riót megelőző három játékok számos érmese, köztük bajnokok buktak le utólag. S mérget vehetünk rá, hogy még lesznek, várhatóan az idei játékok néhány dobogósa is.

Állami dopping

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) fővizsgálója, Richard McLaren július 18-án hozta nyilvánosságra jelentését a 2014-es szocsi téli olimpiáról; ebben államilag irányított doppingolással vádolta meg Oroszországot. A jelentés nyomán a WADA azt javasolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy a teljes orosz csapatot zárja ki a riói játékokról. A szervezet végrehajtó testülete végül úgy döntött, hogy nem így jár el, de a részvételhez az orosz versenyzők mindegyikének egyéni engedélyre volt szüksége sportágának nemzetközi szövetségétől. Az olimpián mintegy 280 orosz sportoló vett részt. A McLaren-jelentés nemcsak olimpikonokról szólt: 35 olyan doppingesetet is felsorolt, amely az orosz parasportolókat érintette, ezért az egész csapatot kizárták a szeptemberi riói paralimpiáról.

Régen is volt

A gyógyszerek egyébként legalább 1860 óta szerepet játszanak a sportban, amikor is az egyik amszterdami csatornán megrendezett úszóverseny részvevőinek szervezetét különböző készítményekkel bírták jobb teljesítményre. A doppingolás története azonban még régebbi időkre nyúlik vissza, ha az alkoholt is serkentőként vesszük számba. A XIX. században az alkoholt és a sztrichnint széles körben alkalmazták a fájdalmak csillapítására az ökölvívó-mérkőzések során.

Mexikó óta vizsgálják

* A római olimpián 1960-ban amfetaminszedés következtében meghalt egy dán kerékpáros. Az eset megdöbbentette a közvéleményt.

* Az első doppingvizsgálatokat a mexikói olimpiai játékokon vezették be 1968-ban.

* Münchenben 1972-ben már az anabolikus szteroidok szűrése is megkezdődött.