A változások tanéve jön

Évek óta nem kezdődött annyi változással a tanév, mint ez a mostani, izgalomra tehát nem csak a kiselsősöknek van okuk

Kötelező angolóra, több testnevelés, lehetséges kilencórai kezdés az alap- és középiskolákban, elmaradó államvizsgák és a fizetett levelező képzés a főiskolákon-egyetemeken – ez csak egy része a már jóváhagyott vagy még csak javasolt újdonságoknak. Az illetékesek szerint mind azt szolgálják majd, hogy a végzettek minél jobban tudjanak érvényesülni, mi pedig csak reménykedhetünk, hogy nem a mostani káoszt növelik tovább.
Mert azért bizonytalanság és hiányosság is akad jócskán. Nem tudni, honnan lesz elég testnevelés- és angoltanár, és főleg hogy az utóbbiak közül milyen szinten beszélik a nyelvet azok, akik gyorstalpaló tanfolyamon szerezték meg a képesítést. Senkinek sincs fogalma arról, mit okozhat amúgy is gyengécske színvonalú felsőoktatási intézményeinkben, ha a szakok garantálásához már professzori cím sem kell, azt meg végképp nem sejtjük, hányan lesznek, akik államvizsga nélkül, csak egy megvásárolt/lemásolt záródolgozatért kapják meg a diplomát. A változások lényege talán úgy fogalmazható meg, hogy egyre több döntés hárul az oktatási intézmények vezetőire, egyre nagyobb mértékben határozhatják meg, mit és mikor tanítanak, s az állam egyre inkább magukra hagyja őket a feltételek megteremtésében is. Kérdés, hogy megértünk-e már ilyen mértékű önállóságra, és egyáltalán alkalmas-e ilyen radikális váltásra a honi poroszos iskolarendszer. A választ csak a gyakorlat adhatja meg, ezért diáknak és pedagógusnak sincs más választása, mint hogy kísérleti nyúl legyen egy olyan reformnak nevezett próbálkozásban, amelynek az előzőekhez hasonlóan igencsak kétes a kimenetele.

Harmadiktól kötelező angol
Szeptembertől az alapiskola harmadik osztályától kezdve minden kisdiák számára kötelező az angol nyelv. Kivételt csak azok a mostani másodikosok és harmadikosok képeznek, akik elsőtől más idegen nyelvet tanulnak – ők az angolt ötödiktől veszik hozzá. Az angol kötelező idegen nyelvvé válik minden hazai iskolában, tehát ott, ahol csak egy idegen nyelvet oktatnak, az csak az angol lehet. Hogy melyik évfolyamban hetente hány órát tartanak belőle, azt az iskolák döntik el, az oktatási minisztérium ugyanis nem évfolyamokra, hanem az alsó és felső tagozatra lebontva küldi a támogatást. Az intézkedés kapcsán sokan amiatt aggódnak, hogy teljesen háttérbe szorul a német, francia, spanyol, olasz és orosz nyelv – ezeket tanítják még a hazai iskolákban –, mások az angoltanárok felkészültségét vonják kétségbe. Tény, hogy azoknak a kezdő tanároknak, akik az előző oktatási miniszter által kezdeményezett átképzéseken szereztek képesítést, a négy százaléka megbukott a záróvizsgán. A tárca új vezetője még tovább megy a feltételek enyhítésében: a pedagógushiányt úgy akarja kiküszöbölni, hogy az angol nyelv oktatásához az angol nyelvű érettségi is elég lesz. Szlovákiában már jelenleg is sokan tanítanak idegen nyelveket megfelelő képesítés nélkül. Ez persze nem jelenti eleve azt, hogy nem beszélik jól az adott nyelvet, és nem képesek megszerettetni a tanulókkal. Csak a kockázat nagyobb – és a jövőben egyre nagyobb lesz.

Több tornaóra, szabadabb tantervek
Az eddigi kettő helyett szeptembertől heti háromra emelkedik a kötelező testnevelésórák száma, de mivel összességében a heti támogatott óraszám változatlan marad, a minisztérium az iskolákra bízza, hogy mit hagynak ki a plusz egy tornaóra javára. A több testnevelést az illetékesek azért szorgalmazzák, mert felmérések szerint nagyon sok gyerek számára az iskolai tornaóra jelenti az egyetlen mozgáslehetőséget. Ugyanebből a megfontolásból az eddigi eredményközpontú testnevelésórák helyett élményközpontú mozgásórákat szeretnének, ahol az önfejlesztés, a közösségi élmény a lényeg. A jelenleg atlétika-központú testnevelésórákat helyettesítheti vagy kiegészítheti a pilates, a zumba, a flowin dance, és a minisztérium azt is támogatná, ha az iskolák sportegyesületekkel működnének együtt. Az ígéretek szerint már idén sportutalványokat vezetnek be, a tanulók engedménnyel vehetik igénybe a fitneszklubokat, jégcsarnokokat, uszodákat, tornatermeket, az úszó- és sítanfolyamokra pedig a hátrányos helyzetűek támogatást kaphatnak.
A tantervek készítésében szabad kezet adnak az iskoláknak. A tananyagot az évfolyamokon belül maguk oszthatják be, a minisztérium csak azt határozza meg, hogy mit kell átvenni az alsó és mit a felső tagozaton. Azoknak, akik szerint ez majd gondot okoz a más iskolába átlépőknek, hiszen nem ugyanazt tanulják majd az egyes évfolyamokban, az oktatási miniszter azt válaszolta, hogy az iskolát váltó diák kénytelen lesz pótórákat venni.

