A valódi önállóság

Az önállóságot a mindennapokban legtöbben felületesen értelmezik. Többségünk úgy gondolja, hogy mindössze az anyagi függetlenséget jelenti. Saját lábunkra kell állnunk azért, hogy ne függjünk szüleinktől, környezetünktől, és ne legyünk rászorulva a külvilág gondoskodására.
Az emberi személyiségnek viszont nem csak addig kell fejlődnie, amíg az anyagi önállóságot megteremti magának. Ennek a fogalomnak mélyebb jelentése is van. Az önállóság egyben jelenti az anyagi és a lelki függetlenséget. Valljuk be, hogy e második feladat az, ami a komolyabb kihívást jelenti.
A lelki függetlenség azt jelenti, hogy személyiségedet nem azonosítod másokkal, önértékelésedet nem teszed függővé attól, hogy mennyien kedvelnek vagy támogatnak.
Számtalan ember keresi az önigazolást más emberekben azért, hogy hangulatát, énképét javítsa. Ez nem egyéb, mint függőség. Egy olyan kényszerű kapcsolat a külvilággal, amit ma ezrek próbálnak fenntartani akár a közösségi oldalak segítségével is. Sokan akkor érzik magukat egésznek, ha a virtuális térben mások is egyetértenek gondolataikkal, legyenek azok helyesek vagy helytelenek.
Megint mások arra törekednek, hogy rokonokat, barátokat, gyerekeket tartsanak maguk mellett, hogy saját önértékelésük rendben legyen.
Mindez a lelki önállósodás ellensége. Törekedj rá, hogy megértsd: másoktól függetlenül is értékes egész vagy. Fogadd el a környezetedet, de tőle függetlenül keresd a boldogságot.
Kép a Vasárnap aktuális számában!