A pehelykönnyű fátyolfólia

A nap ultraibolya sugárzásának is ellenálló fehér növénytakaró fólia sokoldalúan felhasználható a növénytermesztésben. Tavasszal van rá leginkább szükség.
Szálas szerkezete következtében átengedi a levegőt, fényt, csapadékot, öntözővizet és permetlét: ezáltal optimális mikroklímát tart fenn a növények csírázásához és növekedéséhez. Ha a zöldségtermesztésre előkészített talajt letakarjuk vele, hőmérséklete már néhány nap múlva 5–8 ºC-kal magasabb lesz. Ha pedig a már elvetett magvakat takarjuk le, még gyorsabb lesz a felmelegedés, tehát a kelés is. Védi a veteményt az esetleges talajlehűléstől, de a rajzó kártevőktől, a madaraktól, sőt a mezei vadak kártételétől is.
Hőszabályzó hatása üveg- vagy fóliaházakban is jól kihasználható. Átengedi ugyan a levegőt, de a szélből csak annyi jut be, amennyi legfeljebb kisebb légmozgást idéz elő. Használata a nedvesség elpárologtatását is csökkenti. Májusban, amikor már felmelegedett az idő, elrakhatjuk későbbi felhasználásra.
Tanács: Szeles és esős időben a nagyobb méretű fátyolfóliákat ne mozgassuk, mert megsérülhetnek.

Kedvencünk, a muskátli
A muskátli az egyik legkedveltebb növényünk. A közhiedelem szerint magyar virág, pedig nem is őshonos: Dél-Afrikából származik, ahol félfás cserjeként nő. Mindenesetre mi sajátunknak tekintjük, és nincs olyan ház, ahol ne találnánk belőle egy-kettőt.
Akinek sikerült az átteleltetés, az tavasszal vizsgálja át növényeit. A túl hosszúra nőtt gyökereket ritkítsuk meg és metsszük vissza. A hajtások közül a szárazakat, satnyákat távolítsuk el, a többit pedig vágjuk vissza 10–15 cm hosszúságúra. Az összes levélmaradványt szedjük le róluk. Ezután következik a cserépbe ültetés, amelyhez tápanyagban gazdag, jó víztartó, levegős földet válasszunk, mert a muskátli minden ellenkező véleménnyel szemben nagyon is igényes: szereti az egyenletes, bőséges vízellátást, a gazdag talajt és a sok napfényt.

Növényvédelem áprilisban
Sedliak Ilona rovata

A kifejlett alakban áttelelő atkák ilyenkor hagyják el telelőhelyüket és vándorolnak szét a növények felületén, ezért a kifejlett egyedek ellen ható vegyszerekkel kell védekezni. A szamócát Vertimec 018 EC-vel, az almatermésűeket a levélatkák ellen Nissuron 10 WP, Omite 30 W, Ortus 5 SC, Sanmite 20 WP, Vertimec 018 EC szerekkel védjük.
Szőlőben az atkák ellen és a vesszőkön telelő lisztharmat ellen kéntartalmú vegyületekkel védekezünk: Kumulus WG, Sulka, Thiovit Jet. Ezek almára lisztharmat ellen szintén alkalmasak.
A lisztharmat elleni védekezés fontos része ilyenkor, tavasszal a fertőzött hajtások eltávolítása, ugyanis ezek a forrásai a későbbi fertőzéseknek.
Nedves, párás időjárás esetén az ún. egérfüles állapotban fertőz a varasodás – fontos az első, megelőző permetezés. Több vegyszer van rá engedélyezve, mivel azonban még kicsi a levélfelület, a kontakthatásúakat kell alkalmazni (Delan 700 WDG, Dithane DG Neo-Tec, Folpan 80 WDG, Merpan 80 WDG, Polyram WG, Shavit F 71,5 WP).
A csonthéjasok moníliás ágelhalása ellen közvetlenül virágzás előtt, majd virágzás után kell permetezni Horizon 250 EW-vel, Signum, Sporogonnal.
Almán, körtén, szilván komoly károkat – korai férgességet – okoznak a fiatal termésekben a gyümölcsdarazsak. A virágzást követően kell ellenük permetezni; ajánlott vegyszerek: Bulldock 25 EC, Decis EW 50, Decis Protech, Delta EW 50, Reldan 22.
A szereket a használati utasításban feltüntetett töménységben kell alkalmazni.