A tardoskeddi Lucerna

Ez a szerencseszimbólum díszíti a tardoskeddi székhelyű Lucerna Polgári Társulás logóját is. Nem tudom, tagjai tulajdonítanak-e varázserőt neki, ám minden bizonnyal a szerencse fiainak érezhették magukat az elmúlt 16 évben. Bara Mihállyal és Buda Ferenccel – az alapító és jelenlegi elnökkel – a civil szervezet sikertörténetéről beszélgettünk.

„Hivatalvezető voltam még, amikor kimondottan azzal a céllal alapítottunk polgári társulást, hogy pályázni tudjunk. Az alapszabályt is úgy fogalmaztuk meg, hogy tulajdonképpen az égvilágon mindennel foglalkozhassunk. Amit a törvény megengedett, belefoglaltuk: környezetvédelem, egészségkárosodottak, szociálisan hátrányos helyzetűek, tehetséges fiatalok, sport, kultúra támogatása – sorolja az alapító elnök. – Az volt az elgondolás, hogy ha bármilyen területre írnának ki pályázatot, mi be tudjunk kapcsolódni. Pénzben mérhető haszna nem sok volt ugyan az első éveknek, eleinte csak apróbb projekteket sikerült megvalósítani. Nyolc évig érdemi változás nem is történt, mert aztán két választási időszakra polgármester lettem a faluban, más teendőim voltak. Ekkor azonban Feri már szervezett kiállításokat, aktív volt, láttam, jobban megfelel elnöknek, mint én.”

Párttagok, családtagok nem!

Mindketten az együttműködést hangsúlyozzák: a községi hivatallal, a Csemadok helyi alapszervezetével, az Élő Hagyományok Polgári Társulással, a földműves-szövetkezettel, nyugdíjasklubbal, rokkantnyugdíjasok érdekvédelmi szervezetével.

„Amikor aztán én lettem az elnök, megváltoztattuk az alapszabályt: szigorítottuk. Például kikötöttük, hogy politikai párt tagja nem lehet vezetőségi tag, valamint nem támogatunk családtagokat – veszi át a szót Buda Ferenc. – Megváltoztattuk a polgári társulás nevét is. Az eredeti, körülményes Tardoskedd Község Fejlesztéséért helyett akkor lettünk Lucerna. Ez megfelelőbbnek tűnt, hiszen lefordítani se kellett, magyar és szlovák nyelven ugyanúgy hangzik, és ugyanazt jelenti.”

Képtelenség felsorolni, mi mindent sikerült megvalósítaniuk az évek során. 27 tardoskeddi kézművesnek, amatőr művésznek szerveztek kiállítást. Kiadtak két naptárat: egyiket Morvay Gyula emlékére helyi fotósok képeivel, a másikat a nagyközség régi képeslapjaival magyar, szlovák, angol nyelven. Számos hasznos könyv is napvilágot látott: Tardoskedd (monográfia), A tardoskeddi zsidó hitközség története, A tardoskeddi római katolikus plébánia hivatal története, A tardoskeddi posta története, A tardoskeddi Vasutas Zászló Egyesület története. Valamennyi helytörténeti kiadvány szerzője a jelenlegi elnök, aki nyugalmazott alezredes. Ő írja a pályázatokat, készíti az elszámolásokat, a legtöbb ötletnek is ő a gazdája.

Országos elismerés

„Három honismereti térképet is kiadtunk, ezekért Martinban országos elismerést kaptunk a Slovenská kronika versenyen. Két hanghordozónk született, megörökítettük a tardoskeddi népzenét. Ingyenes horgászversenyt szervezünk évente a gyereknapon, 6. éve rendezzük a Móder-kupa és Gyurek-kupa focitornáinkat, tíz számítógépet ajándékoztunk rászoruló gyerekeknek, sportnapokat tartunk a helyi iskoláknak, ingyenes kirándulásokra visszük a rokkantnyugdíjasokat, alapiskolásokat, a faluházban pedig könyvbörzét tartottunk. Apró közhasznú munkákat is vállalunk. Gondozzuk a helyi zsidó temetőt, a falu közepén négynyelvű információs táblákat helyeztünk el, iskolai segédeszközt készítettünk a határunkban található védett területről, a különleges állat- és növényfajokról. Négyrészes egészségügyi előadás-sorozatot tartottunk, a második világháború tardoskeddi mártírjairól és az érsekújvári bombázásokról pedig történelmi előadást. Ingyenes kosárkötő tanfolyamot szerveztünk, a nyugdíjasoknak informatikai kurzust, a társulás 15. évfordulójára hűtőmágnest és kártyanaptárat készíttettünk. A helyi lovardába nyergeket vettünk beteg gyerekek számára, halasítottuk tavainkat. Anyagiakban mérve a legnagyobb projekt egykamionnyi facsemete kiültetése volt” – próbálja összegezni Buda Ferenc az igazán sokoldalú tevékenységüket.

Tehetséggondozás

A középiskolás korú tehetségeket anyagilag is támogatják, valamint lehetőséget adnak nekik, hogy bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt. Közülük mára néhányan közismertek lettek: Vanya Róbert, a Budapesti Operettszínház színésze, vagy Schnierer Miriam, akinek a pozsonyi Cit galériában tekinthető meg képzőművészeti kiállítása. Buják Vince fafaragó mester, a magyar kultúra lovagja is az alapítók között volt, Geró Margitot, a Vöröskereszt tardoskeddi alapszervezetének elnökét a társulás terjesztette fel az Év Egészségügyi Dolgozója címre Nyitra megyében.

„Állandóan meg kell újulnunk, most is vannak terveink. Honismereti célzatú egynapos túrákat szervezünk – erre van igény. Szeretnénk most már nemzetközi kapcsolatokat is kiépíteni, jó lenne Tardoskeddet külföldön bemutatni...” – sorolja fáradhatatlanul az elnök.

Álmodd meg, tegyél érte, váltsd valóra – tanácsolják a sikert garantáló önismereti könyvek. Amit a lucernásoktól tanulhatunk a recepthez: csinálj bármit, tedd élvezettel, és ne veszítsd el a lelkesedésed, 16 éven keresztül se.