Búcsú a félévi bizonyítványtól
Ebben a tanévben már nem kapnak félévi bizonyítványt a gyerekek, de aki akar, kérhet írásbeli értékelést az előmeneteléről. Megváltozik a kilencedikesek tudásfelmérő tesztje és az érettségi vizsgák eredményének összehasonlítása is. Eddig csak az egyes iskolák eredményeit hozták nyilvánosságra; mostantól azonban országos összehasonlítást is készítenek, amelyből kiderül, hogy az adott tanintézmény diákjai az országos átlag alatt vagy felett teljesítettek.
Ha az iskola igazgatója is úgy látja jónak, szeptembertől vége a korai kelésnek, a tanítás akár kilenckor is kezdődhet. De hétkor is, ott, ahol a buszok korábban járnak, vagy a szülőknek és az iskolának így felel meg. A változtatáshoz a szülők többségének beleegyezése kell, de eddig nem sokan kérték – a szokás, hogy a tanítás háromnegyed nyolckor kezdődik, minden újító szándékot és kényelmi szempontot felülír.
Az oktatási minisztériumnak három évre előre közzé kell tennie az összes iskolai szünet dátumát. Ezt azzal indokolták, hogy az elfoglalt szülők így könnyebben tudják egyeztetni a családi programokat munkahelyi kötelességeikkel.

Változások a magyar iskolákban
A kizárólag a magyar tanulókat érintő két legnagyobb változás az, hogy újra használhatók a magyar történelemkönyvek, és idén már a szülőknek kellett igényelniük a magyarországi oktatási-nevelési támogatást.
Mint ismeretes, az SNS-es Ján Mikolaj vezette oktatási tárca 2009-ben vette le a tankönyvrendelési listáról a gimnáziumok számára magyar történészek (Simon Beáta, Simon Attila, Kovács László) által írt tankönyveket. Ezek idén ismét visszakerültek az állami kerettanterv által javasolt könyvek listájára, tehát rendelhetők. Fontos előrelépés az is, hogy a földrajzi neveket a magyar tankönyvekben ezután elég egyszer, az első előforduláskor feltüntetni zárójelben szlovákul, utána a szövegben végig a magyar megfelelőjük használható.
A magyarországi oktatási-nevelési támogatást idén már nem az iskolák, hanem a szülők kérvényezik, és az erre a célra az OTP Banknál nyitott számlára kapják. A pénzintézetben ingyenes számlát nyithat mindenki, aki a támogatásért folyamodott, és a számla vezetése is térítésmentes marad, ha pusztán erre a célra használják. A támogatás utalásának azonban feltétele az OTP-nél levő számla, máshová a Bethlen Gábor Alap nem utalja a pénzt.

Tankönyvhiánnyal idén is számolni kell
Évek óta minden tanévkezdés legfőbb jellemzője a tankönyvhiány. Idén sem lesz másként. Az illetékesek, természetesen, ismét egymásra mutogatnak, Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter szerint elődje, Ján Mikolaj előnytelen szerződéseket kötött, és azok akkor sem bonthatók fel, ha a kiadók nem teljesítik a feltételeket. Mondani sem kell, hogy ezek a kiadók elsősorban az SNS háza táján keresendők. Mikolaj viszont azzal érvel, hogy a négy éve elkezdett reformnak ez az ára, mert az alapos munkához idő kell. Tény, hogy sok iskolában csak október végére kapják meg a tankönyveket, addig fénymásolatokkal, diktált jegyzetekkel kell beérniük. A miniszter szerint előnyben részesítették a speciális és a nemzetiségi iskolákat, ezért a magyar tankönyvek remélhetőleg mindenhová idejében megérkeznek.

Egyre könnyebb lesz diplomát szerezni
Szlovákiában kis túlzással minden fűzfabokorban működik főiskola vagy egyetem, és lassan mindegyik lasszóval fogja a diákokat. Az oktatási tárca reformtervei szerint a jövőben szigorúbban ellenőrzik majd a színvonalukat, és ez természetes lemorzsolódáshoz vezethet. Ha Jurzyca miniszter javaslatát a szakma és a parlament is elfogadja, akkor a jövőben nem kell, hogy professzorok és docensek garantálják az egyes szakokat: ezt elismert szakemberek és személyiségek is megtehetik. Ugyanakkor a tárca szigorúbban ellenőrizné a köztársasági elnök által kinevezett professzorok kvalitásait, s az eredményektől tenné függővé, hogy milyen teret ad az egyetemeken és főiskolákon az akadémiai fokozatok nélküli szakembereknek.
Az államvizsgát záródolgozat pótolná, amelyet meg kellene védeni – ezáltal derülne ki, hogy a hallgató képes-e alkalmazni az elsajátított tudást, érvelni és következtetni. Az egyetemek, főiskolák dönthetnének úgy, hogy vizsgáztatják a diákokat, de a törvény már nem kötelezné rá őket.
Nem csak terv, hanem szeptembertől valóság, hogy minden levelező szakon tanuló főiskolásnak és egyetemistának tandíjat kell fizetnie. Megszűnt a létszámkorlátozás is, az oktatási intézmények annyi diákot vehetnek fel levelező tagozatos képzésre, amennyit csak akarnak. 2012 januárjától a levelezősök tíz százaléka tanulmányi ösztöndíjat kaphat.